Gazdák Lapja, 1907. október (6. évfolyam, 40–43. szám)
1907-10-18 / 42. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA október 18. E szűk keret közt e vélemények leküzdésével természetesen nem foglalkozhatunk ez alkalommal, a lóversenyek társadalmi hatására kívánok hivatkozni, aminek fontosságát egyáltalán nem vonhatja kétségbe aki megfigyelte azt a mozgalmas képet, amit pl. Szatmár városa nyújt az itteni lóversenyek alatt. Ha érzékünk van az iránt, hogy nagy áldozattal építünk szállodákat s egyéb közintézményeket a város fejlesztésére, legyen érzékünk az iránt is, hogy az idegen forgalmat értékelni tudjuk s kicsinylés helyett igyekezzünk elősegíteni, hogy nehány napon keresztül szállodáink zsuffolva legyenek, Szatmári olyanok is ismerjék meg, kik lóverseny nélkül Szatmár létezéséről sem vennének tudomást, s kik jelentékeny összegekkel szaporítják városunk ereiben az'élő vért, a pénzt. A szatmári versenyeknek van egy nagy hibájuk, a pálya kérdés. Ta’ajánál fogva minden évben nagy áldozattal lehet csak annyira vinni, hogy azon futni lehessen, mert szántását a város meg nem engedheti, a hozzáférhetés oiy alkalmatlan, hogy merőben lehetetlen olyan korlát rendszert állítani, a mivel a közönség belépő diját ellenőrizni lehessen. Ez a körülmény pedig iegkevesebb 1000—1500 korona évi bevételi különbözeiét okoz. Volt már e helyütt arról szó, hogy ezen a mizérián változtatni nem nehéz. A körívélyesi pályával meg lehetne oldani a kérdést. Természetesen nem a verseny előtt két héttel, hanem idejében. Most van rá idő, a versenyegylet foglalkozhatnék vele. Már pedig, ha a körívélyesi pályakérdés meg lenne oldva, önként követné a versenyek rohamos fejlődése. Az állandó tribün megoldása nehézségekbe nem ütköznék. Az ügető versenyeket ugyanott lehetne tartani. Sőt tartani lehetne nem egy, de 2 kocsi versenyt. Ugyanazon délután egy mezőgazdák versenyét, esetleg egy szenior versenyt, s más házi jellegű számot, belépő dij mellett. Ezek pénzbe alig kerülnének, s ime a két napos meeting kérdése meg lenne oldva, természetesen úgy, hogy egyik nap lenne a házi versenyek napja, másik a legitim futamoké. Érdemes lenne ezzel a kérdéssel már most körülményesebben foglalkozni. A méhészetről. Amint az a címről is látható, arról a parányi kis állatkáról akarok jelen soraimban megemlékezni, amely szorgalmával, kitartásával bámulatba ejti a „mindenség koronájáét, az embert, aki őt közmondásaiban tünteti fel követendő például — anélkül természetesen, hogy követné is. Á tanítók tanítványaik szeme elé állítják a szorgalom e kis mintaképét, mondván : „legyetek szorgalmasak fiacskáim, mint a méhecske, mely azonfelül, hogy saját megélhetését biztosítja, még az embereknek is szorgalmasan gyártja a kellemes izü édes mézet ..." A „fiacskáim“ meghallgatják nagy figyelemmel amit a tanító ur mond, még pedig annál nagyobb figyelemmel, mert ha anélkül hallgatnák, könnyen mozgásba jöhetne az a kellemetlen hosszú kis dolog, ami a tanító ur kezében imponálóan billeg jobbra-balra; talán meg is nyalják a szájukat a „kellemes izü édes méz“ hallatára s aztán amint az egyik fülükön bement, úgy surran ki a másikon is, néhány nap múlva a gyermekek teljesen megfeledkeznek róla. — Üdvös dolog mindenesetre a szorgalom e miniatűr képecskéjét mint ilyent állítani a nebulók szeme elé, de — azt hiszem — még sokkal üdvösebb lenne a tanítványoknak oly formában beszélni a méhről, mint amely nekik a jó példán kívül még jó mézzel is szolgálhat később, ha majd önállókká lesznek és saját háztartásukat vezetik, igy aztán — ha a tanító leereszkedve a gyermekek gondolkozásához, úgy adja elő a thémát, hogy azoknak ez bot nélkül megtetszik, akkor — különösen ha erről nekik gyakrabban beszélnek, hogy a gondolattal megbarátkozhassanak, bizonyára erősen felteszik magukban, hogy „majd ha nagyok leszünk, nemcsak a szánkat nyaljuk, ha mézről hallunk beszélni, de magunk is foglalkozunk a méhészettel!“ — Ez pedig fontos. Mert sok esetet tudok reá — magamról is! — hogy az élénk és gyermeki gondolkozáshoz képest kedvező színekben föltüntetett és előadott tanácsot jobban megőrzi és ha hozzájut, követi is a gyermek, mint ha ridegen parancs alakjában tálalják eléje. Ugyanis — bocsánat a bevezetés e hosszadalmasságáért — ha a tanító azt mondja a gyermeknek: „legyetek szorgalmasak a tanulásban, mint a méh a a maga mesterségében,“ akkor a legtöbb gyermek ha óvatosságból a pad alatt is elfiníoritja az orrát, de ha azt mondják nekik, hogy: „fiaim a méh azonkívül, hogy szorgalmas, még igen hasznos állat; az embereknek csak a kezüket kell kinyújtani, azaz inkább egy fazekat és majdnem ingyen mézhez jut: tegyetek tehát ti is igy ha nagyok lesztek és foglalkozzatok a méhészettel s akkor nektek is lesz mindig mézetek . . .“ s megmagyarázza nekik a méhészet szükségesebb és fontosabb körülményeit, akkor ez nagyobb benyomással lesz rájuk s a gyermeki lélekre tett jó benyomás — mint már említettem is — maradandó és érett korában megtermi a maga gyümölcseit .... finden gazdaságban niipigzh«t<H«n cszH§zSÜ ÄÄSÄÄÄ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre,azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei flazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verböci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
