Gazdák Lapja, 1908. március (7. évfolyam, 10–13. szám)
1908-03-13 / 11. szám
2-ik oldal GAZDÄK LAPJA március 13. II. 70 kor. Mayer Sándor (Krassó) Kártyás nevű 2 évese. III. 60 kor. Klein Mór (M.-Szalka) Páva nevű 2 évese. IV. 40 kor. Lénárd Ede (Sz.-Dob) Tükrös nevű 2 évese. V. 30 kor. Kölcsey Zoltán (Tunyog) Páva nevű 2 évese. Nyugati bikák : I. 40 kor. Domahidy Pál Vitéz nevű 2 éves törzskönyvezett simenthalija. II. 30 kor. Németh Elemér Pista nevű 172 éves szimenthalija. III. 20 kor. Jézus Társaság szatmári háza Samu nevű 2 éves simenthalija. IV. 10 kor. Matécsa János (Szatmár) Samu nevű 2 éves szimenthalija. Háziipar fejlesztés Máramarosban. száma 75, a melyhez még jönnek a különböző falvak helyi ünnepei, melyeket a nép szintén munkátlanul tölt el; ha ehez számítjuk még az5—6hónapos zord, téli időt melyet, — mivel a környékben nincs napszámmunka, — a mezőgazdaságban pedig csak az állatetetés és fahordás az egyedüli foglalkozás, szintén munkátlanul tölt el, ebből a téli 150 napból 21 vasár és 10 ünnepnapot leszámítva, ismét 119 nap telik el kereset nélkül, ha most ehez vesszük a tavasztól-őszig számítható 30 olyan esős napot, melyeken kint dolgozni nem lehet, marad munka nap 141. Ezért késik el a szántással és vetéssel és a beta- kakaritásig esedékes minden munkájával. Ezért helyes, hogy az iparfejlesztő bizottság célul tűzte maga elé: munkára tanítani a népet. Szomorúak a legelő viszonyok, a községeknek közlegelőjük alig van, a hol van, ott is a nagy hó miatt csak május közepén vagy C9ak junius 1-én hajtható fel a marha a havasra s igy addig teljesen istálózásra szorul. Ezek a nehéz viszonyok tették szükségessé s teszik indokolttá az ipar fejlesztő akciót. Mi is csak üdvözölni tudjuk e működést, mely népünket a jólét felé tereli s ajánljuk házi szövött és kosár árucikkeit gazda közönségünknek figyelmébe. Máramaros vármegye iparfejlesztő bizottsága a napokban adta ki VI. az az 1907. évi működésének jelentését. A jelentés e nemes missióju bizottság eredményes működéséről számol be. Célja mint a jelentés kifejezi : „Munkára tanitani a népet és tisztességes megélhetést biztosítani, munkát adni a népnek“. Eme kitűzött célnak sikerült a bizottságnak a folyó évben is megfelelni. Hat helyen tartott fenn háziipar telepet s összes kiadása 1907. évben 114116-79 koronát tett ki, a mi oly tekintélyes összeg, melynek jótékony befolyása lehetetlen, hogy elmaradjon, különösen oly szegény vármegyében mint Máramaros, hol egyes vidékek a legnagyobb nyomorral küzdenek. E tanfolyamokon az 1902—1905. években készített áruk munkabérébe kifizetett a bizottság 66218'64 koronát, mig az áruk értéke kitett 122743-41 koronát, a kitanitott munkások száma az év végén volt 962, a készített munkák darab száma 143586, kiosztott eszközök és gépek értéke 8388 korona. Ez összegek mindennél fényesebben tanúskodnak az iparfejlesztő bizottság önzetlen működése mellett, s nagyon is megérdemli a támogatást, a mint azt Egyesületünk is fogja tenni ez év tavaszán, a midőn Szatináron a máramarosi házi iparcikkekből vásárt rendez. Ha a jelentést olvassuk lehetetlen, hogy szivünk bánattal ne teljen el. Szomorúak az állapotok a népnevelés terén. 57 ezer tanköteles gyermek közül ma is 30000 nem részesül oktatásban, mert nincs tanterem, nincs tanerő. Érdekes a jelentésnek a munka napok számára vonatkozó adatait pertraktálni. A lakosság túlnyomó része görög katholikus vallásu lévén, az ünnep napok Méhészet. Rovatvezető: Csiszéri Nagy Samu. (Folytatás). Szállításra váró kaptáros méhek röplyukát el kell zárnunk olyan apró nyílásokkal biró reteszszel, mely nyílások egy méhkiszabadulására is elégtelenek, de viszont alkalmas legyen ahhoz, hogy ezen keresztül a szállítás által nyugalmában amúgy is megzavart és ennek folytán felizgult család elégséges friss levegőhöz juthasson. Sőt szokás e végből a kaptár ajtón is egy kör, vagy négyszögü lyukat kivágni s ezt réz- sodronynyal elzárni, hogy a család levegő hiányban meg ne fulladjon. A méhes felállítása, helyének, fekvési irányának jó megválasztása szintén nagyon szükséges tudnivaló. E kérdés helyes megoldása méheink munkaerejének jobb kihasználására s méhészkedésünk jobb eredményére vezet. A téli hideg szelek, nyugati zivatarok nemcsak a röplyukakat és az itt leselkedő bogarainkat kínozzák meg, de általában is hátrányosak ezek a család fejlődésére. Az állandó téli hideg szél a röplyukon behatolva lehűti a telelő törzs melegét, melynél fogva az elveszett hő pótlásául több mézet fogyasztanak s ha a tisztuló kiröpülésre csak hosszú bennülés után van alkalma a családnak: vérhasba esik. A nyugati zivatarok pedig — különösen, ha ezek még nyáron is hideg jellegűek — annyira deprimálják a törzs létkedélyét, hogy kihordják a fiasitást is. A méhes leghelyesebb felállitási iránya délkelet. Legyen a méhes oly anyagból összeállítva, hogy Minden gazdaságban n(Uiä16zttetett<n gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmámegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és írt. kzöTetkszete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár,
