Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36–39. szám)

1907-09-06 / 36. szám

szeptember 6. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal A kongresszus a határozati javaslatot elfogadta. Székely Salamon kir. fővegyész tartott ezután előadást „A tejkereskedelem ellenőrzése és a tej- hamisitások korlátozása céljából szükséges törvényes intézkedésekről.“ Határozati javaslata a következő: A kongresszus tekintettel arra, hogy a tej és tej­termékek hamisítása az egész országban nagy mér­tékben el van terjedve,' a jelenlegi törvényes intéz­kedéseket nem tartja kielégítőknek a hamisítások meggátlására, hanem szükségesnek tartja: 1. hogy a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi XLVI. törvénycikk és annak véőrehajtási uta­sítása átdolgoztassék és kiegészíttessék; 2. hogy külön felülbíráló tanács szerveztessék a tej- és tejtermékekre vonatkozó kihágási ügyek el­bírálására, mely az állandó borvizsgáló bizottság mintájára tejszakértőkből legyen összeállítva ; 3. hogy a városok és vármegyék vegyészeti in­tézeteket állítsanak föl a tápszerek ellenőrzésére, melyek a kormány támogatásában részesüljenek. 4. az o. m. kir. kémiai intézet tápszerellenőrző osztályának vegyészei, úgy mint jelenleg is de na­gyobb mértékben támogassák a hatóságokat a táp­szerek ellenőrzésében és ez az intézet képezzen ki gyakorlatilag vegyészeket a vidéken felállítandó vá­rosi és megyei tápszervizsgáló vegyészeti intézetek számára; 5. hogy a nagyobb városokba szállítandó tej, tekintettel a tejkereskedelem gyors lekonyolitására, a vasutakon is ellenőriztessék. ' A javaslat fölött élénk vita indult meg. A javas­latot a kongreszus lényegében elfogadta azzal a kiegészítéssel, hogy a tejhamisitást jövőben nem kihágásnak, hanem csalás bűntettének kívánja mi­nősíteni, a tejeladást engedelemhez kívánja kötni, a tápszervizsgáló vegyészeti intézeteket a jövőben felállítandó mezőgazdasági kamarák létesítsék s végül a tejtermékek kivitelének fejlesztése végett, helyez­zék ezeket az állam garanciája alá. A második szakosztály ülésén Apponyi Géza gróf elnökölt, a kinek rövid üdvözlő-beszéde után Új­helyi Imre gazd. akadémiai tanár tartott előadást a tejföldolgozás módjáról. Előadásában hosszabban és érdekesen fejtette ki, hogy a tejföldolgozás módjá­nak milyen befolyása van a tejgazdaság jövedel­mezőségére. Magyarországot, ezt a tejjel-mézzel folyó országot nem illeti meg ez az elnevezés. A tej okszerű értékesítése még ma sem elég fejlett, főleg, ha Dániával vagy Németországgal hasonlítjuk össze. Ismerteti azután a különböző tejértékesitő módokat, majd kifejti azokat a szabályokat, a me­lyeket a fejésnél és tejkezelésnél múlhatatlanul figye­lembe kell venni. Jánosi Béla a borjú levágásának eltitása tárgyá­gyában nyújtott be határozati javaslatot, a melyet a szakosztály mellőzött. A következő tárgy Fetlik Ottó dr. állatorvosi főiskolai tanár előadása volt a tej- gazdasági melléktermékek értékesítéséről. Előadó szerint a tejtermékek földolgozása óriási lépésekkel halad előre, részletesen ismerteti a tejből és tejgaz­dasági melléktermékekből nyerhető iparcikkeket és azok értékét és a maga részéről annak a nézetének ad kifejezést, hogy a tejgazdasági melléktermékek legcélszerűbben hizlalásra használhatók fel. Az első szakcsoport délután tartott ülésén Be- nyovszkv Móric gróf elnökölt. Az ülés tárgya Koer- fer István dr. miniszter fogalmazó nagy érdeklődés­sel hallgatott előadása volt a nagy városnak tejjel való ellátásáról. Ismertette a tejjel való ellátására vonatkozó mo­dern elveket, a melyek különösen Észak-Németor- szágban és Dániában vannak sikeresen keresztül- vive, majd áttért Páris, Koppenhága, Boszton és Budapest tejforgalmának részletes ismertetésére. A legjobban látják el tejjel Koppenhágát. Határozati javaslatot terjesztett elő : Mondja ki a kongresszus, hogy nemcsak kívánatosnak, hanem szükségesnek is tartja, hogy városaink tejjel való ellátása mielőbb megfelelően szabályoztassék és erre a törvényhozást, valamint az illetékes minisztereket fölkérni. Loránd Lipót dr. a határozati javaslat elfogadá­sával különösen a nagy csecsemőhalandóságra való tekintettel, a városok tejjel való ellátásának mielőbbi rendezését sürgeti. Többek hozzászólása után a ja­vaslatot a kongresszus egyhangúlag határozattá emelte. Végül a szakcsoport egyhangúlag határozattá emelte Sztankovánszky Jánosnak azt a javaslatát, mely szerint a kereskedelmi kormányt felkérik, hogy: 1. a tejnek az éjjeli vonatokkal való szállítását is engedje meg; 2. a vasúti állomásokon kívül meg­álló helyeken is engedje meg a tejföladást. Délután a nagygyűlés tagjai testületileg megte­kintették az országos állatkiállitást. A kongresszus második napján az első szakcso­port ülése reggel nyolc órakor kezdődött. Az ülé­sen Hertelendy Ferenc elnökölt. Günther Ferenc, a Bács-Bodrogvármegyei Gazdasági Egyesület igaz­gatója tartott előadást a tejgazdaságok és tejszö­vetkezetek szervezéséről és egyéb, a tejgazdasággal összefüggő intézmények középpontositásáról és el­lenőrzéséről. A tejszövetkezeteket szerinte két or­szágos középpontba kell tömöriteni. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek azt az álláspontját, hogy a szövetkezetek és tejgazdaságok számára or­szágos középpont létesittessék, nem fogadja el, mert egyetlen középpont sem tudta eddig lehetővé tenni a szövetkezet pontos ellenőrzését. Szilassy Zoltán országos képviselő, az O. M. G. E. titkára, mint a tejszövetkezeti mozgalom egyik részése közvetetlen tapasztalatok nyomán ismertette a tejszövetkezetek működését és a hibákat, a melyek azok működésében jelentkeznek. Kifejti, hogy óhajtja az országos középpont szervezését, ennek az előmunkálataira bizottság kiküldését tartja kívána­tosnak. A kongresszus második szakcsoportja Országh Lajos elnökségével tanácskozott. Az ülésen Hajós István tartott előadást a tejkezelés módjának befo­lyásáról a tej és a belőle készült termékek minő­ségére. Előadásához határozati javaslatot csatolt, és amelyet a szakcsoport megfelelőleg módosítva fo­gadott el. A záróülésen előterjesztettték a szakcsoportok határozatait, a melyeket a kongreszus plénuma ma­gáévá tett. Meskó Pál indítványára elhatározták, hogy a tejgazdasági kongreszusokat állandósítják. Szilágyi Gyula, Székely Miksa, Hoyos Miksa gróf és Förster Jenő felszólalásai után határozatilag ki­mondotta a kongreszus, hogy a tárgyalások anyagát kinyomatván, megküldik az összes szövetkezeteknek. Végül Aponyi Géza gróf és Makfalvy Géza fejezték ki köszönetüket a kongreszus munkásságában ré­szeseknek, Pirkner János, Darányi miniszter képvi­selője pedig kijelentette, hogy a miniszter a hozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom