Gazdák Lapja, 1908. június (7. évfolyam, 23–26. szám)
1908-06-05 / 23. szám
6-ik oldal GAZDÁK LAPJA juunis 5. tézési módja után érdeklődik, úgy az iroda vezetője maga tudakolja meg az illetékes osztályban az ügy állását és közli azt a féllel, akinek egy tapodtat sem kell elmozdulnia a Tudakozódó Iroda padjairól. De legfontosabb funkciója mégis az lesz az újonnan felállított tudakozó hivatalnak, hogy a feleket a társminisztériumokba áttett ügyekről informálfa. A földmive- lésügyi miniszter az uj szociálpolitikai intézmény szervezésével egyidejűleg átiratban kérte meg az összes minisztereket, hogy a Tudakozó Irodát támogassák, illetőleg utasítsák a vezetésük alatt álló minisztérium osztályait a szükséges felvilágosítások megadására. Ha tehát valamely kérvény tévedésből, vagy tudatlanságból a földmivelésügyi miniszterhez cimeztetett és igy illetékességi szempontból, vagy az ügy természete szerint az együttes elintézés céljából tétetett volna át valamely társminisztériumhoz, úgy az iroda vezetője telefonon megkérdezi az illetékes osztályt a kérdéses ügy állásáról, illetőleg, ha igy az ügy elintézhető nem lenne, a féllel átmegy a társminisztériumba és ott megszerzi a szükséges felvilágosítást. — Az uj bortörvény-javaslat. Ausztria példáját utánozva, sőt az osztrák és magyar kormány közt létrejött kiegyezés alapján Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter elkészítette az uj bortörvény-javaslatot s azt a május 21-én megkezdődött ankét elé terjesztette. Az ankéten az érdekelt minisztériumok képviselőin kívül bortermelők, borkereskedők és vegyészek vettek részt. Az ankétnek bemutatott törvényjavaslat lényege a következő: A szesz használata csak az okszerű pincekezelésnél elismert eljárások korlátái közt, pl. hordók, vagy palackok tisztítására borderitőszerek előkészítésére stb. engedtetik meg, ellenben tisztán a borszesz tartalmának emelése végett a borba szeszt adni tilos. A cukrozás csak a mustnál, csak hatósági engedélylyel s csak oly célból lesz megengedve, hogy kedvezőtlen időjárás miatt be nem érett szőlő mustjának cukortartalma legfeljebb annyira legyen emelhető, mint a normális években lenni szokott. Törkölybort csak házi szükségletre lesz szabad készítenünk. A törkölybor forgalomba hozatala tilos. A mazsolaszőlő használatát a javaslat teljesen eltiltja a borkezelésnél. Fontos intézkedések tétetnek a tokaji borok érdekében. A tokaji borvidék zárt területté alakittatik. Oda más bort, csak a helyi fogyasztás céljaira lesz szabad bevinni és tilos kivinni onnan olyan bort, amely nem a tokaji borvidéken termett. A földmivelésügyi miniszter külön megbízottakat fog kiküldeni a bortörvény rendelkezéseinek ellenőrzésére és a pincevizsgálatok foganatosítására. A borkereskedők kötelesek lesznek a minisztérium által kiadandó mintának megfelelő „borkönyvet“ vezetni s azt borbiztosnak bármikor bemutatni. A törvényjavaslat megismertetése után igen élénk vita fejlődött ki, melyben a jelenvoltak majdnem mindegyike részt vett. A vita főtárgyát a szeszezés és a cukrozás meg — vagy meg nem engedése, a szofflor, esetleg más ártalmatlan színező szerek használatának rendeleti utón való engedélyezése, a „borkönyv“ kötelező kezelésének mellőzése képezte. A tanácskozást folytatják. — Az erdők kiirtásának megakadályozása. A földmivelésügyi minisztériumhoz érkezett jelentések szerint többször előfordult, hogy egyes birtokosok, de leginkább fatermeléssel foglalkozó gyárosok és vállalkozók, a kihasználás végett, talajostól együtt megvásárolt és feltétlenül erdőtalajt, amely sok esetben még védőerő jellegével is birt, — minek után sebtében letarolták, az igy letarolt erdőt tájékozatlan kisgazdáknak jelentékeny vételár mellett felparcellázták és eladták. A kisgazdák nagy reménységgel fel is ásták és kapálták a drága pénzen és rendszerint kölcsön vett földet, amig egyszer csak néhány év múlva azt tapasztalták, hogy a csekély televényréteg kimerült és az mezőgazdasági mivelésre nem alkalmas. