Gazdák Lapja, 1908. február (7. évfolyam, 6–9. szám)

1908-02-14 / 7. szám

február 14.

GAZDÁK LAPJA

9-ik oldal

megfőzünk s mikor már jól forrt, akkor leszűrjük. A babot élelemre használhatjuk, a leszűrt leve pedig minden pecsétet kivesz a ruhából u. m. zsirfoltot, tintát, vörösbort stb. A babból kifőtt anyagnak van ilyen oldó hatása, sőt ha a ruhát vagy régi kelmét benne kimossuk, még eredeti szép fényét is visszaadja. De sónak nem szabad benne lenni s nyolcszor annyi legyen a viz, mint a bab. Ezen folttisztitó vizet el is tehetjük s alkalom adtán elő vehetjük. Ez tehát igazán nem kerül semmibe, s mert az egész országban általános szokás, hogy hétfőn minden háznál babot főznek, a jövő hétfőn minden gazdasszony megpróbálhatja ezen házi szert.

Irodalom.

„Mezőgazdák Üzemi Útmutatója.“ Párezer Gyula, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete főtisztviselőjének szerkesztésében hasznos kiadvány jelenik meg a legközelebbi időben, mely tartalmazni fogja mindazon tudnivalókat, amire gazdaközönségünknek, gazdasági tevékenységének kereskedelmi részét illetőleg szüksége van. A munkának különös specialitása lesz a magy. kir. orsz. közp. statisztikai hivatalnak vásárjegyzék-összeállítása időszerinti sorrendben, mely jegyzék egyúttal feltünteti azt is, hogy az egyes vásárok mely állatnem felhajtása szempontjából tűnnek ki különösen. A kiadvány megrendelését ajánlhatjuk gazdaközönségünk részére, előjegyzések tiikári hivatalunknál vagy a Pátria jrodalmi vállalat és nyomdai r. t.-nál Budapest, IX., Üllői-ut 25. Köztelek teljesíthetők. A könyv bolti ára 5 korona, előzetes megrendelés esetén 4 korona lesz.

Hírek.

— Domahidy Sándor halála alkalmából még

mindig érkeznek a részvét nyiiatkozatok. A már lapunkban közölteken felül, újabban részvétüket fejezték ki: A Biharmegyei Gazdasági Egyesület, Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesület, Sziágyvármegyei Gazdasági Egyesület, Gróf Almássy Imre a Szolnokmegyei Gazdasági Egyesület elnöke.

— Szatmármegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 19-én Szatmáron a városháza tanácstermében értekezletet tart, melynek egyedüli tárgyát a cukorrépa termelésnek vármegyénkben leendő meghonosítása képezi, az értekezleten a szerencsi cukorgyár képviselője is jelen lesz. Miután a most lezajlott magas színvonalú gazdasági előadásokon, a cukorrépa termelés is meglett kellőleg világítva, gazdáink abban a helyzetben vannak, hogy kellő tájékozottsággal bírva, megválasszák magukra nézve a legelőnyösebbet. Az értekezletre szóló meghívót lapunk első oldalán közöljük.

— Elhalálozás. Súlyos csapás érte Nemes András nyomdatulajdonost, lapunk nyomdászát, sógorának Ruprecht Józsefnek, az országos balesetbiztosító és betegsegélyző pénztár könyvelőjének szivszélhü- désben váratlanul történt elhunytéval. Temetése f. hó 15-én d. u. lesz a Tompa-utca 8. sz. gyászháztól. Özvegye, egy gyermeke és kiterjedt rokonsága gyászolja az elhunytat.

— A borgazdaság fejlesztése. A földmivelés- ügyi miniszter a vándor pincemesterekkel elért gazdasági eredményekre nemcsak ezen intézmény fejlesztését, a pincemesterek számának szaporítását határozta el, hanem a borgazdasági szakismeretek terjesztésére jutalomdijakat tűz ki oly szőlősgazdák részére,

akik az okszerű szőlő és borgazdaság s a borkezelés, továbbá a pince gazdaság helyes berendezése és vezetése s a borértékesítés terén elismerést érdemelnek és követésre méltó példát nyújtanak. Ezen jutalomdijakat, valamint a borkiállításokra engedélyezendő pályadijakat a hazai művészet és műipar által előállított s megfelelő vonatkozású motívumokat feltüntető emléktárgyak alakjában adományozza.

— Szőlősgazdák tanfolyama Badapesten a Köztelken. Már említettük, hogy a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete a szőlőmivelés és borkezelés modern ismereteinek elsajátítása céljából Budapesten a Köztelken tanfolyamot rendezett. A tanfolyam 230 résztvevővel folyó hó 4-én nyílt meg. Az ország legkülönfélébb részéből jöttek a tanfolyamra szőlősgazdák, kiket az egyesület alelnöke Hertelendy Ferenc üdvözölt, a ki egyszersmind azt is bejelentette, hogy a tanfolyam költségeit Darányi Ignác m. kir. földmivelésügyi minisztérium vállalta magára. A tanfolyamon a minisztériumot Dobokay Lajos országos borászati kormány biztos és Lónyay Ferenc miniszteri tanácsos képviselik.

— Körorvosok alapfizetése. A belügyminiszter a minap a parlamentben nyilatkozott a körorvosok fizetésrendezéséről. E szerint a törvényjavaslat már készen van, csupán a pénzügyminiszterrel folyik a tárgyalás a fedezetet illetőleg. A javaslat alapelve az, hogy a községi és körorvosok törzsfizetése 1600 koronában állapíttatnék meg. — Ezt az állam fizetné, a községeket csak az úti átalány s egyéb költségek terhelnék.

— A kamatláb ismét leszállóit. Az Osztrák- Magyar Bank egy fél százalékkal megint leszállította a kamatlábat. Ezt f. hó 4-én a bank következő értesítéssel adta tudtul a pénzintézetekneknek: „Az Osztrák- Magyar bank főtanácsa Bilinszki lovag bankkormányzó elnöklésével tartott hétfői ülésén a kamatlábnak fél százalékkal való mérséklését határozta el; ennek következtében keddtől, e hó 4-étől kezdve váltók, közraktári jegyek és értékpapírok leszámítolására 4 és fél százalékos, állami járadékokra, sóbányajegyekre, m. kincstári jegyekre és az Osztrák-Magyar Bank zálogleveleire adandó kölcsönökre 5 százalékos és más értékpapírokra nézve 5 és fél százalékos kamatláb lesz érvényben.“

— Elfüstölt milliók. Magyarországon a tavalyi 1907-es esztendő első kilenc hónapjában összesen 89.463,620 korona 63 fillér értékű dohány fogyott el. Az 1906-ik esztendőhöz képest ez 1.259,187 korona 88 fillér többletet jelent. A statisztika szerint az egyes cikkekből elkelt 27,728 korona értékű burnót, 393.524,510 csomag pipadohány, 412.722,228 db. szivar 1,306.860,383 darab cigaretta. A belföldi különlegességek közül: 61 korona értékű burnót, 189.091 csomag pipadohány, 10.896,019 darab szivar, 67.014.885 darab cigaretta. A külső országi különlegességekből 1.494,144 korona 19 fillér értékű kelt el.

— Mosdatlan szájú emberek. Figyelmeztetjük a csendőrséget, hogy az utcákon sok piszkos lármát és káromkodást lehet hallani. Legnagyobb eredményt mutatnak föl e téren az iparos tanulók, lakik mikor az iskolából kijönnek szinte dőzsölnek a legaljasabb orditozásokban, néha kétszáz lépésnyire is elhallatszik trágár kiabálásuk. Mivel a csend háboritásra és káromkodásra törvény van, fölkérjük a csendörséget, hogy ezt a dolgot tartsa figyelemmel s védje meg a nőket s finomabb érzésű gyermekeket a megbotránkoztató, kellemetlen és erkölcsrontó kiszólásoktól. (Beküldetett.)