Gazdák Lapja, 1908. április (7. évfolyam, 14–17. szám)

1908-04-03 / 14. szám

április 3. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. Mivel a tejtermelés kifizetőnek látszik, veszek 10 darab tejelő fajta 3—4 éves tehenet és pedig tenyész­tési célból, lehetőleg megbízható kézből. A tejgazda­ságot úgy rendezem be, hogy az év minden szakában 50 liter tejem legyen. Ez a tiz tehén az első évben télen sokba kerül, mert a föld csak szeptember 25-én jön a kezemre és igy nincs módomban télire takarmányt termelni, de mivel tavasszal sok trágya kell a répa, krumpli, zabos bükköny alá, melegágyakba, zöldséges kertre, ezért még pénzen vett takarmány mellett is tartok tehene­ket, mivel aljazáshoz szalmát kapok a földdel és igy elég olcsó trágyához jutok. Ebbe a kis gazdaságba 3 ló elég és olyanokat veszek, melyektől aztán várhatok olyan csikót, amelyik gazdasági célra is megfelel és a katonai mértéket is megüti. Ezeken kívül 1 lovat a feles zöldséges részére, egy kissebb fajtát, hogy a kutat is húzhassa. Tartok még 3—4 drb kocát is, jó hazai fajtát, és ha jó mező ígérkezik, melyen megél 30—40 drb bürge, veszek azt is, mert a juhászat — még becsü­letes juhásszal — szépen jövedelmez. A gyümölcsösben csinálok egy kis méhest is. Hogy a tejkezelés jó és olcsó legyen, fogadok egy tehenest, ki a bérösszegen kívül még a tejhaszon bizonyos hányadát is kapja. Ezenkívül egy feles zöld­ségest is tartok és mivel ennek lovat, trágyát adok, ezert az a szőlő őszi-téli munkáját elvégzi és a tava­sziban is segédkezik. Még egy kanászgyereket is kell tartanom. Hogy télen, ráérő időben, munkásainkkal együtt találjunk dolgot, beültetjük füzvesszővel a vízállás partjait. Minden, ami a gazdaságban van, nagyon meg­kívánja a gazda szemét, azért kinn is lakom a tanyán és keresek (ha még nincs) jó feleséget, mert e nélkül a gazda csak félgazda. Az ő gondja lesz aztán a csirke, pulyka, lúd — és mivel viz is van — a kacsatartás. Ezek után készítek egy jegyzéket, hogy mennyi pénzemben is van a beruházás és az éves-napos ki­adásom, bevételem mennyit is tesz ki? Ebből aztán azt is megtudom, hogy mennyi jövedelmet kell a bér­letből csinálnom, hogy jusson is, maradjon is. Az élő beruházás került: 4000 K. 900 K. . 160 K. . 400 K. . 50 K. Aprójószág . . 500 K. Összesen : 5710 K. Gazdasági eszközökre kiadtam: 10 db tehén 400 koronájával 3 „ ló 300 1 » ................................... 3 „ hasas sertés . . . 5 kas méh........................ Egy kocsi .............................. . 240 K. Eke, vasborona .................... , 90 K. Vetögép . . ,.................... . 600 K. 3 lóra szerszám........................ . 90 K. Permetező gép......................... . 45 K. Hordó, sutu, edény .... . 310 K. Összesen : 1375 K. Évi kiadások : Háztartási költség, munkáltatás, első évi vetőmag......................... 2200 K. Tehenes bére (8% tej hasznon 332 koronán kívül)......................... 200 K. Egy kanász bére......................... 90 K. Évi haszonbér ............................. 1500 K. Biztosítá s . . .........................100 K. Ös szesen: 4090 K. Az összes előre látható befektetés és első évi kiadás tehát . . 11175 Bevételre számitok körülbelül: K. 10 hold Rozsból 70 mm. á 12 K 840 3 „ 3 „ Krumpli 190 mm. á 2 K Zabos bükköny . . . 370 2 „ Csalamádé .................... P 1 * Kukorica ...... <D 2 „ Zöldrozs......................... <U 3 „ 2 „ Árpa.............................. Répa.............................. O) PU 3 „ Tisztabuza 14 mm. á 16 K 384 2 „ Szőlő 20 hektó á 20 K 400 V, „ Gyümölcsös .... 300 1 Vakold Zöldséges termésénak fele 10 db Fejős tehén napi 50 liter 800 á 16 f. (8% levonással) . . 2680 Sertésből, baromfiból .................... 800 Összesen: 6564 K. Ha ebből levonjuk az éves kiadást és az első évi teleltetésre 1200 kor.-át, végre a befektetés 6°/0-°s kamatát, akkor az első évben marad tiszta haszon 618 korona. Ezenkívül ha veszünk 30 drb fejős bürgét, napi 20 liter tej mellett, 120 nap fejési időt számítva, ka­punk 2400 liter tejet, ez 20 fillérjével 480 korona; ebből a juhász 4 havi bérét és a juhok árának, 720 koronának 6%-°s kamatát ha levonjuk, a sarjunkért és a tarlón való gazért 318 koronát kaptunk. A téli takarmányozást és gondozást a gyapjú és bárány bu­sásan fedezi. A tiszta hasznot betesszük a takarékba. A többi években ez a haszon fel mehet 2000 koronára is, mert már akkor nem kell télire takarmányt pénzen venni, mint első évben és a háztartási költség is csök­ken, mert egy kezdő gazdának első évben van leg­több kiadása a háztartásra. Isten áldásával szorgalmunkkal, bővebb eszten­dőben még jobban szaporodik a tőkénk, de kell is, mert azt tüzzük ki célunknak, hogy a bérelt földet a 11—12. évben már magunkénak mondhassuk. Ez kell, hogy egy okszerű belterjes gazdálkodás mellett a gazda munkáját jutalmazza. ML. X. Méhészeti vándorgyűlés. A magyar, német és osztrák méhészek folyó 1908. évi augusztus 8—12-ig Bécsújhelyben tartják Lili. ván­dorgyűlésüket. A rendező-bizottság már véglegesen megalakult s már meg is kezdte működését. Az ünnepi és kiállítási bizottságnak elnöke Kammann Ferenc bécsújhelyi polgármester; helyettese Ebenberger Her­mán tanító s a bécsújhelyi méhészeti fiókegyesület elnöke; a sajtóbizottság elnöke Kienmann Imre tanár; a pénzügyi bizottság elnöke Koneczny Ferenc keres­Ftjfjuit. mely egyszerű, olcsó nagy munkaképésségi s csak egy embert igényel, különösen kisgax- dáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül 9 fontos, Ktríu MMy uibiíilii IroMjtilTU » Értékesíti höretMeténél Síitáról, tijj mik braily ftéktelcpéiél Sí form iriu mWi

Next

/
Oldalképek
Tartalom