Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)

1907-08-02 / 31. szám

4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA augusztus 2. egy kis föld után áhítoznak, hogy ne legyenek kény­telenek a legkisebb eső után térdig járni a sárba s utána hetekig élvezni a bűzös párákat, a melyek oly bőségesen szedik áldozatukat. — Az utcai árkok tisztántartására nézve egy igen érdekes s általában a közönséget közvetle­nül érdeklő határozatot hozott a belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértöleg egy konkrét esetből kifolyólag. Az eset a következő: Nagykároly város hatósága eddig szigorúan megkövetelte a ház- tulajdonosoktól, hogy a házaik előtt elvonuló utcai gyepet kivágassák és az árkokat egyébként is állan­dóan tisztán tartassák. Akik ezt nem tették, azokat minden egyes esetben megbírságolták. Szokolovszky Lajos szatmárvármegyei árvaszéki nyilvántartó egy erre vonatkozó hatósági meghagyás ellen fellebbezéssel élt, amiből kifolyólag a belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértüleg megállapította, hogy az árkok tisztántartása kizárólag a város kötelessége. A takarí­tással felmerült költségek a közmunkaadó alapból fedezendők. — A „Baranyamegyei Méhészeti Egyesület“ folyó évi augusztus hó 22-én és 23-án országos jel­legű méhészeti kongreszust rendez. Felhívjuk méhé­szeinket a kongreszuson való minél tömegesebb meg­jelenésre. — Az automobilozás hatása az egészségre. Az orvosok és egyéb tudományos férfiak már hosszabb idő óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az auto­mobilozásnak milyen hatása van az egészségi állapotra. Legendre dr. francia orvos például pár hónap előtt egy hosszabb tanulmányban azt fejtegette, hogy az automobilozás határozottan előnyös hatású a testbőr rugékonyságára, a légzőszervekre, a vérkeringésre és az idegrendszerre is. Pár nap előtt Mouneyrat dr. ugyancsak francia orvos, a párisi tudományos akadé­mia egyik ülésén beszámolt az ő tanulmányairól és végeredményben szintén oda jutott, ahova Legendre kollégája, hogy az automobilozás nagyon jó hatással van a vérszegényekre és idegbetegekre. Állítását na­gyon érdekes példákkal is bizonyította. Mouneyrat kora tavaszszal és nyár elején nagyon sok automobil kiránduláson vett részt csakis tanulmányozás céljából. Egyik másik kirándulás egy hétig is eltartott és az utasok óránként 40 kilométeres sebességgel naponta 100—120 kilométert tettek meg. Mauneyrat útközben arra a tapasztalatra jutott, hogy a vörös vérsejtecskék megsokasodnak. Egy egészséges embernél az elutazás napján egy köbmiliméternyi bőrfelületen 5,200.0000 vérpontot konstatált, amely szám az egy heti utazás után 6,700.000-re növekedett. Egy vérszegény ember­nél elutazáskor 4,530.000 vérsejtecskét számlált meg és az egy heti utazás után ez a mennyiség 5,300.000-re ugrott fel. Egy másik vérszegény utasnál 4,300.000- ről 5,600.000-re növekedett a vérsejtecskék száma. Az elsőnél a vérfestéktartalom 98 percentről 102 per­centre növekedett, a másiknál 87 percentről 96 per­centre, a harmadiknál 89 percentről 98 percentre. Eb­ből tehát kitűnik az, hogy az automobilozás okozta gyors levegöáramlat mellett a vérfestő anyag határo­zottan több lett. További vizsgálatok az emésztő szervek túlműködését is igazolják, ami utóbb különös nagy étvágyban nyilvánult meg. Érdekes az a tapasz­talat is, hogy egy párnapos automobil-kirándulás felér egy hosszabb hegyvidéki tartózkodással. Megállapí­tották ugyanis, hogy 1200—1800 méter magasságban