Gazdák Lapja, 1908. június (7. évfolyam, 23–26. szám)

1908-06-26 / 26. szám

6-ik oldal

GAZDAK LAPJA

junius 26.

nem rendelkeztek. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter azzal siet a hegyvidéki nép segítségére, hogy tetemes államsegitséggel járul a kútfúrás költségeihez. Az elmúlt évben öt községben öt közkút létesítéséhez 11000 korona állami segítséget adományozott. A kutak már el is készültek.

— Védekezés a sóhiány ellen. A múlt évi súlyos tapasztalatok alapján a sóhiány rémétől valósággal retteg a hazai kereskedelem. Erélyes és határozott hangon jut kifejezésre ez a rettegés az ösz- szes hazai kereskedelmi és iparkamarák évi jelentéseiben, melyek ép mostanában érkeznek be a kereskedelemügyi minisztériumhoz s amelyeknek a sóhiányra vonatkozó részeit Kossuth Ferenc, kereskedelemügyi miniszter intézkedése folytán sürgősen átküldik a pénzügyminisztériumba. Ugyanezen ügyben a Fűszer- és Vegyeskereskedők Országos Egyesülete informativ adatokat gyűjtött, melyekből kitűnik, hogy ez évben is általában nagy vaggonhiányra kell elkészülve lenni. Nehogy pedig ez a vaggonhiány, mint tavaly, ezidén is országos sóinséggé fokozódhassák, a fentnevezett országos egyesület terjedelmes felirati előterjesztést intézett a pénzügyminisztériumhoz, melyben a fenyegető sóhiányra jóelőre felhívja a minisztérium figyelmét és sürgeti a szükséges óvintézkedéseknek teljesítését, nevezetesen ama tartalék sókészleteknek az ország minél több pontján sürgősen való gyűjtését és szervezését, amelyeknek litesitését We- kerle Sándor, miniszterelnök ez ügyben történt parlamenti felszólalások alkalmával a sóhiány elkerülése érdekében ismételten kilátásba helyezte.

— A katonák szabadságolása aratás idejére. A m. kir. honvédelmi miniszter kiadott körrendeleté értelmében a hadsereg tényleges állományú legénységének jelentékeny része az aratási munkában való résztvevés céljából a folyó évben az aratás idejében 3 hétre szabadságoltatni fog. A -jelzett kedvezményben azon katonák fognak részesülni, kik mezőgazdasági birtoknak tulajdonosai vagy bérlői, ezek fiai az említett kedvezményben nem fognak részesülni. A kedvezmény iránti kérvényeket a szabadságolandók hozzátartozói, a tartózkodási helyük községi vagy városi elöljáróságnál nyújthatják be, mely a kérvényben előadottak valódiságát igazolja. Amennyiben pedig a tényleges állományú katonák kérnék a szabadságolást, úgy ezek kérvényüket a községi bizonyítvány csatolásával szolgálati utón terjeszszék elő.

— Sáskajárás az Érmelléken. Az Érmellék biharmegyei részét nagy veszély fenyegeti. Nagyiéta község határába beköltözött a sáska s rohamossággal pusztítja a vetéseket. Eddigelé a sáska fellegek 1500 hold termést borítottak be. A zöldes sárga férgek nagyon gyorsan szaporódnak s néhány nap alatt ellepik a közelfekvő falvak határát is. A lakosság tehetetlen kétségbeeséssel nézi, hogy egész évi munkájának gyümölcse miként pusztul, esik a sáskjárásnak áldozatul. Botokkal, forróvizzel, a vetés felégetésével próbálnak a veszedelemtől szabadulni, mindezek azonban a kívánt sikerre nem vezetetnek. Jablonszky József, a debreceni rovartani állomás igazgatója, veszedelem színhelyén megjelenvén, gyakorlati felvilágosításokkal látta el a lakosságot s nemsokára 60 vasboronát bocsát rendelkezésükre a rovarok kiirtására, A nagylétai határban nem csak marokkói, hanem összesen négyféle sáskafaj ütött tanyát. A károsultak kétségbe vannak esve, mert vetéseiket csak tűz és jég ellen biztosították s igy kártérítésről szó sem lehet. Az Érmellék szilágysági részébe is nagyon félnek a gazdák, hogy még őket is felkeresi a gyilkos sáskahad.

