Gazdák Lapja, 1908. január (7. évfolyam, 1–5. szám)
1908-01-17 / 3. szám
január 17. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. óvjuk meg őket s ott, a hol repedések, nyílások vannak az ól falán, szalma kötegekkel fedjük be azokat, az ajtó s ablakréseket pedig ruhadarabokkal tömjük ki. A lábvégek, a taraj, az állebény vazelinnel gyakran bekenendők s az ivóedényeket fedjük be, hogy a baromfiak bele ne gázolhassanak s ha isznak, az áll- lebény bele ne érjen. Zord időben pedig ne engedjük ki az állatokat. Gyógykezelésnél első sorban is a fagyott testrészben a rendes vérkeringést szükséges előmozdítani, szabályozni. Erre a célra hidegvizes lemosásokat használunk s ha a fagyás nagyobb területre szorítkozik, úgy fokozatosan melegedő helyiségbe helyezzük el a beteget. A fagyott testrészt ólomvizzei, avagy timsós oldattal ha mosogatjuk, a duzzanat továbbfejlődésének elejét vesszük. Amikor már az állat közérzületén javulás mutatkozik, az esetleges sebeket, fekélyeket vegyük gyógykezelés alá. Jó szolgálatot tesznek a különböző jodo- form, dermatol, zinkkenőcsök s ha a sebkezelésnél a seb tisztántartására törekszünk, úgy azok kellő gyógykezelés mellett szépen gyógyulni fognak. Az egész betegség lefolyása alatt tartsuk az állatokat meleg helyen, takarmányozzuk intenziven s még a tavasz beállta előtt sikerül igy ismét az egészséges állomány közzé ereszteni, s a tavasz folyamán ismét mint egészséges baromfinak, minden utóhatás nélkül hasznát vehetjük. is. Ä fák terméketlensége. Ha szétnézünk a gyümölcsösökben, sok helyen haliunk panaszokat, hogy a fa minden ápolás dacára sem terem. Pedig, ha kutatjuk a fa terméketlenségét, azt fogjuk találni, hogy többnyire a tulajdonos maga az oka. A fák terméketlenségének okai különbözők. S miután a jelen időszakban kell a gyümölcsösök alapítását megkezdeni, megemlítjük, hogy mindjárt a fa ültetésénél követik el rendszerint az első hibát. Mielőtt a gyümölcsöst megalapítjuk és a fákat megrendeljük, nem ártunk magunknak, ha a gyümölcsös helyét és annak földjét legalább 80 cm. mélységben megvizsgáljuk, hogy milyen összetételű az al- és feltalaj, kell-e és lehet-e rigolirozni, mert a gyümölcsös is meghálálja ám a talajforgatást; mennyi a mésztar- taloin a földben, mert a föld minőségétől függ, hogy milyen fákat ültessünk és milyen alanyra legyen oltva fáink. A fák terméketlenségét okozza még, ha leendő gyümölcsösünk földje talaj vizes.' Láttunk már oly gyümölcsöst, meiy régi földbe volt ültetve. A fák dúsan hajtottak, de sohasem virágzottak s igy gyümölcs- termés sem volt. A fák elsárgulva kipusztultak, mert a talaj vadvizes volt. Sokan vétenek már a faültetésnél a faültetés arany szabályai ellen, a fát igen mélyre ültetik. Sohasem szabad a fát mélyebbre ültetni, mint a hogy a régi helyen állt, mert ha mélyebbre ültetjük, a fa nyomorogni fog és ha mégis életben marad, nem fog bennünket gyümölcsei megörvendeztetni, tehát terméketlen lesz. A fák terméketlenségének még okai a rossz metszés. Csakis ahoz értő kertészre bízzuk a fák metszését s ne holmi tudatian kertmunkásra, mint sokan teszik, mert termésre metszeni nem mindenki tud s megtörténik, hogy a metszéskor a termést is le szokta metszeni. Például az őszi