a vérsejtecskék épp úgy megszaporodnak, mint a gyorsan robogó automobilon. Az egészséges emberek jobban és tovább tudnak aludni, az idegbetegek, az álmatlanságban szenvedők pedig már az első nap után is gyorsabban alusznak el és az ut befejezése után az ő alvásuk is egészen normális lesz. — Tüdőbetegek szanatóriuma Szatmár me­gyében. Pásztory Árkád a bikszádi Sz. Bazil rend­ház volt főnöke, a jótékonyságáról ismert emberba­rát elhatározta, hogy meglevő vagyonának egy részé­ből a bikszádi gyógyfürdő közelében levő ferepi birtokán tüdővészes betegek számára egy szanatóriu­mot épít, a melynek minden kiadásáról gondoskodik s jövőre nézve annak további fenállását kellő módon biztosítja. Ezen humánus intézménynek az alapkő le­tétele julius hó 28-án ment végbe, nagy számú kö­zönség jelenlétében. Maga a nemes alapitó, Pásztory Árkád áldotta meg és szentelte meg az épület alap­kövét s egyidejűleg meghatóan imádkozott az egek Urához, hogy az emelendő épület a szerencsétlen tüdővészes betegek számára legyen annak idején gyó­gyuló hely. Az emelendő szanatóriumban a gyógyke­zelés teljesen ingyen lesz. Délben a nemes szivü férfiúnál gazdag teritékü lakoma volt, melyen részt vettek a bikszádi fürdő vendégei közül is igen sokan. Pásztory Árkád ezen nemesszivüsége magában hordja az elismerés és hála adóját. — Halálos rúgás. Nyestye Ferenc 19 éves kocsis, ki Szatmáron Korcsmáros Imre Hajnal-utcai földmivesnél volt szolgálatban, julius 28-án az istál­lóban a lovakat etette, midőn azok közül az egyik, egy fiatal 3 éves csikó úgy megrugta, hogy eszmélet­lenül hozták ki az istállóból. A szerencsétlenül járt kocsis, bár rögtön orvosi kezelés alá került, mégis a kapott belső sérülések következtében másnap éjjel meghalt. — Az erdők és a jégeső. Egy kiváló erdész megvizsgálta Európa különféle országainak a jégve- rési statisztikáját a tudományos intézetek megfigyelé­seiből és sok régi biztosító társaság följegyzéseiből. Arra az eredményre jutott, hogy azon a vidéken, ahol sok az erdőség, gyakori a közönséges eső, de an­nál ritkább a jégeső. Szerinte a föld villamos feszült­sége az erdős vidékeken csekélyebb, mint ott, ahon­nan a fákat az erdőgazdálkodás kiirtotta. Ezeken a helyeken gyakran van jégeső, holott azelőtt az való­ságos ritkaság volt. Viszont a beerdősitett vidékeken a jégeső a legritkább csapások közé tartozik. Mind­ezek szerint a jégeső ellen a legjobb védelem az er­dőültetés. Ezek nemcsak megóvják a vidéket a jég­verés ellen, hanem a rendes esőzést is elősegítik. Az alföldön, a gabona és szőlőtermőhelyeken ajánlatos a sürü ligetekkel való befásitás. A befásitásra r.em okvet­len az erdei fák szükségesek, sőt gazdasági tekintetben célszerűbb a gyümölcsös. — Drágább lesz a gyufa. Manapság minden drágul, hogy már innen-onnan alig lehet megélni. Most egy olyan áru drágulásáról adnak hirt a lapok, amely épp oly nélkülözhetetlen, mint bármely élelmi­cikk és ez a gyufa. A gyufa, amelylyel eddig legfeljebb csak tréfából takarékoskodtunk, meg fog drágulni és 2 fillérről 4 fillérre emelik az árát. A gyárosok ugyanis, bár a nagymennyiségű rendelést alig bírják teljesíteni, még sem tudnak hasznot csinálni a gyufá­ból, mert drágább a fa és nagyobb a munkabér is, mint eddig. Szóval az általános drágaság közepette a gyufa is haladni akar a korral. — Betörés. Julius hó 30-án éjjel 11—12 óra között Szatmáron, a Papolczy-féle Deák-téri házban levő Grünfeld posztó- és Szőke Béla divatáru keres-

Next

/
Oldalképek
Tartalom