— A cikóriatermesztés fellendítése. Hazánk kiimája és talaja igen alkalmas a cikória termesztésére s a termesztés mégsem képes a fogyasztást kielégíteni. Miért is Darányi a cikóriatermesztés fellendítése érdekében több üdvös rendeletet adott ki: a kanizsai pótkávégyárat a beváltott cikória mennyisége szerint államsegélyben részesíti. Nagyobb jelentőségű azonban a földmivelésügyi miniszter azon intézkedése, mely szerint elrendelte, hogy úgy a magyaróvári növénytermesztési kísérleti állomáson, valamint egyes vállalkozó gazdák földjén cikóriatermesztési kísérletek történjenek, egyrészt a legjobb fajták kiválasztására, másrészt a legalkalmasabb mivelési módok megállapítására. Ezen utóbbi intézkedés alkalmas arra, hogy a cikóriatermesztést a kívánt arányokra fejleszsze.

— Állategészségügyi kimutatás. A földmive- lési értesttő a megyénkre vonatkozó legújabb állategészségügyi kimutatást most tette közé, melyet a következőkben közlünk : Lépfene: mátészalkai Kán- torjánosi; nagykárolyi Érendréd 1., Kismajtény 1.; Nagybánya. Veszettség: mátészalkai Nagydobos; nagykárolyi Kismajtény; nagysomkuti Csőit, Kovás ; szi- nérváraljai Szinérváralja. Juhhimlő: r szatmárnémetii Batiz. Rühkór: csengeri Nagygéc ló, Óvári juh ; er- dődi Dobra juh, Krasznasándorfalu ló, Nántű 3 u. ló, Oroszfalva ló; fehérgyarmati Milota ló, Tiszabecs ló; mátészalkai Gebe ló, Nyirderezs ló, Parasznya ló; nagykárolyi Csanálos ló, Csomaköz ló, Érdengeleg ló, Érendréd 2 u. ló, Érkörtvélyes ló, Genes ló és 1. juh, Kaprony juh, Mezőfény ló, Penészlek ló és 3 u. juh, Szaniszló 2 u. ló, Vállaj ló, Verend ló ; nagysomkuti Durusa 2 u. ló : szatmárnémetii Aranyosmegyes ló ; Nagypalád 3 u. ló, Sárközujlak ló, Szamoskrassó ló, Szárazberek ló, Szatmárkóród ló; szinérváraljai Iloba ló, Szamosborhid ló, Sztnérváralja ló. Sertésorbánc : csengeri Csengerbagos, Óvári, Szamosdob, Tyúkod ; erdődi Nagymadarász 9 u.; mátészalkai Fábiánháza 2 u.; Mátészalka, Nyircsaholy 3 u. Sertésvész: csengeri Csengerbagos, Csengerujfalu, Nagygéc, Tyúkod, Ura; erdődi Géres, Krasznasándorfalu 2 u., Nagyszokond 9 u.; fehérgyarmati Cseke, Fülpösdaróc, Istvándi, Milota 3 u.; mátészalkai Mátészalka, Nagydobos, Nagy- ecsed, Nyirmegyes 2 u., Nyirvasvári 7 u.; nagybányai Erdőszáda 4 u.; nagykárolyi Csanálos 3 u., Csomaköz, Érendréd, Iriny 2 u.; nagysomkuti Gyökeres 5 u., Jeder, Nagysomkut, Pribékfalva, Szamoslukácsi; szatmárnémetii Szamoslippó, Szatmárpálfalva; szinérváraljai Barlafalu 5 u.; Nagybánya; Nagykároly 2. u.

— Kis állatok kórháza. A m. kir. állatorvosi főiskolán a kis állatok kórháza be van rendezve beteg baromfiak és más kis állatok elhelyezésére is, ennek folytán rendszerint kezelnek ott baromfiakat, másféle madarakat és néha nyulakat is. Most, amikor a baromfi- és nyultenyésztés az egész országban fellendülőben van, valószínűleg gyakrabban fogják ilyen betegekkel is felkeresni az állatorvosi főiskola kórházát, ami annál inkább kívánatos, mert ezeknek a kisebb házi állatoknak a betegségei, eltekintve egyes fertőző bajoktól, jórészt még alig ismeretesek s erre való tekintettel a beható megfigyelés és az észszerű orvoslás módjainak megállapítása úgy az állatorvosi tudomány, mint gyakorlati élet szempontjából is kívánatos. A beteg baromfiak kezeléséért és etetéséért díjazás nem jár, ha azonban vidékről küldenek ilyeneket fel, úgy a szállításból felmerülő költségek a tulajdonos terhére esnek. A szállítmány a m. kir. állatorvosi főiskolába, a kis állatok kórházába (Budapest, VII., Rottenbiller-u. 23.) cimzendő.