Gazdák Lapja, 1907. december (6. évfolyam, 49–52. szám)
1907-12-20 / 51. szám
december 20. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal lesz szedve, a baromfinak eleségiil nem nyújtható, azokat erre a célra előbb elő kell készíteni, ami úgy történik, hogy közönséges kemencékben meg lesznek azok sütve és azután megdarálva vagy megőrölve. Ami ezen két gyümölcsnek tápértékét illeti, azt hisz- szük, elegendő lesz ha megemlitjük azt, miszerint a makk éretlen állapotában, amint az a tölgyesekben feltalálható, a legjobb sertéshizlaló takarmányt szolgáltatja, úgy, hogy a régi időben, amikor még gazdáink külterjesen gazdálkodtak, sertéseiket jóformán csakis makkoltatással hizlalták fel. A vadgesztenyére meg megjegyezzük, hogy az főleg bő keményítő tartalmánál fogva szeszfőzésre is alkalmas és jóformán csak azért nem főznek belőle szeszt, mivel sehol sem tenyésztik oly nagy mennyiségben, hogy abból érdemes lenne azt főzni, továbbá kemény héja folytán kissé körülményes is lenne belőle szeszt főzni. így tehát a fentiekből látható, hogy mindkét gyümölcs megfelelően előkészítve, nem az utolsó helyen álló baromfieleséget szolgáltatja. Azonban ezen két gyümölcs nagy csersav tartalmálnál fogva csak mérsékelt mennyiségben adható a baromfinak, mivel ellenkező esetben azok igen könnyen csersav mérgezést kaphatnak és ebben el is pusztulhatnak. Az adagolás mennyiségére nézve 10 drb. tyúkra legfeljebb l/2 kg. ilyen takarmányt számíthatunk, megjegyezzük még. hogy ennél inkább valamivel kevesebbet mint többet nyújtsanak nekik. Ilyen adagban úgy a vadgesztenye, valamint a makk is igen jó hatást fog a tyúkok tojóképességére gyakorolni. A fentiekre való hivatkozással nem tudjuk eléggé ajánlani ezen két gyümölcsöt mint baromfieleséget, olyan tenyésztőinknek, akik azon helyzetben vannak, hogy azokat könnyen és olcsón összeszedethetik. M. Irodalom. Előfizetési felhívás a „Magyar gazdák a német földről“ cimü munkára. Rövidesen vaskos kötet hagyja el a sajtót, melyben az OMGE. által f. év május-junius hó folyamán rendezett német tanulmányút résztvevői számolnak be szerzett tapasztalataikról és benyomásaikról. A könyv tartalma következő: Előszó, irta: Miklós Ödön. A tanulmányút rendezése, irta: Jeszenszky Pál. A tanulmányút lefolyása. Vargics Imre, Földes Béla, Pálóci Horváth István, Etter Gyula és Kovácsy János feljegyzései és dolgozatai alapján. (Tartalma: Münchenben. A leutstetteni uradalom. A weihenstefáni gazd. akadémia. Fogadóestély a követségen. Stuttgart. A hohenheimi gazdasági főiskola. Heidelberg. Mannheim. Hajózás a Rajnán. A neuwidi szövetkezeti központ. A düsseldorfi kiállítás. A Deutsche Landwirtschaftliche Gesellschaft. A Fühling-íéle bérgazdaság. Beseler. A hallei mezőgazd. kamara. Khün dr-nál. A gröbzigi cukorrépa termesztő gazdaság. Estély Toepffer urnái. A Heine-féle gazdaság. A Dippe testvérek, Berlinben. A német gazd. egyesület estélye. Havelland.) A könyvnek ezt a fejezetét mintegy ötven kép fogja illusztrálni. A német gazdatársadalom, irta: Mailáth József gróf. Szövetkezeti élet, irta: Magyar Károly dr. Növénytermesztés. (Általános és különleges rész. A megtekintett gazdaságokból szerzett adatok alapján szakszerűen feldolgozva.) Irta: Marton Andor. Szántóföldi termesztés Észak-Németországban, jrta; Medveczky Károly. Karcolatok Németország állattenyésztéséről, (ifj. Nagel Henrik, Tschida Artur és Griebsch Viktor feljegyzései alapján.) Gépek és gépészeti eszközök, irta: Szikszai Sándor. Kertészet, irta: Szikszay Sándor. Szőlőmivelés, irta: Magyar Károly dr. A siker titka. (A németek gazdálkodási rendszerének általános méltatása.) Irta: Vargics Imre. Hangulatok. (E fejezetben negyvenkét magyar gazda mond véleményt arra a kérdésre, hogy mi ragadta meg leginkább figyelmüket és mit tartanak leginkább hasznosithatónak a mi viszonyaink között.) Életmód és szokások, irta: Bálint Béla dr. A szerkesztő szava. A könyvet Buday Barna szerkesztette. Noha a megjelenő munka, mely az egész német mezőgazdasági élet ismertetésére kiterjeszkedik, nem tárgyalhatja a kérdéseket alapos szakszerűséggel, mert ehez hosszú megfigyelés és tapasztalat volna szükséges, mégis kiválóan érdekessé és tanulságossá teszi az, hogy hatvankét gazda adja elő benne közvetlen benyomásait és gyakorlati megfigyeléseit. A gyakorlati életnek szánt könyv ez, melyet magyar gazdák írtak, a magyar gazdáknak. A mintegy 200 oldalnyi terjedelemben megjelenő könyv előfizetési ára 4 korona. Nehogy a könyvnek feles példányokban való előállítása rendkívüli költségekkel terhelje meg az OMGE.-t, a költséges munkát a jelentkező előfizetők számához képest nyomatjuk ki. Felhívjuk tehát mindazokat, kik a könyvet megrendelni óhajtják, hogy az előfizetési árban 4 koronát az OMGE. pénztárához beküldeni szíveskedjenek. Az előfizetők a könyvet postai utón, bérmentve fogják megkapni. Hasznos tudnivalók. Kenőcs lábbelire. A gazda, vadászember gyakran kénytelen esőben, sárban, nedves vetés közt járkálni. Ehhez jó, vízhatlan lábbeli kell, különben baj esik úgy a lábbeliben, mint a gazdája egészségében. A csizmát, cipőt igen tartóssá és vízhatlanná lehet- tenni, ha a következő keverékkel bemázoljuk: Egy- egy deka sárga viaszt, fehér szurkot, halzsirt és lenmagolajat összevegyitünk és folytonos keverés közt gyönge tűzön melegítjük, mig az egészen össze nem olvad és egyenletes sürü pép lesz belőle. Ezzel a keverékkel minden tiz-tizennégy napban bemázoljuk a lábbelit. Ha csizmánk, cipőnk átnyirkosodik, ne tegyük kemencéhez, mert itt megszárad ugyan, de a bőr kérges, törékeny lesz A nyjrkos lábbelit töltsük meg zabbal és úgy akasszuk fel. A zab magába veszi a nedvességet, a lábbeli megszárad, anélkül, hogy formájából kijönne és bőre megkérgesednék. A ponyvát vizhatl anná csinálhatjuk a következő módon: Egy kádba tegyünk ötven küó korpát öntsünk reá jó fölösen forró vizet, keverjük jól össze és hagyjuk állani fél napig. Ezután szitán nyomkodva a korpát, szürjíik le a levet. A folyadékba, minden öt literre félkiló íimsós és egy negyedkiló karbolsavat tegyünk. Ha a timsó felolvadt, keverjük jól össze, öntsük üstbe, forraljuk fel. Ha a folyadék forr, tegyük belé a ponyvát és forraljuk két óra hosszáig. Ezután csavarjuk ki a ponyvát, terítsük ki és szárítsuk meg.
