Gazdák Lapja, 1908. június (7. évfolyam, 23–26. szám)

1908-06-26 / 26. szám

junius 26. GAZDÁK LAPJA 5-k oldal. nyos nyomás alól felszabadult edényekbe ömlik és ennek következtében a test elülső részeiben vérhiány áll elő. A tőgynek a borjazás után való azonnali ki- fejése tehát nem hasznos; az egy nagyapáinktól át­származott rossz szokás, amelynek nincs értelme. Régebben szükebb takarmányozás mellett és kevébbé jól tejelő teheneknél ez az eljárás nem lehetett olyan káros, mint ma a tejhozomra tenyésztett, mindenféle abraktakarmányokkal a nagyobb tejmennyiség terme­lésére tartott, állandó istállózással ellenállóképességet illetőleg csökkent állatoknál. Azért tehát a leborjazás után várjunk csak nyugodtan, mig a megéhezett borjú a szopáshoz kezd, mert elég idő van még akkor is. Ha azonban bármely okból is kénytelenek vagyunk a tehenet kifejni, például, ha a borjú halvaszülött, akkor várjunk a fejéssel a szülés után legalább 4—5 óráig és ne egyszerre, hanem kétszerre, háromszorra végez­zük azt el. Sok gondtól, munkától és veszteségtől szabadulunk meg, ha ezt az eljárást követjük. A főzelék eltartásáról. A főzeléknek télre való elrakásánál sokan azt a hibát követik el, hogy az el- rakáshoz korán fognak hozzá. A talaj és a pince is ősszel a legmelegebb és a mindig kedvez a rothadás­nak. így a megromlás csirája már oly időben támad, amikor alig sejtjük. Minden zöldség, legyen az ká- posztanemü vagy gyökér, néhány foknyi hideget elbír és ami a szabadban áll, legjobbban van megvédve a rothadás ellen. Azt gondoljuk, hogy a főzeléket télen elsősorban a hideg ellen kell megvédenünk. Ez téves felfogás. A rothadás a megromlás oka és az ellen a hideg a legjobb védszer. A szellősen, hüsen és szá­razon való elrakás a főzelék jó eltartásának egyedüli biztosítéka. A gondolkodó gazda mindig képes lesz a viszonyoknak megfelelő leghelyesebb eltartásról és helyről gondoskodni. A télire elrakott főzelék a hideg időszak legfontosabb készlete. Az eddig elmondottak­ból kiviláglik, hogy a kert és a munkák helyes be­osztása mellett nem nehéz a konyhát állandóan friss főzelékkel eilátni. Hírek. — Szatmárvármegye adóhátraléka. Plachy Gyula pénzügyigazgató a közigazgatási bizottság leg­utóbbi ülésén tett jelentést Szatmárvármegye adóhát­ralékáról. E szerint 1907. év végén a vármegye adó­hátralék 1.178.662 K 70 fillérre rúgott; 1908. év. 1. és II. évnegyedében a hátralék 1.219.891 K 66 fillér; igy az összes adóhátralék 2.430.314 K 36 fillér. — Újítás az adóhivataloknál. Egy pénzügy- miniszteri rendelet a m. kir. állampénztárakat (adóhi­vatalokat) arra nézve utasítja, hogy a kiutalt bírói le­tétek felvételénél, ha a bírói kiutalásban megnevezett pénzfelvételre jogosított a pénz felvételével más egyént megbíz, ettől minden egyes esetben külön kiállított és közjegyzőileg hitelesített felhatalmazást követeljenek. — Építkezések a Máv.-nál. A nagykárolyi vasúti indóház szomszédságában már csaknem telje­sen elkészültek a fel- és leadási pénztár épületei s azok ősszel már át is fognak adatni a rendeltetésük­nek. A gabona-szin is kész, csupán az alját kell még kikövezni. A teherpályaudvar itt már teljesen ki van kövezve s az uj vágányokat is lehelyezték. Az indó­ház építését — mely 18 méterrel lesz hosszabb a szatmárinál — jövő tavaszszal okvetlenül megkezdik. — Virágkiállítás Budapesten. Az Orsz. Ma­gyar Kertészeti Egyesület a városligeti Iparcsarnokban rózsa- és pelargonium kiállítást rendezett, amelyet szerdán d. e. