Gazdák Lapja, 1908. február (7. évfolyam, 6–9. szám)
1908-02-14 / 7. szám
2-ik oldal február 14. GAZDÁK LAPJA Gazdasági előadások Szatrttáron. (R) A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a G. E. 0. Sz. kezdeményezésére, a már lapunkban közölt programm szerint, folyó hó 8-án és 9-én tartotta Szatmáron, a városháza nagy tanácstermében, a kassai gazdasági akadémia tanárai és Szilassy Zoltán országgyűlési képviselő, G. E. O. Sz. titkára szives közreműködésével, magasabb színvonalú gazdasági előadásait. Az előadások iránt a szatmári és szatmár- j vármegyei gazdaközönség elég szép érdeklődést; tanúsított, amennyiben a két napon tartott elő- j adásokat 700—800 gazda kereste fel, sajnos azonban még sokakat nem láttunk jelen, a kiknek pedig elsősorban ott kellett volna len- niök. Lapunk múlt számában rámutattunk arra, hogy miért tartjuk mi ezen előadásokat szükségeseknek, sőt mondhatjuk a gazdaközönségre nézve létkérdésnek, most egyszerűen konsta- j táljuk azt, hogy az előadások a hozzáfűzött várakozáson és reményen felül sikerültek s a jelenvoltaknak óhaját fejezzük ki akkor, a midőn ; eme előadásoknak évenként felszínen való tar- | tását vármegyénkben, nagyon is kívánatosnak í jelezzük. Örömmel láttuk, hogy Szatmárvármegye kis gazdái tekintélyes számban vettek részt ez előadásokon, fényes tanúbizonyságot téve ez által arról, hogy mai napság, ha boldogulni akarnak, fel kell hagyniok a régi, ósdi gazdasági rendszerrel. Ezt bizonyítgatták, ezt magyarázták a tudós előadó tanárok, s a már az előadásokon is megnyilvánult vélemény arra enged következtetni, hogy az elvetett mag jó földbe került. Az előadások fényét nagyban emelte azon körülmény, hogy Dr. Falussy Árpád főispán kíséretében résztvett azokon, Dr. Mezőssy Béla földmivelésügyi államtitkár is. Magáról az előadásról gazdaközönségünknek a következőkben referálunk: Dr. Vajay Károly Szatmárnémeti szab. kir. város polgármestere a város nevében üdvözli a megjelenteket, valamint a kassai akadémia tanárait és Szilassy Zoltán országgyűlési képviselőt a G. E. O. Sz. titkárát, kik voltak szívesek eme előadásokon az előadói tisztet elvállalni. Szilassy Zoltán hasonlóan üdvözli a megjelenteket a G. E. O. Sz. nevében és részvétét fejezi ki Doinahidy Sándor elnök elhunyta felett. Ezután Buday Gyula akadémiai tanár megkezdte előadását a gümőkór elleni védekezésről. A gümőkór az embereknek és állatoknak fertőző idült betegsége, melyet a Koch berlini tanár által felfedezett bacillus tuberculosis okoz. A gümükór főleg a szarvasmarhák és sertések között terjedt el. Előfordul azonban lovaknál, juhok- nál és a legutóbbi időkig immunisnak tartott kecskéknél is. A gümőkór Magyarországon a szarvasmarhák között igen elterjedt betegség. A bacillus tuberculosis kicsiny, csak nagyfokú nagyítással látható bacterium. Ezen bacillus igen ellenálló a külső befolyásokkal szemben, leginkább a napsugarak teszik tönkre; a rothadásnak hosszú ideig, néhány hétig, sőt hónapokig is ellenállának. A magasabb hőmérséklet rövid idő alatt tönkreteszi e bacillust. Tejben 100° C.-ra hevítés néhány perc alatt tönkreteszi. A gümőkór bacillus a beteg állatok által kiköhögött nyálka, bélsár, vizelet, tej által ürittetik ki az állati testből. A fertőzés az emésztő csatorna utján, a lélegző szervek utján, a bőr sérülésén keresztül történhet. Régebben a gümőkór fellépését főképpen átöröklés utján terjedőnek vélték. Ma már inkább át- öröklőnek tartjuk a betegségre való hajlamot; átöröklés utján csak kevéssé terjed a gümükór. A gümőkór úgy a magyar, mint a nyugati fajtájú szarvasmarhákban előfordul. A terjedéséhez hozzájárul a belterjesebb gazdálkodás folytán az állatok istállóztatása. A gümőkór a legelőn levő állatok között kevésbbé terjed, mint az állandóan istállózottak között. A gümőkór elleni védekezés alapfeltétele, hogy az állatok minél hosszabb ideig tartózkodjanak a szabadban, lehetőleg legelőn. Az istállózott állatok is legalább a nap egy részét a szabadban töltsék. Az istállók kellőképen szellőzhetők, világosak legyenek. Úgy az istállók, mint az állatok kellőképen tisztogaí- tassanak. A nyílt gümőkórban levő marhák továbbá a tőgy gümőkórban szenvedő állatok a fertőzés terjesztésének meggátlása végett kiselejtezendők és levágandók. " A gümőkór irtása legcélszerűbben a Bang-féle eljárással eszközölhető. A Bang-féle eljárás abban áll, hogy az egész állatállományt klinikai vizsgálat mellett tuberculinpróbának vetjük alá. A tuberculin, gümőba- cillusok szelídített tenyészete. A klinikai vizsgálatkor tüdő, bél, méh, vagy tőgygümőkórban szenvedő állatok kiselejtezendők és vágóhídon értékesítendők. A tuberculinra nem reagált és klinikailag semmiféle gü- mőkóros tünetet sem mutató állatok, a fertőzött istállóból eltávolitandók és előzőleg fertőtlenített istállóba helyezendők. Ha külön istállóba nem helyezhetők ezen állatok a többiektől, legalább a padlásig terjedő hézagnélküli deszkafallal elkülönitendők; az istállónak külön kijárata legyen és külön egyének gondozzák ezen állatokat. Ha a fertőzött állatok csoportjában Misin gazdaságban eHKSt6zh(tetlea eszKozoH KS Kig» gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szataárnegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és írt. SzöretkMUte Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
