Gazdák Lapja, 1908. április (7. évfolyam, 14–17. szám)
1908-04-17 / 16. szám
4-ik oldal április 17. GAZDÁK LAPJA munka kétszeresen meghozza a maga gyümölcsét, mivel az erdei talaj csaknem tiszta humusz. Fontosnak tartjuk még megemlékezni arról is, hogy hiába gyomláljuk mi akármilyen fáradsággal földünket, ha azt sűrűn vetettük be. A vetemény egymást gyengíti, egymástól veszi el a nap melegét, világosságát, esőt, harmatot, a helyet ép úgy, mint a gyom. A mai nehéz agrárviszonyok minden oldalról kényszerítik a gazdát, hogy minél jobban kihasználja földjét s minél nagyobb hasznot kapjon ; ezt eiérendö, azon téves hiszemben, hogy ha több magot vet el, akkor nagyobb termést is kap ; túl sűrűén vetemé- nyeznek s elmulasztják gyomlálás, vagy egyéb utón megriíkitani vetésüket s igy beáll a sűrűség következtében a fent emlitett elsatnyulás és az ezt követő semmi, vagy igen gyenge termés. Á gyomlálás, illetve a gyom, dudva pusztítása nemcsak a szorosabb értelemben vett kertészeti vete- ményeknél szükséges feltétlenül, de annak jótékony hatása a mezőgazdasági terményeknél is igen nyilvánvalóan észlelhető; ezeknél nagyon egyszerűen és kevés költséggel végezheti el, mivel azt nem kézi napszámmal, de ekével kell végrehajtani. Aratás után lehetőleg sürgősen hordjuk össze a kereszteket, sekély szántással forgassuk meg a tarlót, az elhullott gyommag rövid idő alatt kikéi, azonban az őszi szántás, vagy a bekövetkező hidegig be nem érhetik, igy tehát a gyomtól kővetkező évre megszabadulunk. Igen szépen ismertették egyesületünk által legutóbb rendezett magasabb színvonalú gazdasági előadásokon e dolgot az előadó tudós tanárok, s bizony kívánatos a gazda saját jól felfogott érdekét tekintve, ha ily közérdekű előadásokat gazdáink nem a szokásos közönyösséggel fogadjanak, hanem azok iránt minél nagyobb érdeklődést tanúsítsanak. Kitől vegyünk keltet őt oj ást? A megkezdődött keltetőtojás-íizérkedéshez szólok hozzá — a kezdők érdekében! Nem fogok uj dolgokat mondani, de megszívlelendőket. Olyan dolgok ezek, amelyeket nem lehet eléggé szellőztetni. A keltetőtojás által való baromfibeszerzés a leghelyesebb, de egyúttal a legbizonytalanabb is. Mert — tisztelet a kevés kivételnek — a keltetőtojás-üzérkedés nélkülözi a reális alapot. Egyik tojás olyan, mint a másik! Belátni egyikbe sem lehet. Sőt még a kikelés után is (ha egyáltalában kikelnek) csak hónapok úgy lehet, hogy egy év múlva látjuk a valódi értéket. I lépre megy a leghangzatosabb frázisoknak. S mi köny- nyebb, mint frázisokkal kiszínezni ? Sok-sok aranyérmet, első dijat, tiszteletdijat és kitudná felsorolni mi mindenféle kitüntetéseket kapott ez meg ez a tenyészet ... és ilyen aranysárga, olyan hófehér és milyen jó tojó (180—290 drb tojás) és olyan nagytestű (4—5 kgr.) ez a bizonyos elsőrendű állat. — Jó, jó ! Hiszen nyerhetett az aranyérmet és más egyebeket, csak az a kérdés, hogy az, vagy azok nyertek-e, akiknek a tojásokat eladta. Mert lehetnek — sőt vannak is — ugyanabban a tenyészetben első- és tizedrendü állatok is. Aztán meg azzal sem mondunk ám sokat, hogy ilyen meg ilyen kitüntetéseket nyertünk (én magam is kaptam már vagy tiz darab aranyérmet), mert azoknak az értéke először is attól függ, hogy hol, mikor és melyik állatja nyerte és másodszor attól, hogy kinek a bírálata alapján. De még a legelső szakembernek a bírálata sem sokat nyom a latban — jóllehet bár, hogy Londonból hozta az érmet az illető törzs — ha gazdaságossági (rentábilis) szempontból feszegetjük a dolgot. Hiszen a biró csak a külsőt látja. Szép állat, nagy színtiszta, typikus állat ... itt az első dij . . . S úgy lehet, hogy hogy húszat sem tojik egy évben s az is mind terméketlen. De ez még a jobbik eset! Aki kitüntetéseket nyer, az legalább azt dokumentálja, hogy van (vagy volt neki) szép és nagy állatja. Nos és azok között — nincs kizárva — lehet jó is. Végtére az is érdem, ha valaki szépet tud produkálni! S ha pláne még fel is tételezhető róla, hogy reális elveket vall és szolidan kiszolgál, úgy rendén van a dolog. Van azonban egy másik csoportja a keltetőtojást kínálóknak: azok akik direkt a közönség becsapására, megadóztatására utaznak és vagy koholt, őket meg nem illető érdemeket, kitüntetéseket (X. Y. jeles tenyésztőtől származó törzsei vannak; átvette N. N. hírneves állományát) sorolnak fel reklámul, vagy a tenyésztörzseknek sohasem létezett nem is létezhető kitűnő tulajdonságaival csalják hurokra a jóhiszemű laikus kezdőt. Tehát igen fontos kérdés az, kitől vegyünk keltetőtojást, mert hiszen anélkül, hogy valakinek becsületében kételkednénk, a kezelő személyzet nem törődömsége igen sokszor veszélyezteti a tojások frissességét. Ha ezt figyelembe veszszük, akkor tisztán láthatjuk, hogy attól vegyünk igenis keltetőtojást, a ki passzionátus baromfitenyésztő, s a kinek öröme telik egy csirkében bárkié is legyen az, s a kiben elég anyagi és erkölcsi biztosíték van az iránt, hogy egy egész baromfi telepért sem csapná be tudatosan tojás vásárlóit. Legyünk csak szókimondók s libbentsük fel a iátyolt ! Nos, a kezdő tyukász a hirdetések után indul s Hétti lanHhaz-------- BUDAPEST. ■: Ba nk-központunk : VI. Magy. Kir. Opera-Bazár palotájában. Bankhelyiségek: Ó-utca 15. szám, és Lázár-utca 16. sz. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszert! főlvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. Folyósítunk: Törtesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3e/0—3ys%— 4°/»—41/2°/o_os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és Ill-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 5Vs8/0-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2‘,/j—10 évi időtavamra. Tisztviselői kölcsönöket álllam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 957,,-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk, mindenkori eredménynyel. az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses, személyi- és váltókölcsönt. Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pnézcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankházunk ké£vi»eletérejnegbizható^gyéneketfelveszünk ____________
