Gazdák Lapja, 1908. június (7. évfolyam, 23–26. szám)
1908-06-19 / 25. szám
junius 12, 5-ik oldal. GAZDÁK LAPJA ségek fedeztetnek. Ezen segély engedélyezése által Darányi miniszter lehetővé tette, hogy a hegyvidéki szegény lakosság készpénz fizetés ellenében a burgonyát 30, az árpát, zabot és lóherét 20, a kendermag, bükköny és komócsint 18, a lucerna vetőmagot pedig 15 százalékkal alacsonyabb vételár mellett szerezhesse be. Ilyen vetőmag kiosztás immár 10 éve folyik az akció keretében s azzal a földmivelésügyi miniszter nem csupán azt a célt kívánja szolgálni, hogy a hegyvidéki kisgazdák az eddigi felujitás hiányában elkor- csosult vetőmagvaik helyett jó termést biztositó elsőrendű magvakat vegyenek, hanem azt is, hogy a hegyvidék állattenyésztő népét a mesterséges takar- mánynemüek termelésére reászoktassa. E tekintetben mindenesetre az örvendetes haladás az, hogy a mesterséges takarmány növények a vetési célokra kiosztott termények között évről-évre nagyobb százalékban vannak képviselve. — A mezőgazdasági szakoktatás Poroszországban. Egy mostanában megjelent statisztikai kimutatás szerint a múlt évben volt Poroszországban a mezőgazdasági főiskolákon kívül 17 egyévi önkéntesi katonai szolgálatra igényt adó mezőgazdasági középiskola, 170 földmivesiskola és téli gazdasági tanfolyam, továbbá 2991 mezőgazdasági továbbképző (ismétlő) népiskola. Mindezek fenntartásához az állam közel 3 millió márkával járult. Az iskolák száma egy év alatt több mint 10 százalék szaporulatot mutat. A porosz állam különös gondot fordít a mezőgazdasági népoktatásra és ennek fejlesztése érdekében folyó évi február 29-én uj vizsgálati és tanulmányi rendet állapított meg a mezőgazdasági tanítók kiképzésére, amely az 1909. évtől lép érvénybe. Az uj vizsgálati rend a következő előképzettséget kívánja meg az alsófoku mezőgazdasági iskolák tanítóitól: érettségi bizonyítvány vagy ezzel egyenrangú, egyévi önkéntességre képesítő mezőgazdasági középiskola végbizonyítványa, 4 évi gyakorlati és 3 évi magasabb elméleti kiképzés az egyetemi államvizsgával egyenrangú szakvizsgálattal s végül 1 évi pedagógiai kiképzés valamely tanítóképző tanfolyamon. Általánosságban az uj vizsgálati és tanulmányi rend sok tekintetben javulást jelent a régi állapottal szemben és a mezőgazdasági körök több régóta hangoztatott kívánságát váltotta valóra. A mi a gyakorlati kiképzést illeti, e tekintetben egységes szabályt a rendelet nem állított fel, hanem — igen helyesen — módot nyújt az egyéni körülmények mérlegelésére, valamint, hogy fenn van tartva a föld- j mivelésíigyi és közoktatásügyi minisztereknek az a jog is, hogy méltánylást érdemlő esetekben az elméleti képesítésre vonatkozólag is kivételt tehessenek s a magasabb fokú elméleti képességet, valamint a kül- i földön szerzettt alapos szakismereteket megfelelő előnyben részesíthessék. — Balesetek bejelentése. A biztosításra kötelezett munkásokat ért balesetek bejelentése ügyében a kereskedelmi miniszter 48321/1908. sz. a. rendeletet adott ki. Ennek értelmében a munkaadók balesetbiztosítási kötelezettség alá eső munkásokat ért baleseteket kötelesek 34 órán belül bejelenteni s azonnal orvost hivatni. A bejelentés a rendelethez csatolt minta szerint két példányban történik ; az egyik példány az első fokú rendőrhatósághoz, a másik a kerületi mun- kásbizíositó pénztárhoz küldendő be. A szükséges űrlapokkal a kerületi pénztár a munkaadókat díjtalanul látja el. — Szeszes italok kereseti adója. Több megyei adózó félnek panaszos előterjesztésére tudomást ! szerzett a kassai kereskedelmi- és iparkamara arról, hogy az egyes vármegyékben a szesz és szeszes italok elárusitásával és kimérésével foglalkozó üzletemberek III. osztályú kereseti adójának kivetésénél az adóalap egészen önkényesen és különböző módon állapittatik meg. így a sörnél Zemplén megyében 12 koronás adóalap lett megállapítva, ami magas fokú méltánytalanság a kincstár képviselője részéről, mert a legszigorúbb tárgyilagossággal legfeljebb 6 korona volna megállapítható, amint az pl. Szepes megyében történt. A szesznél a Szepességen 20 korona, a közönséges pálinkánál pedig 15 korona állapíttatott meg adóalapul, inig Zemplén megyében úgy a szeszre, mint a közönséges szeszes italokra egyöntetűen állapíttatott meg az adóalap 15—15 koronával. Szesz, szeszes ital, sör és bor kimérésével több, mint szászezer ember foglalkozik az országban és az állam jövedelmének legnagyobb kontingensét az indirekt adóból befolyó jövedelem képezi. Ebből kifolyólag a méltányosság azt kívánná, hogy egyes megyéknek adózó polgárai az adókivetésnél ne függjenek a pénzügyigazgatósági közegek szeszélyétől, és hogy az italmérésről szóló uj törvény, mely most kodifikálás alatt van, gondoskodjék azon fontos kérdés szabályozásáról, milyen rendszer követtessék Ili. osztályú kereskedelmi adóval megrovandó kimérek adóalapjának megállapításnál. Kívánatos volna, hogy mindazon árucikkekre nézve, melyek a közvetett adózásnak alanyául szolgálnak és a III. osztályú kereseti adó megállapításánál külön- kiilön vétetnek kombinációba, állapíttassák meg akár egy országos egység, akár pedig rangonkénti egység, mert tényleg anomália, hogy amig az egyik megyében a sör után 6 korona az adóalap, addig a másik megyében 12 korona, vagy amig az egyik megyében a szesznél 20, addig a másik megyében 15 korona tiszta haszon képezi az adóalapot. Ilyen értelemben irt fel a a kassai kamara a kereskedelmi miniszierhez és kérte, hogy ez ügyben a pénzügyminiszterrel érintkezésbe lépjen. — Munkáslakások. Wekerle Sándor miniszter- elnök törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, amelyben tízezer munkáslakás építésére kér felhatalmazást. A javaslat jóváhagyja a pénzügyminiszter azt az intézkedését amelylyel néhai Sárkány József örököseinek a Kispest község határában fekvő 472,000 négyszögöl kiterjedésű ingatlanait ölenként 6 korona 40 fillérért megvásárolta és felhatalmazza egyúttal a pénzügyminisztert, hogy a X. kerületben, mintegy 210,000 négyszögöl területet, ölenként átlag legfeljebb 8 koronáért megszerezhessen. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a 12 millió beruházási szükséglet fedezése végett koronaértékre és 4 százaléknál nem nagyobb kamatra szóló adómentes járadékkötvényeket bocsáthasson ki. A munkásházak, amig az államkincstár tulajdonában vannak és a megjölt célra használtatnak mindennemű állami, törvényhatósági és községi adó alul mentesek, Az ingatlanokon legfeljebb tizenkét millió korona erejéig egyszerű kivitelben munkáshá- zakat épit a kormány és e házakat állami és más üzemek munkásai, esetleg alkalkalmazottai részére adhatja bérbe. A házak négy-négy lakást magukban foglaló pavillonok alakjában, egyenkint körülbelül 360 négyszögölnyi területen épülnének, amel)ből egy-egy lakásra az 50 négyszögölnyi kert betudásával, mintegy 90 négyszögöl jutna. A lakások átlagos típusa: két szoba konyha és kamara. A műveltebb elömunkások részére azonban aránylag nagyobb lakások is készülnének. A munkáslakásokat átlag évi százhusz-százöt- ven korona bérösszegért adják ki.
