Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)
1907-11-01 / 44. szám
4-ik oldai GAZDÁK LAPJA I november 1. A részvényesek minden tehén után 4 nap robotot tartoztak ledolgozni a szövetkezeti helyiségben. Lassan mindinkább növekedett a részvényesek száma, egyszerűsítették a kezelésnél élőforduló munkákat, nagyobbodott a tiszta jövedelem a termékek kedvező értékesítése folytán s igy a részvényeket lassan 20, majd 30 koronára emelték föl. Mihelyt rendelkezésökre állott a megfelelő összeg, megvásároltak egy telket és fölépítették a szövetkezeti helyiséget, a mely a számadások szerint 7665 koronába került, a teljes modern berendezés értéke pedig 3000 koronára tehető. Az 1905 év adatai szerint: 410 drb. tehén 230 részvényes a tej 11 fillér á 1 1. Összes tej: 498720 liter. Összes vaj: 20514 kiló. Bevétel: 56880 korona. Kiadás :52878 korona. A napi forgalom minimum 931 liter, a maximuma pedig 1690 liter volt. Legszebb tanúságát adja a szövetkezet virágzásának s" helyes tőke befektetésének, a gazdaság körében megnyilvánuló számos előnyein kívül az 1906. év mérlege s adatai. Üzletrész: 412, részvényes 222. Beszállított tej: 523922 liter á 13 fillér. Eladott vaj: 21791 kiló; vaj kilója 2 kor. 41 fiil. „ túró 355 mm. túró „ 26 és 22 fül. Kifizetve tejért .................................. 57-631 korona. Ke zelési költség:............................. 3438 korona. Össz es bevétel.................................. 66997 korona. „ kiadás .................................. 61069 korona. S ezen évben a szövetkezet minden tehén, illetve minden 30 koronás tehén részvény után 15 korona osztalékot fizetett, a mi 50% kamatozás, nem számítva a gazdaság körében megnyilvánuló számos előnyt s nevelés busás hasznát. Ha már most veszünk egy tehenet évi 1900 liter tejátlaggal á 13 fillér, akkor az évi tejhozam összege 247 korona. Minden tehén illetve üzletrész osztaléka 15 korona. A tehén teljes hozadéka tejben 262 korona ebből literenkint (1900) esik 1375 azaz 13% fill. igy kapta meg minden tag a tej teljes értékesttési összegét. (Holott Mözs olyan község lehet mint nálunk Pe- leske.) Természetesen amennyiben a szarvasmarha kereskedelem általános az egész kereskedelemben s a vevők épen a friss fejős teheneket keresik, a tejtermelés korántsem közelíti meg azon számösszeget, mint a milyent fölmutatni képesek lennének. A szövetkezet csak 6 percentes tejet vált be. Azon szövetkezeti tag, ki valamelyik tehene után 6 hónapnál rövidebb ideig hordta a tejet, az osztaléknak csak ezen hónapok számára eső részét kapja meg. Ami a takarmányozást illeti; répa, krumpli, korpa, konkoly, dara, tengeri darával, szecskával és szénával etetnek. A tehenek fejésével a leellése előtt két hónappal hagynak föl. A községnek legelője nincsen s igy a tehenek télen, nyáron istálóban vannak, de jó részét fölhasználják a szántásnál és egyéb munkáknál s ez nem hogy káros következményeket mutatna, hanem előnyösnek bizonyult. A bikákat, csakis a legjobb qualitást az uradalmakból szerzik be, s a vármegyei tenyészállat vizsgáló bizottság is szigorúan ragaszkodik megbízatásához. Nem pedig mint vidékeken látni, hogy egy falu egész tenyészetét pár év alatt egy rósz bika teljesen dege- nerálja. Itt a másfél éves bikáért 1000 koronát s magasabb árakat megadnak, de azután az ivadékok árkülönbözete busásan fedezi e nagyobb kiadást. Az ilyen vagyonos községek képezik az ország erejét. Tehermentes földjén gazdálkodik a lakosság, a sze- gényebbje feles földet s munkát vállal s igy szerez takarmányt a szarvasmarhájának, s minden évben elad egy 5—6 éves tehenet 280—300 forintért, v^gy egy eíöhasu üszőt 300—350 forintért vagy még magasabb áron. Itt nem talál magának termékeny talajt a szocializmus s nem vándorol ki a lakosság jobb hazát keresni. A törvények s más védő intézkedések, nem képesek, a gazdaközönség, a földmivesek és a munkás nép bajait magokban véve orvosolni és a sok veszélyes ragály tovaterjedését megakadályozni. A gazdasági egyesületeknek, a domíniumok tulajdonosainak és a földbirtokos osztálynak kell foglalkozni a fölmerült bajokkal és orvoslásukkal. A lakosságnak kedvét fel kell kelteni és megtanítani hasznos gazdasági munkákra és ágakra, vagy kezükbe adni s megindítani velők valami jövedelmező gazdasági tevékenységet melyből fenntarthatják magokat s boldogulhatnak, ez lenne az ellenszere a kivándorlásnak és ez venné elejét annyi sok minden bajnak és rossznak. Tennivalók a gazdaságban. — November hóban. — A gazdaságban. A szántásokat, de leginkább az őszi mély szántást folytassuk, mert az igy előkészített földbe az egész téli eső, hóié stb. csapadék köny- nyebben bejuthat. Nagyon sok előnye van az őszi méiy szántásnak, most' is hangsúlyozzuk azt, hogy aki ősszel mélyen szánt, az tavasszal korábban vethet; de a korai vetésnél még szántania sem kell, csak jó erősen fogasolni. Különösen a kapásnövények alá kell az őszi mély szántás, hogy azok a hosszú, száraz nyarat, amely az alföldi gazdának nagyon sok gondot okoz, keresztül tudják huzni minden baj nélkül; a répa, burgonya, tengeri stb. csak az ilyen jól elkészíteti földben adhat megfelelő termést. A mélyített föld több nedvességet vesz magába s azt tovább is képes megtartani a fejlődő növény számára. Amelyik gazdaságban az őszi mély szántást alkalmazzák, ott a termés-átlagok is nagyobbak, mivel a mélyítés — kivált olyan helyen, ahol ez a talajjavítással is össze van kötve — felér egy gyenge trágyázással. A rétre és legelőre, ha az nagyon átázott, a marhát ne bocsássuk ki. A nedves rétek lecsapolását, árkolását elvégezzük. A hibás, vagy bármiképpen kipusztult lucernások és lóherések a nagyobb esőzések beállta előtt feltö- rendők. Egyik legfőbb teendő a takarmányrépa felszedése és télire való eltevése. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a takarmányrépát korán — beérése előtt — felszedni nem tanácsos, inkább várni kell azzal november hó elejéig, mert eltartása igy sokkal állandóbb lesz. A behordásnál ügyelni kell arra, hogy a répát nagyon ne zuzzuk össze, a kevésbé érett vagy megsérült fél répák külön tétessenek s legelőbb ezeket etessük fel. Az egészséges, érett répát vermekbe vagy kazal kupacokba szoktuk eltenni. A répakazaloknál szelelő kürtőket, szalmatakarót ne alkalmazzunk. A takármányrépa különösen tehenészetnél nagyon becses téli takarmányt képezvén, annak felszedésére, valamint télire való eltevésére nagy gondot fordítsunk.
