Gazdák Lapja, 1908. február (7. évfolyam, 6–9. szám)

1908-02-21 / 8. szám

8-ik oldal.

GAZDÁK LAPJA

február 21.

napon keresztül tartó előadásokra. 80 és 120 ember között váltakozott a hallgatóság. Kezünkben levő névsorral bizonyltjuk. Az előadások pedig nem a népies elem, de leginkább az intelligens gazda osztály számára lettek ez úttal rendezve. így meglehet, hogy a hallgatók egyik másika ebből tanulni nem tudott, de mi, kik a jelenvolt gazdák véleményét közvetlenül ismerjük, a Szamos cikkírójának kijelentésével ellentétesen arról győződtünk meg, hogy a legnagyobb rész sok hasznát vette s hangosan követelik e programmok megújítását, Úgy a hallgatóság számával, mint a szellemi qualitásával mi és az előadó tanárok, kik pedig bizonyára tágabb látkörrel ítélnek, teljesen meg vagyunk elégedve. Az az állítás tehát, hogy ezeknek az előadásoknak számottevő gyakorlati hasznuk nincs, elég bátor ugyan, de elég alaptalan is.

— A nagykárolyi törvényszék. A nagykárolyi törvényszék ügyében nagy küldöttség járt a miniszternél, melyet Ilosvay Aladár alispán vezetett. A miniszter a küldöttséget e hó 20-án délelőtt fél 12 órakor fogadta.

— Uj református püspök. Az elhunyt erdélyi református püspök Bartók György örökébe, Kenessey Béla kerületi főjegyzőt választotta meg püspökké az erdélyi református egyházkerület folyó hó 18-án tartott ülésében.

— Gazdasági munkásházak, A Darányi Ignác miniszter által közzétett hivatalos kimutatás szerint a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló törvény hatása alatt az 1907. évben 3105 munkásház építésére fejezték be a szükséges előmunkálatokat. Ennyi ház átvételére jelentkeztek alkalmas munkások és ennyi házra szükséges telek szereztetett meg, valamint építési tervek is elkészültek. A munkások évi fizetni valója a legkisebb házért 33 korona, a legnagyobbakért 75 korona. Mindegyik háznak megfelelő udvara és kertje is lesz. A folyó évben a legtöbb (2513) munkásház az Alföldödön épül, hol legrosszabbak a lakásviszonyok. Több nagy alföldi községben nemcsak a községek külső képe változott meg a munkásházak folytán, de a közegészségügyi viszonyok is jelentékenyen javultak.

— Felhívás Szatmármegye gazdáihoz és gazdatisztjeihez. A gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület elnökségéhez a következő megkeresést intézte: A Gazdatisztek Országos Nyugdijügyi Kongressusa, valamint az ezt megelőzőleg tartott Magyar Gazdatisztek Kon- giessusa megbízása alapján egyesületünk elnöksége Magyarország egész gazdatiszti osztályát (tehát: az okleveles és nem okleveles gazdatiszteket egyazonképen) érdeklő kérdéseknek, úgymint az általánosan kötelező nyugdíj, országos állásközvetitő-intézet és fizetésrendezés ügyeinek megvalósítását sürgető nagyküldöttség menesztését határozta el — a földmivelésőgyi miniszterhez és államtitkárhoz, valamint a Ház elnökéhez. — Darányi Ignác miniszter f. é. február 25-én fogadja a küldöttséget, a melyet Holló Lajos, Szluha István és (nagyvázsonyi) dr. Horváth József orsz. képviselők — mint egyesületünk elnökei — vezetnek. A miniszternél való tisztelgés után Justh Gyula, a Ház elnökénél s aztán Mezőssy Béla f. ü. m. államtitkár előtt is- fogja tolmácsolni a küldöttség Magyarország gazdatiszieinek óhajait. — Felhívjuk fenti megkeresés alapján gazdáinkat és gazdatisztjeinket, hogy a magyar gazdatiszti osztály nagy fontosságú érdekeinek megóvása céljából, szíveskedjenek a küldöttséghez minél nagyobb számban csatlakozni, valamint a miniszter elé terjesztendő memorandumot megállapító nagygyűlésen ugyancsak február 25-én délelőtt 10 órakor a gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete helyiségében (Budapest, VII., Rákóczi-ut 86. szám földszint, 7. ajtó) megjelenni.

— Szatmáron az evangélikus egyház szervezkedik. Folyó hó 23-án d. u. 3 órakor ugyanis a városháza kis tanácstermében a Szatmáron lakó hivek alakakuló gyűlésre jönnek össze. Erre vonatkozólag Révész János a nagybányai ág. h. ev. egyház lelkésze a következő felhívást bocsátotta ki: Felhívás. Az ág. hitv. evangélikus híveket ezennel felkérem, hogy február 23-án d. u. 3 órakor Szatmáron, a városháza kis tanácstermében, a tervbe vett fiókegyház megalakítása ügyében tartandő értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Nagybánya, 1908. febr. 17. Révész János lelkész.

— Közlegelők állami segítséggel. Az állattenyésztés szempontjából elsőrendű fontossága van annak, hogy a kisgazdának lehetőleg sok közlegelője legyen. A földmivelésügyi miniszter kétszázezer koronát vett fel ez idei költségvetésébe erre a célra s ez összeg felhasználását akként tervezi, hogy addig is, mig a közlegelők ügyét a törvényhozás a miniszter által benyújtani szándékolt javaslat alapján nem rendezi a községek, illetve közbirtokosságok legelővásárlásaihoz támogatást nyújt. A támogatás nem tőkesegély, hanem olyan arányú lenne, mint ez a munkásházak építésénél szokásos, t. i. a földmivelésügyi tárca vállalná a kamatterhek egy részének fedezését.

— Bikavásár Csegöldön. Vármegyénk magyar- fajú szarvasmarha tenyészetei közül kétséget kizáróan vezetőszerepet vitt, a nemcsak nálunk, de több országos jellegű kiállításon is első dijakat nyert báró Vécsey Csegöldi uradalmi gulya, amelyből eladó bikáknak évenként február hó közepén szokásos eladásra bocsátása e hó 16-án történt meg. Nagy számú érdeklődő, de aránylag kevés vevő jelentkezett, az uj m. kir. állattenyésztési felügyelő Győry Kálmánnal élén kik az eladóvá tett 18 darab bikából 10 darabot vásároltak meg, összesen 7215 K és Így átlag 721 K 50 fill. árban. — Vevők voltak: Csaba Adorján föld- birtokos ; Szatmár-Németi alsóvégesi gazdaköre; Sárköz; Botpalád; Milota; Zajta és Mezővári községek. Az állam jelenlevő képviselője a köztenyészeteknek 3 féléves kamatmentes törlesztésen felül, 10-től—15 százalék engedményt adott a vételárból, mely magasabb intencióju eljárás, mező- és közgazdasági szempontból egyaránt dicséreten felül áll. — A vásár első napján el nem kelt 8 darab tenyészbika, vármegyénk gazdasági egyesületének március hó 11-én Szatmáron tartandó bikavásárján lesz bemutatva.

— Országos vásárok Szatmár vármegyében. Március 2-án és 3-án Halmi, 3-án Kraszna-Béltek, 11. és 12-én Tisza-Ujlakon, 17-én és 18-án Szat- már-Németiben.

— Díjtalan tájékoztatás vasúti tarifa ügyekben. A budapesti m. kir. Kereskedelmi muzeum kebelében vasúti tarifa ügyekben felvilágositás-nyujtásra berendezett tudakozódó osztály áll fönn, melynek feladata, hogy a hozzáforduló, a díjszabások kezelésében járatlan közönséget az őt érdeklő tarifa ügyekben kellőképen útba igazítsa, a hazai és külföldi vasutak és hajózási társulatok díjszabásairól és dijszámitási határozmányairól díjmentesen tájékoztassa, illetve a tudakolt fuvardíjakat a rendelkezésre álló legolcsóbb útirányokon pontosan és megbízható alapon kiszámítsa és a felekkel díjmentesen közölje. Ezeket a díjmentes felvilágosításokat a nevezett intézet ügyviteli szabályzata értelmében szóban és írásban, vagy távbeszélés utján nyújtja.