barackot sokan nem tudják termőre metszeni, A fák tisztogatása is fontos kellék, hogy a fa termő legyen. Az almafa vértetüje képes a fát először is terméketlenné tenni s aztán elpusztítani, továbbá igen gyakran megtörténik még ma is, hogy sokan gyümölcsöseiket nem trá- gyázák, a mi természetesen a talaj kimerülését vonja maga után; s ez azutánioka a gyümölcsfákterméketlen- ségének. A gyümölcsfákat épen úgy kell trágyázni, mini bárminő mezőgazdasági veteményt, sőt még annyival nagyobb gond fordítandó erre mivel ennek elmulasztása, a gyümölcsös teljes elpusztulását vonhatja maga után. A hordók kénezéséről. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a hordók tisztántartása, valamint számos bőrbetegség megelőzésére, majd pedig gyógyítására, mily üdvös hatása van a kénnek. Rendes pince-gazdaságban, a hol a borok tisztaságára, fejlődésére ügyelnek, a kén alkalmazása ma már nélkülözhetetlen. Próbálták ugyan a ként más anyaggal is helyettesíteni, de csakhamar visszatértek hozzá, belátván, hogy jobb, olcsóbb, valamint köny- nyebben kezelhető szer nincs s hatásra nézve a kénnel egyik sem vetekedhetik. Természetes azonban, hogy a kénezést nem szabad túlzásba vinni, mert abból többféle kellemetlenség származhatna. A kénezést a pincegazdaságban háromféle célra alkalmazzuk és pedig. 1. üres hordók tisztántartására. 2. borok kénezésére, 3. a pince levegőjének tisztántartására. Az üres hordókat használat után vízzel gondosan kimossuk, mig csak a belőlük kifolyó viz egészen tiszta nem lesz. Mikor kicsepegíetjük, azután hektoiiterenkint elégetjük benne a szokásos kénszeletnek egynegyed részét. Természetes, hogy ezalatt mindkét lyuknak be kell dugva lennie. Ha a kén elégett, újra kicsepegtetjük a hordót, azután beakonázva tesszük el* további használatig. Ha a hordó sokáig áll üresen, úgy időnként (havonta egyszer)ujra ki kell kénezni. Ha a hordót bor befogadására akarjuk előkészíteni, úgy vízzel való kimosás után égessünk el benne hektoliterenként egy-két gramm ként. Az ilyen jgyenge kénezés még az egészséges bornak sein árt.' Beteg, törésre hajló boroknál e menyiségnek négy-ötszörösét is vehetjük, s azután fejtsük a bort a hordóba. Vörösbor számára is kénezzük gyengén a hordót, mert a piros szin, amely a kén hatása alatt kissé elhalványul, utóbb magától ismét visszaváltozik. A pince levegőjének tisztántartása szempontjából igen fontos szerepe van a kénnek. Nagyon célszerű dolog a pincét időnként jó erősen kikénezni. A tapasztalat fog bennünket megtanítani arra, hogy pincénkben mennyi ként égessünk el. Az elégésnél keletkező fojtó füst, a kéngáz átjárja az egész pincét s ahol penészgombák vnnak, azokat biztosan kiöli. A kénezést azonban időnként ismételni kell, még pedig aszerint, hogy több vagy kevesebb penész mutatkozik a pincében. Igen fontos szerepe van a kéne- zésnek a darabban maradt hordók kezelése körül ; tudjuk azt, hogy amely hordó nincs egészen színig Sz.tbitdalmazoU Hl ltj s*ateiialli«ti : megszweibetó Hízi (VwyijO szcdsaVigí, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kot^cs Mihály szabadalma Érmiliályfalvan Szatm”rin' Cár Igyosilit Fogyaszt, és MkísitC Swtatéiisl Szaiia"ron, rágj annak braely fióktelepénél 35 korona Jdan