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter rendelettel vett végett ennek a tarthatatlan állapotnak és az erdőfelügyelőséghez intézett rendeletében kijelenti, hogy a jövőben minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozni kívánja, hogy a feltétlen erdőtalajokban lévő erdők kipusztittassanak és egyes élelmes vállalkozók jövőben a nép tájékozatlanságát és jóhiszeműségét kihasználhassák. — Selyemtenyésztésünk 1907. évben. Bezerédy Pál selyemtenyésztési felügyelőnek a földmivelésügyi miniszter elé terjesztett jelentése szerint 1907-ben 2914 községben 73,716 család foglalkozott selyemtenyésztéssel és 1.407,155 kiló gubót termeltek 2.874.032 K. értékben. Ezenfelül jóformán egész éven át a gubók kezelésével, a selymérpete előállításával és a selyemfonókban 4200 munkásnő foglalkozott, akiknek keresete .600,000 K.-ra rúgott. Az összes kereset tehát 1907. évben, * amelyet a selyemtenyésztés és az ezzel összefüggő selyemfonóipar nyújtott a népnek, 4.474.032 K. volt. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség fönnállása óta pedig összesen 75.116,415 K.-t fizetett ki. — Automobil tulajdonos kártérítési felelőssége. A budapesti ítélőtábla a napokban — 1908. évi G. 12. sz. alatt — a következő kijelentést tette egy automobil tulajdonos ellen indított kártérítési perben. Tekintettel arra, hogy az automobil hajtására robbanó gázok, vagy villamos áram ereje alkalmazta- tik, hogy az a hajtóerő a kocsinak az állatok által vontatott járműveknél tetemesen gyorsabb mozgást idéz elő, menetiránya pedig sínpárokkal szabályozva nincsen s mindez a közutakon való gyalogjárást nagy mértékben veszélyezteti, az automobil-közlekedés okozta károkért való felelősség elbírálásánál a veszélyes üemekre vonatkozó jogszabályt kell joghasonlóság alapján alkalmazni. E jogszabály értelmében pedig a kárért, minthogy a veszély az automobil, a közlekedési eszköz működésével jár, ennek tulajdonosát terheli a felelősség tekintet nélkül arra, hogy őt a kocsi vezetője megválasztásában, vagy a kocsi vezetőjét a vezetésben gondatlanság terheli-e vagy sem és a tulajdonos a felelelősség alul csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a káresetet erőhatalom, harmadik személy elhárithatlan cselekménye, vagy magának a károsultnak hibája okozta. — A gazdák szőlőkaró szükséglete. Még mindig sok gondot okoz a gazdáknak az a körülmény, szőlőkaró szükségleteiket csak nagy ügygyel- bajjal tudják beszerezni. A földmivelésügyi miniszter évek óta azzal jár a gazdák kezére, hogy az állami erdőkben millió számra készítteti a szőlőkarót s ezenkívül ebben az évben felhívta a magánosokat, hogy a mennyiben szőlőkaró készletük volna, jelentsék be hozzá az eladási árral együtt. A földmivelésügyi miniszter felhívására igen sok erdőgazdaság beküldte szőlőkaró készletének adatait s erről a minisztérium kimutatást szerkesztett. A földmivelésügyi miniszter az ekként elkészített kimutatást készséggel bocsájtja a gazdaközönség rendelkezésére s azokért a legegyszerűbb ahhoz a szőlészeti és borászati felügyelőséghez írni, a melyhez az illető gazda legközelebb lakik. — Nagy földrengés Pestmegyében. Kecskemétről jelentik, hogy vasárnap délelőtt háromnegyed 10 órakor hullámos földrengés volt érezhető három
