Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)

1908-05-22 / 21. szám

május 22. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal letnek olyan tekintélyt és elismerést tudtak aránylag rövid idő alatt szerezni, mely felesle­gessé tette eddigi független irányának megvál­toztatásával magasabb segítő kezek megnyerése utján keresni nagyobb eredményeket a jövőben. Két pontban támadnak erősen. Egyik a szőlőtelep feloszlatása, másik a csikó legelő intézményének beszüntetése. Mindkettő körül­ményeivel tehát részletesebben kell foglalkoz­nom, hogy a vád alaptalanságát beigazoljam. A szőlőtelepet az Egyesület mintegy 15 évvel ezelőtt államsegéllyel létesítette. Sajnos, mindenki tudja, hogy hibás alapon. Főbb hi­bái voltak a lapos, nedves, vad talaj, a rigoli- rozás nélkül árkokba történt ültetés, a rendkí­vül széles sorok, minek folytán a kapálandó aránytalan nagy, amellett kiirthatatlan gyomos terület megfelelő művelése lehetetlen és igy is drága volt. 10 évvel ezelőtt, midőn a telep ve­zetését átvettem, már teljes tudatában volt az Egyesület e hiányoknak, hisz felvilágosította arról a nagy arányú Budding per, melynek kap­csán szakértők a bíróság előtt kimutatták, hogy a telep talaja gombásodásra hajlandó, penészes, hol egészséges anyagot nevelni nem lehet. S miután nehány évi óriási erőfeszítés után erről végre mindannyian meggyőződtünk, s épp a terület alkalmatlansága folytán az újra telepítés meg­engedhető nem -volt, de meg időközben meg is szűntek azok az okok, melyek annak idején e telep létesítését indokolták, úgy, hogy az ál­lam is egymás után kezdte vessző termelő te­lepeit beszüntetni, az elnökségnek az igazgató választmány és a közgyűlés határozatára módot kellett keresni arra, hogy az egyesület a be­fektetések egyrészét mentse meg, ami meg is történt, mert a város a területet 5000 korona megtérítése mellett visszavette, s az Egyesü­let elég előnyösen menekült meg „virágzó“ szőlőstelepének dicsőségétől. Ez az egyik nagy hiba, melynek vádja ellenem ma felhangzik. A másik hangos vád ellenem a csikó le­gelő feloszlatása. — Ennek is vannak körül­ményei. Ugyancsak mintegy 15 évvel ezelőtt léte­sült az Ombod határában kibérelt, de Gerandó féle területen a csikó legelő. Az első évek eredménye azonban oly szomorú volt, annyi csikó elpusztult, hogy 10 évvel ezelőtt már az ombodi legelő intézményt általában „csikó aszaló“ gúnyos elnevezés mellett vettem át. Általános volt a nézet, hogy a legelő nem csi­kónak, inkább szarvasmarhának való. Az első év után, megismerve a legelő ter­mészetét, azt úgy igyekeztem rendbe hozni, hogy csikókkal kapcsolatban szűz gulya lege­lővé is tettem, a korán felnőtt gyepet, mit a gulya lerágni nem birt, korán lekaszáltattam, hogy a jószág ne térdig érő, elszáradt füvet gázoljon, hanem mindig friss sarjut legeljen.— Az augusztusi szárazságban pedig, midőn a legelő rendesen lesült, a nyert szénával segítet­tem a jószágot. Tagadhatatlan, hogy a kormány-támogatás beszüntetése után az Egyesületet, melynek anyagi viszonyai nagyobb kiadásokat, ráfizetéseket nem engedtek meg, a csikónként fizetett csekély 10 frtos dij mellett anyagi romlástól óvandó, a szénával takarékoskodtam s annak megmaradt részét eladván, a legelőre nem fizettünk rá. Bár nagyobb kár elő nem fordult, a panasz mégis állandó volt, ellenben a bér felemelését a vá­lasztmány következetesen ellenezte. Miután az ombodi legelő bérlete lejárt s annak nagy részét a tulajdonos feltörette, uj legelő után kellett nézni. Négy tagból álló bi­zottság küldetett ki. Hivatalos közlönyünkben pályázat lett hirdetve legelő ajánlatra. írásban csak egy érkezett be: a batizi legelőre. A bizott­ság véleményezte ennek kibérlését. Én kijelen­tettem s igazgató választmányi ülés jegyző­könyvébe vétettem, hogy csak az alatt a fel­tétel alatt véleményezem a gyenge legelő ki­bérlését, ha a legelő diját 10 írtról legalább 16 írtra felemeljük, hogy igy módom legyen a terület egy részén termelni, s szárazság estén a csikók külön takarmányozásáról gondoskodni. Ehhez a választmány, miután a legelőt kibérel­tük, nem járult hozzá s ragaszkodott továbbra is a 10 frtos bérhez. Azt hiszem, ilyen körülmények közt csak egy mód volt a kérdésből kibontakozni, t. i. a régi alapon rendszeresített legelő intézményt a berendezés értékének megmentésével feloszlatni, s midőn majd az Egylet tagjai a legelőt nél­külözni fogják, a berendezés értékének felhasz­nálásával magasabb legelő bér mellett intenzi­vebb kezelés mellett újra megalkotni. A birtok­árak emelkedése, valamint vétel esetére is megállapított szerződésünk lehetővé tette, hogy a berendezés értéke fejében ma 5000 korona takarékban van, s várja egy újabb csikó legelő helyesebb alapon való felállítását. Az Ugocsa vármegyei Gazdasági Egyesület jegyzőkönyvi köszönetét szavazott volna, ha az h (Venyige) szecsKailiigí, Szabadalmazott «tuj Üí megtekinthető s megszerezhető a Siatmarm. (lázi Egyesület fogyaszt. mely egyszerű, olcsó nagy munkaképésségü scsak egy embert igényel, különösen kisgaz­dáknak és szőllőttilajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalvan és Értékesítő Szövetazeténél Szatmáron, fagy annak brmely fióktelepénél SS korona árban

Next

/
Oldalképek
Tartalom