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter nyitott meg. A kiállítás a korai nagy forróság miatt kevésbbé nyújtott üde képet, mert különösen a ró­zsák a nagy meleg miatt gyorsan elfonnyadtak és a hűtőkamrák sem óvhatták meg a gyors elhervadás veszélyétől. Egészben véve a kiállítás azonban gyönyörű volt és hazai kertészeink e kiállítás­sal is méltóképpen bebizonyították, hogy a külföld nagyhírű kertészeivel szemben teljesen versenyképesek. A kiállítás dísze a király budai kertészetének gyönyörű pálma-, hortensia- és pelargonium csoportján kívül a magyar kertészeti tanintézet csoportja volt. Rend­kívüli érdekességet adott e kiállításnak Geiger György kolozsvári mükertész csoportja, amely tisztán csak magyar pelargonium újdonságokat tartalmaz, amelyek jó magyar történelmi nevekkel vannak elnevezve. Na­gyon érdekes Kardos Árpád rózsafajta tanulmányi gyűj­teménye, szakszempontból azonban kétségen kívül legértékesebb emőkei Emich Gusztáv rózsakeresztezési kísérleti eredményeinek bemutatása, akinek sikerült hybrid-hybryddel való keresztezés utján a legremekebb rózsaféleségeket előállítani. — Uj huszkoronás bankjegy. A hivatalos lap közli az Osztrák-Magyar bank hirdetményét a most forgalomban levő, vörös szinü huszkoronás bankjegy bevonásáról és uj, kékszinü huszkoronás bankjegy kibocsátásáról. Az uj bankjegy kibocsátása junius 20-án kezdődött abban a mértékben, ahogy a régi, most forgalomban levő és 1906. január 2-áról kelte­zett bankjegyet bevonják. A régi bankjegyet 1910. ju­nius 30-áig kell beváltani. 1910. junius 30-a után a régi bankjegyet az Osztrák-Magyar bank már csak junius 30-áig fogadja el átváltás végett. Ez időponton túl a bank többé nem köteles a régi banjegyet elfo­gadni, vagy becserélni. — Arankás lóheremag forgalomba hozatalá­nak büntetése. A földmivelésügyi miniszter legutóbb kimondotta, hogy: arankás lóheremag forgalomba ho­zatala nem az 1894. évi XII. t.-c. hanem, az 1895. évi XLVI. t.-c. 3. §-a alapján büntetendő. Ha a lóhere­mag szabályszerű jelzésekkel nincs ellátva, e törvény 4. §-ába ütköző kihágás esete fennforog. E kihágásnak büntetésénél az elzárás csak nyomatékos enyhítő kö­rülmények fennforgása esetén mellőzhető. — Katonák élelmezése. A katonák bizonyára örülni fognak a hadügyi vezetőség újításának. Az élelmezési bizottságokat felszólították, hogy tegyenek kísérletezéseket, vájjon a katonák élelmezésénél miként lehetne a tejtermékeket érvényesíteni. A hadügyi veze­tőség arra törekszik, hogy a tejet, túrót és sajtot a legénység élelmezési cikkei közé felvegye s igy válto­zatos és jó táplálékot adjanak a legénységnek. Min­denütt, ahol az élelmezés számára kevés pénz áll rendelkezésre, a hússal való ellátást a növényekkel való táplálkozás rendesen háttérbe szorítja. Az élel­mezési cikkek helyes kiválasztása és összeválogatásá- nak a legénység élelmezésében nagy jelentősége van és a katonai parancsnokoknak az élelmezési és egészségügyi közegekkel együtt a gyakorlat és az el­mélet összes segédeszközeit igénybe kell venniök, hogy a legénységi élelmezés számára kiszabott csekély illetményekkel a katonát úgy táplálják, hogy hivatá­sának mindenkor teljesen megfelelhessen. — Ivóvizhíány enyhítése a hegyvidéken. A hegyvidék több községének közegészségügyét és az állattenyésztés érdekeit állandó veszedelemmel fenye­gette a jó ivóvíz hiánya. A vízhiányban szenvedő községek főleg azért nem tudtak eddig védekezni, mert a mélyebb kutak fúrásához szükséges költséggel

Next

/
Oldalképek
Tartalom