Gazdák Lapja, 1908. március (7. évfolyam, 10–13. szám)

1908-03-27 / 13. szám

4-ik oldal GAZDÁK LAPJA március 27. hová lyukadunk ki, előre senki sem tudja megmondani, cn azt szeretném ha közéletünkben minden téren, ok­szerűen kifejlett gazdaságunk vezetne. Tele gyomorral, tele bugyilárissal, oly belső és külső politikát csinál­hatnánk mint amilyet épen akarnánk. Szó ami szó, a hatalom, a tekintély, sőt még a tudás is a gazdagság­ban rejlik. Amint igaz ez egyesek között, ép oly igaz az általános nemzeti életben. A magyar nemzetnek fentartó gerince a múltban is népének azon rétege volt mely mint kis, vagy nagy gazda a földet túrta. Es ez lesz a jövőben is. A ma­gyar nemzet nem volt terebélyes fa a nemzetek sorá­ban a múltban: Okait minden igazságos ítélő tudja, így tejjel, mézzel megáldott földje el is tarthatta ké­nyelmesen. De nem is volt egyebünk. Nem volt sem kereskedelmünk, sem iparunk, sőt valljuk be őszintén, még a kenyéradó főfoglalkozásunkban sem volt meg a megfelelő kultúránk. Az élet viszonyok most már kizökkentettek régi megszokott medreinkből. Minden téren alkotnunk és haladnunk keli, ha azt akarjuk, hogy a világ forgata­gában el ne merüljünk. A mi viszonyaink között az ősi kenyéradó fog­lalkozás érdemelne meg legtöbb figyelmet és támoga­tást. A földnek tulajdonosai azok, kiknek első sorban kötelességük, hogy a mai modern világban, a lehető leg­magasabb szintre törekedjenek. A földbirtokosoknak és nagy gazdáknak kötelességük önönmagukkal és a nemzettel szemben is, hogy megtanulják mindennek a módját és fogását, hogy a magyar föld termő ere­jéből és hasznaiból semmit, vagy csak kényszerűség­ből keveset juttasanak idegeneknek. E végből szük­séges, hogy első sorban igyekezzenek magukat mo­dern és az értelem lehető legmagasabb fokán álló gazdákká kiképezni. Ennek legelső jele legyen azután, a régi gazdálkodási rendszernek megváltoztatása. A modern gazdálkodásnak mi lehetne fő elve más, minthogy rászorítjuk a földet, hogy adja ki a maga hozamát. És a föld hűségesen engedelmeskedik és kimerülés nélkül ad, de csak addig és úgy, mig és ameddig mi is megadjuk neki ami az övé. Azután még egyszer megjövedelmeztetjük a földnek nyers jövedelmét is és úgy bocsátjuk ki kezeink közül. A régi megszokott gadasági szokásokról és biz­tos tapasztalatokról természetes, hogy csak úgy köny- nyedén, semmi számítás nélkül, nem lehet át térni modernebb gazdálkodásra. Az okos ember itt is úgy tesz, mint egyéb ügyeiben, kicsiben kezdi, hogy annál biztosabban haladhasson. így a konyhakertészetnek is nem azt a módját értem én, midőn ennek minden ága, apró-cseprő ter­méke egyszerre műveltetik, mint rendes jövedelmet hajtó gazdasági ág. Ennek igy az első alkalommal aligha nem bukás lenne a vége. De semmi esetre sem lehetne bukás azon eljárás, ha nagyobb gazdaságok fokozatosan állítanák be a konyhakertészetet a gazda­ságban. Hány udvarház van ma is, ahol a ház szük­ségleteit szolgáló konyhakerti termények előállítására szakértő kertészt tartanak. Ezzel aztán vége is a dolognak. A konyhakertészetnek vannak olyan cikkei, melyek külön-külön is figyelmet érdemelnek. Vannak ugyanis oly cikkek a konyhakertészetben, melyeknek nagyban való termelése felette indokolt. Aki nem resteli, tanulság kedvéért tegyen egy sétát p. o. a szatmári kofa-soron s mindjárt megálla­píthatja, melyek azon sűrűn keresett termények, me­lyeknek nagybani termelése nagy jövedelemmel járna. Ilyenek első sorban az újdonság jellegével biró cikkek. Kárfiol, saláta, ugorka, burgonya "stb. Falun sincs az ember úgy berendezkedve, hogy e terménye­ket mint újdonságokat termelhesse, hát még városban A figyelmes szemlélő azt is észre veheti, hogy egyre- másra kérdezgetik a bevásárló asszonyok ezeknek árát, de bizony a legtöbb kénytelen ott hagyni, mivel olyan nagy az áruk, mint akár az orvosságé. Tehát: a konyha kertészetnek újdonság jellegével biró ága bizony ke­resett és jövedelmező foglalkozás lenne. Egy kissé mérsékeltebb árakon vaggon számra kelne el a saláta és egyéb újdonság nem csak a belfogyasztásra hanem közlekedési berendezésünk mellett kivitelre is. Régeb­ben még gyümölcsöt sem tudtunk szállíttatni. Ma a magyar besztercei szilvának nagy részét nyersen Ber­linben, Brémában, Amsterdamban, szóval külföldön fogyasztják. így kellene fejlődni és fog is a konyha kertészet általánosabb kivitele is. Egyes gazdaságok beállíthatnák a gazdaságba mint egyik jövedelmező ágat p. o. a mák tenyésztést. Igaz, hogy a termelés módját elsősorban magának a gazdának kellene érteni. Be lehetne állítani a takar­mány répamag termelést. Egyes gazdák kicsinyben már most is termelik, de elenyészően kis mértékben még ahoz, hogy a szükséglet idehaza fedezve legyen és a behozatalt teljesen kiszorítsa. A magyar paradicsom értékét nemzet gazdasági szempontból alig tudjuk megbecsülni. Maga a magyar nép, mely főzelékek dolgában elég szűkös viszonyok kö­zött él, tápláló erejét nem ismeri. Pedig ez veteked­hetnék a konyhán akár a paszullyal akár a burgonyá­val. A nagybani termelést sok ideig még a belső fo­gyasztás venné igénybe. De később és különösen javí­tott minőségben bizonyosan megtalálná a kivezető utakat. Káposzta, dinnye már jól útnak indult. De pél­dául: a peszternák, zeller melyeknek ára, különösen a tavaszi hónapokban óriási, megérdemelnék a nagy­ban való termelést. Igaz, hogy ezek is oly cikkek, melyeknek termelése szakértelmet igényel. De a rájuk fordított fáradság és költség bizonyosan megtérülne. Bfitti Binisbíz- BUDAPEST. ===== Bank-központunk : VI. Magy. Kir. Opera-Bazár pa­lotájában. Bankhelyiségek: Ó-utca 15. szám, és Lázár-utca 16. sz. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszeri! fölrllágosltást. Válaszbélyeg mindenkor mel­léklendő. FolyósitMnki Tőrtesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3Vj°/9— 40/0—■47,%-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és lll-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5*/,-al, esetleg 57,*/o-ak Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 21/,—10 évi időtaitamra. Tisztviselői kölcsönöket álllam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatisztek- nek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95'/,-áig kölcsönt nyajtunk az Osztrák-Magyar Benk kamatlába mellett. Tözsdemegbizásokat a bndapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk, mindenkori eredmény­nyel. az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses, személyi- és váltókölcsönt. Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon részünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pnézcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bank- házunkJtégriseletérejnegbizható^gféneketfelreszUnk^^^^^^^^^^^^^^^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom