Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)
1907-11-08 / 45. szám
november 8 GAZDAK LAPJA 3-ik oldal. méshez, úgy ennek kell alkalmazkodnia az időjáráshoz. Nem szükséges a drága buzamagot beleölni a még drágább földbe, csekély eredményért és összetett kézzel fohászkodva remegni az idő esetleges kedvezőt- lensége miatt. E helyett termeljünk inkább olyan dolgokat, melyek nincsenek annyira kitéve az idő viszontagságainak, illetőleg amelyeknek nem árt meg olyan könnyen az időjárás esetleges mosíohasága. Néhány évi ilyen termelésnek aztán többféle előnye is hárulna a termelőre. Legelső sorban is nem kockáztatná sem a drága magot, sem a még drágább földet, sem pedig a legdrágább fáradságos, verejtékes munkát bizonytalanra, hanem ősszel az illető terményt megelégedéssel takarítaná be látva, hogy a rossz időjárás dacára is megtalálta munkája eredményét. így aztán kézzelfoghatóan meggyőződhetne arról az igaz közmondásról, hogy „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok“, vagyis, hogy nem szükséges neki az értékesebb, de bizonytalanabb búzába ölni az idejét, pénzét, munkáját, mikor az — esetleg csekélyebb értékű — egyéb termény biztosabban jövedelmez, habár szerényebben is ... . Lassan járj, tovább érsz. Fontos ok erre az általam fenn jelzett termelésre az is, hogy mig a gazda egy pár éven át ilyen, az idővel dacoló terményeket vetne földjébe, az alatt az, uj erőt gyűjtene, hogy esetleg néhány évvel később megerősödve talán rossz idő mellett is gazdagabban lenne képes visszafizetni a belévetett magot. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy ahányféle termés, amilyen mag csak szerepel a földművelő szó- és magtárába, az mind más és más chémiai anyagait szívja ki a földnek, mely ez elhasznált anyagokat — természetesen kellő trágyázás és másnemű gondozás mellett — mindig újabbakkal pótolja. Ha tehát néhány éven át birtokosa nem gabonanemüeket, hanem más terményeket, pl. kendert, lent, dohányt, stb. vet el földjébe, ezek más anyagokat szívnak ki fejlődésükhöz a földből, mely igy néhány év alatt a búza befogadására annyi anyagot gyűjtene össze s annak felnevelésére annyira megerősödnék, hogy talán rosszabb időjárás mellett is nagyobb eredménnyel nevelhetné fel a reá bizott búza magot. Végül — hogy többet ne említsek a földmivelő az alatt a néhány év alatt, melyeken át az esetleg csekélyebb jövedelmű, de biztosabb termények termelésével anyagilag szilárdabb alapra állt, ezen néhány év elteltével már kisebb kockázattal kísérelheti meg a megerősödött földben a búza, vagy más kalászos termény termelését, mert ha ez netalán ismét sikertelen lenne, mégsem kell kétségbe esnie, mert nem vesztette el az egész télre valóiát, melyet az előző évek biztos terméseiből ezen egy-két évre könnyen összegyüjíhetett magának. Ez lenne egyik fődolog a paraszt ember kenyerének biztosítására, de van ezeken kívül még számtalan mellékkereset is, ami a népnek kenyeret biztosit ... De ezekről talán más alkalommal. S ha végre annyi fáradságos, sokszor hiábavaló küzdelem után, ismét boldogulna a magyar nép, visz- szajönnének azok, kik megunva a meddő küzdelmet elhagyták hazájukat, lehanyatlanának az ökölbe szorult kezek és leforrázva menekülnének azok, kik még az idő kedvezőltlenségét is felhasználták arra, hogy izgassanak minden ellen, ami magyar; öröm lenne ismét a hazában s a magyar gazda és földmivelő nem keserű bánattal, hanem az aratás utáni áldomásnál vidáman, zeneszó mellett, táncolna és dalolna, hogy: ritka búza, ritka árpa, ritka rozs .... Hiszen igy volt valamikor, nem is régen. f'sáliy Gttaaferv. Vasúti szállítási díjkedvezmény takarmányra. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium f. évi október hó 22-én kelt 87793/IIÍ. számalatti rendeletével tekintettel a várható takarmányinségre takarmányozási célokra szolgáló széna, szalma vagy szecska küldeményekre, kedvezményes szállítási díjtételt engedélyezett. Eme szállítási díjkedvezményre jogosító igazolványok kiállítását a minisztérium a gazdasági egyesület elnökségére ruházta. Szatmárvármegye gazda közönsége tájékoztatására közöljük ama feltételeket, melyek mellett a kedvezmény igénybe vehető. 1. A mérsékelt díjszámítás csak állattenyésztéssel vagy mezőgazdasággal foglalkozó gazdák, illetve gazdaságok részére rendelt teljes kocsirakományokban teheráruként szállítandó s kedvezményben részesített oly takarmányozási célokra szolgáló küldeményeknél fog alkalmaztatni, melyek az illető rendeltetési állomáson tényleg kirakatnak és onnan tengelyen elfuvaroztatnak. 2. Amennyiben megállapittatnék, hogy az igazolvány alapján a kedvezményes díjszámítás alkalmazása mellett szállított ily küldemények más állomásra újból feladatnak, a kedvezményes és a dijszabásszerü rendes fuvardijak közötti különbözet utólag be fog szedetni. 3. Oly igazolványok, amelyeken javítás vagy vakarás látszik, úgyszintén az olyanok is, melyek adatai nem egyeznek meg a fuvarlevél megfelelő adataival, érvényteleneknek tekintetnek. 4. Az igazolványnyal űzött bárminemű visszaélés esetén a kedvezmény megvonatik, s az illető küldemény után a dijszabásszerü rendes fuvardíj szedetik be. 5. Az ezen kedvezmény alapján elszállított küldemények be és kirakását a fél saját költségén tartozik végeztetni. Egyebekben az általános díjszabási ha- tározmányok mérvadók. Amidőn eme határozmányokat közöljük, egyszersmind értesítjük a gazda közönséget, hogy az igazolványok kiállítását csakis azok kívánhatják, kik a szállítandó takarmányt tisztán mezőgazdasági és nem nyerészkedési szempontból szállítják. Az igazolványok kiállítása iránt a gazdaközönség forduljon a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához (Verbőcy-utca 5.) Felkérjük gazdaközönségünket, hogy az igazolványok kiállítása iránti megkeresésüknél szíveskedjenek velünk a következő adatokat közölni : 1. A feladó neve. 2. A címzett neve. 3. Feladási vasúti állomás. 4. Rendeltetési vasúti állomás. 5. Feladott takarmány súlya. 6. Feladott takarmány minősége. bsoUIííbíMó s aeguemhető a Szalmám, fiúi. Egyesület Fogyaszt. mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma EFDiihályfaivás. és Értékesítő Szövegeiénél Szatsáros, vagy annak Iráely fióktelepénél II korona árka.
