Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-03 / 27. szám
Vlf. évfolyam. Szatmár 1908. julius 3. / 27-ik szám. GAZDAK LAPJA . . • v-5-Wcn .\ f SúöYh V* * V- *.<" X<LV - , KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRM. SZÖVETK. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE MECUELENIK MINŐÉN PÉNTEKEN. Előfizatési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, valamint a Szatmár- megyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Tengeri kígyó. Az a tengeri szörny, a mely a hajósokat ős időktől fogva ijesztgeti, a „mezőgazdasági kamarák“ tilulusa alatt újra felszínre kerül, hogy a mai független gazdasági szervezeteket rab láncokra fűzze s igy azon egyetlen osztályt, mely hazánkban egyedül függetlennek volt mondható. A legsűjnosabb pedig a dologban az, hogy akadnak magyar gazdák, akik örömujongva fogadják a jármot, a melyet önnönmaguk se- gitnek elkészíteni azért, hogy saját és gazdatársaik nyakába akasszák s vontassák azon cél felé, a melyet a bürokratikus hatalom saját érdekeinek szolgálatára felállított. Albionnak egy darab történetét Cromwel korbácscsal irta megákkor, midőn ezzel az angol parlamentet szétkergette és pedig azért, mert a meghunyászkodó szolga lelküeket nem tartotta érdemesnek arra, hogy egy független nemzet érdekeit képviseljék. Vájjon mivel kellene a magyar gazda közönséget szét ugrasztani, hogy cynikus apathiájából függetlenségének és emberi méltóságának tudatára ébredjen ? Hiszen maga az Isten ostora veri már századok óta s nem, hogy nem okul, de sőt vetélkedve a meghunyászkodásban oda törekszik, hogy minél alárendeltebb helyzetbe jusson ! A magyar nemzet ereje, függetlensége és Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci-utca 5. sz„ hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. büszkesége évezreden keresztül a gazda közönség volt mindaddig, mig megőrizte hü magyarságát s nem engedte át a hegemóniát holmi uj uraságoknak, kiknek tendenciája elejétől fogva az volt, hogy a hatalom szárnyai alá bújva féregként támadják meg a büszke tölgy azon törzsökét, mely évszázados viharok dacára fentartotta magát! A férgek rágonyai azonban megtették hatásukat, az évezredes tölgy korhadozik s a legközelebbi vihar befogja végezni rajta romboló munkáját! Mert hogy a célba vett mezőgazdasági kamaráknak egyedül ez az intenciója, az már maga a tervezetből is kétségtelenül kitűnik akkor, midőn ez a hatalom omnipotenciáját deklarálja. A tervezet szerint lenne egy „Országos mezőgazdasági kamara“ és esetleg több „Mező- gazdasági kamara“, a mely az előbbinek van alárendelve. Az országos kamara tagjai közül 80-at a miniszter nevez ki, harmincat pedig a többi kamarák választanak. A vidéki kamarák székhelyét a miniszter állapítja meg, a kit illet a legfőbb felügyeleti jog, a ki a törvény végrehajtásával is megbizatik, a ki ekként minden irányban absolut hatalmat gyakorol. Mint látjuk: a kormány az országos kamránál 80, mig a gazda közönség csak 30 taggal van képviselve. Ebből önként minden maA Szatiiraegyei Gazdasági Sgyesilet fogyasztási ás íft^esitő Szövetkezete műtrágyákból nagy raktárt tart. Lapunk mai száma 12 oldal.
