Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)
1907-11-01 / 44. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA november 1. látnak el nyers anyaggal, az pedig Szatmár város rendezetlen mai tejkereskedelmét megbízhatóságával rendbe hozza. * * Az ily irányban újabban ismét megindult mozgalom oly népszerűséggel találkozott, hogy a Gazdasági Egyesület ismét idején valónak látta feleleveníteni a mozgalmat, s az érdeklődőket folyó hó 30-ára Szatmárra értekezletre hivta össze. Az értekezleten megjelentek: Domahidy Sándor, Aiben Mátyás, Bozsik Károly, Erdős Dezső, Göncy Béla, Isaák Elemér, Jékey László, Lengyel Alajos, Messinger Mór, Pethő György, Poszvék Nándor és Sz. Tréger Albert. Az ülést Domahidy Sándor nyitotta meg és azonnal konstatálta az érdeklődést; majd Poszvék titkár ismertette az ülés célját s annak a reményének adott kifejezést, hogy a jelenlevők között vannak, kik e kérdéssel már oly intenziven foglalkoztak, hogy e körülmény az alakulást elősegíteni fogja. Ezután Jékey László, kinek Frigyes főher- keg tesseni uradalmában majd Tolna vármegyében hosszabb ideig volt alkalma a tejszövetkezetek működését behatóan tanulmányozni, hosszabb alapos fejtegetésben ismertette a kérdés fontosságát, kifejtette, hogy ezen tejszövetkezeti eszme kedvenc terve volt még tesseni gyakornok korából s lapunkban annak idején erre vonatkozólag több cikket is közölt. Később Tolnában még behatóbb vizsgálat alá vette a tejgazdaságokat azon reményben, hogy eme tanulmányaival esetleg vármegyéjének szolgálatot tehet. A tejgazdaságok rendkívüli előnyeit teljesen fölöslegesnek tartja a gazdák előtt fejtegetni, kik ezt valamennyien ismerik, csak egy körülményre terjeszkedik ki. A talajnak mind régebben s mind jobban való kihasználásával természetszerű annak gyöngülése, a munkásviszonyok a mostani abnormis időjárás a mélyebb szántásra és gőzekével való munkára késztetnek bennünket, melylyel karöltve jár a javítónak szükségessége és nagymennyiségben való előállítása. Bebizonyított dolog, hogy e javító anyagot legolcsóbban és legjobban a tehenészet szolgáltatja. íme itt nagy jövedelmezőségén és számos egyéb előnyein kívül jelenlegi belterjes gazdasági rendszerünkben egy évre a tehenészetnek, sőt lehet mondani bizonyság annak feltétlen szükségességére. A kezdet stádiumában az alakulás módozatainak megbeszélésekor részletekre nem óhajt kiterjeszkedni, csupán arra szorítkozik, hogy megfigyelései alapján egy irányelvet hozzon javaslatba, melynek szellemében a szövetkezet alapszabályai készülnének. A tejcsarnok létesítését szövetkezeti alapon tartja megoldandónak. De a szövetkezetnek a részvényes egyesülés ama formáján kell nyugodni, ahol minden üzletrész l lapját, a tej szövetkezet részére beállított 1—1 darab tehén képezi. A szövetkezet üzletrészeit igy tisztán a termelő gazdák részére kell fenntartani. Aki szállítja az anyagot, annak kell a szövetkezet üzleti hasznának részesévé is lenni és oly arányban, a mint részt vesz a termelésben. Egy reális üzletnek a befektetésnél szem előtt kell tartani a biztos hasznot, igy a leendő tejszövetkezetnek is. A nyereségből eredő haszon igazságosan úgy osztható el, ha szem előtt tartja a hozzájárulási arányt, s igy az előbb említett alapon leendő szervezkedésnél a tejnek beváltása után minden gazda, mintegy pótlólag az osztalék alkalmával megkapja a teljes és tényleges értékesítési összeget, mely a gazdákra meghozná azt a legideálisabb állapotot hogy nem csupán a termelési hasznot, hanem a feldolgozásból és ismét eladásból eredő nyereséget is élvezi; nem tartja helyesnek egy helyiségnek azonnali megvásárlását, az csak majd idővel, a termelés fejlődésével lenne célirányos, ha már az üzlet várható kiterjedésével is számot lehet vetni. Végül, hosszasabban ismertette a szövetkezet megalapításának módozatait. Az értekezlet a felszólalást egészterjedelmében osztotta és az abban foglalt megalakulási módozatokat egyhangúlag változatlanul magáévá tette. * * Domahidy Sándor elnök indítványára elhatározta az értekezlet, hogy Jékey Lászlónak erre vonatkozó fenti propoziciói a „Gazdák Lapjá“-ban és a többi vármegyei lapokban is ismertetve legyenek a célból, hogy a gazdaköMiiia jazfUsájita RfltBUzbrtetln gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár,
