Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)
1907-08-09 / 32. szám
augusztus 9. 3-ik oldal. GAZDÁK LAPJA sága alá tartozó intézmények kiállításánál, a minisztert valószínűleg az a intenció vezette, hogy a mező- gazdaság terén a kormány által létesített ezen intézmények létezését, működését s azoknak a gazda-közönség általi mikénti igénybe vételét megismertessék. E mezőgazdasági intézmények közül a kiállításon főleg a következők vannak erősebben képviselve: 1. A magyaróvári m. kir. vegykisérleti állomás, mely főleg működésének ismertetése által, a vegykisérleti vizsgálódásnak, a gyakorlati életben való hasznát mutatja be, nagy súlyt fektetve az eme vizsgálódáshoz szükséges műszerek és eszközök kiállítása mellett, különösen a takarmány anyagok és trágyafélék vegyelemzési adatainak közlésére. Ez az, a mi a gyakorlati gazdára szerfölött fontos, mert ezekből láthatja meg, hogy igen sokszor a hangzatos frázisokkal ajánlott ilynemű anyagoknál a legégbekiáltóbb hamisításokkal találkozik. De ugyanitt megtudja azt is a gazda, hogy eme becsapások ellen csak úgy védekezhetik, ha a vásárolni szándékolt ily anyagból mintát küld be előbb a vegykisérleti állomáshoz. 2. A budapesti m. kir. rovartani állomás. Az intézet bemutatja a közönségnek a leggyakrabban előforduló azokat a rovarokat, a melyek a gazda munkáját oly gyakran veszélyeztetik, sőt sokszor semmivé teszik; ismerteti azok fejlődését s bőséges útmutatást nyújt e kártéritő rovarok felismerésére s a szintén kiállított népies stilusu füzetek által, az azok elleni védekezésre. 3. A budapesti m. kir. vetőmagvizsgáló állomás. Bemutatja a gazda-közönségnek a vetőmagvak vizs- gálásának szükségességét. Különösen érdekes az arankás lóheremag felismerhetésének gyakorlati bemutatása, amennyiben üveglapok alatt a különböző lóhere magvak, aranka maggal vegyesen vannak elhelyezve, mindenütt a megfelelő felírásokkal, úgy, hogy az üveglap fölé helyezett mozgatható nagyitó- üveg segélyével a legegyszerűbb gazdának is alkalma van a lóhere magot az aranka magtól fölismerhetni. 4. Debreczeni m. kir. dohánykisérleti állomás. Ezen intézet kiállítása keretében mind olyan munkálatainak eredményeit mutatja be, melyek a gyakorlati dohány termelő gazdának munkáját tökéletesíteni vannak hivatva. Összeállított az intézet egy igen érdekes dohány palánta sorozatot, a mely feltünteti a dohány palánta fejlődését a különböző sűrűség mellett, valamint a gyökérzet fejlődését a pikkirozás következtében, megmutatja a különböző mélységű, a korai, és késői ültetés befolyása alatt a palánta fejlődését, valamint megtanítja a gazdát a jó és rósz palánta felismerésére, valamint arra, hogy a dohánytermés eredménye első sorban is a palánta minőségétől függ s igy ennek nevelésére különös gond fordítandó s e célból megismerteti a közönséget a legcélszerűbb palánta-nevelő ágyakkal. Érdekesek az intézett kiállításában a kísérleti állomáson termesztett dohányfajták csoportosítása, a dohánytermesztő talajok bemutatása és a különböző rendszerű dohány száritó pajták mintáinak kiállítása. Ott látjuk a felsoroltakon kivül még: a buda- dapesti m. kir. országos gyapjuminősitő intézet, az országos vízépítési igazgatóság, a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet, a bajai áiilami kertimunkás iskola, a gödöllői állami méhészeti gazdaság, a szegszárdi m. kir. selyem tenyésztési felügyelőség, a föidmivelés- ügyi minisztérium által szervezett és segélyezett minta gazdaságok, a mezőgazdasági háziipar, a budapesti m. kir. dohányjövedék kiállításait, melyek mind saját működésűk körében nagyon sok tanulságos dolgot mutatnak be a közönségnek s mind főleg a gyakorlati gazdának szolgálnak alapos útmutatással. A mezőgazdasági csarnokban elhelyezett gyűjtemények második csoportját az egyes nagyobb gazdaságok kiállításai képezik. Ezek közül kiemelendő első sorban Mándi Samu gazdasága Baranya-Szent-Lörincröl. A baranyaszentlörinci gazdaság, melyet Mándi Eszterházy hercegtől bérel, a következőkből áll : Beltelek .... 222 magyar hold Szántó .... 7347 „ „ Rét .................... 829 „ „ Legelő .... 2390 „ „ Szőlő..........................20 „ „ Az épületek értéke 1.383,000 koronát tesz ki. Az állatállomány értéke 700.000 korona. A termények értéke 600,000 korona, a holt leltár 220,000 korona, a gazdaságban lévő mezei vasút befektetési értéke 25,000 korona. A szántóföld egy magyar holdjára ezek szerink esik 24940 korona, míg a mező- gazdasági összes területet véve alupul, egy magyar holdra 176‘28 korona értékű befektetés esik. Az uradalom nagymértékű állattenyésztéssel foglalkozik. A lótenyésztés erős csontozatu katonai és kocsi használatra alkalmatos félvérek tenyésztései űzi, amelynek számára az uradalom területén lévő legelők egy része fordiítatik. Az évi szaporulat a fedezés után 50—55. Egy anyakanca után a tiszta jövedelem 40 korona. A szarvasmarha-tenyésztés tejtermeléssel van egybekapcsolva és e célból az uradalom telivér szim- mentháli anyagot tart. Az összes állomány 140 darab fejőstehén és 5 tenyészbika. A tehenek átlagos súlya 630 kg. a fejési eredmény átlagban 2630 liter éven- kint. A legkevesebb 1500 liter, a legtöbb pedig 4250 liter volt. A borjuk súlya elléskor 48—50 kg., elválasztáskor — ami 14—16 hetes korukban történik — 130—140 kg., az egyéves üsző 300 kg. a két éves 450 kg., midőn is tenyésztésre osztatnak be. Különös súlyt helyez az uradalom a köztenyésztés számára alkalmas bikák nevelésére, amelyek 1%—13/4 éves korukban 550—600 kg. élősúly mellett 800—1000 koronáért adatnak el. A juhászat folytatására az uradalom 3000 darab középfinom gyapjumerinó anyát tart, amelyeket pre- coce kosokkal kereszteznek. Az anyák egy része angol husfajta kosokkal kereszteztetik és az ezekből származó bárányok felhizlalva, mint pecsenyebárányok értékesíttetnek. A sertéstenyésztés a nagy mértékben uralkodó sertésvész miatt jelentékenyen redukáltatott. Az elhullás a malacok között 35—45%-ot tesz ki. Egy koca után az évi jövedelem 40 korona. Az uradalom évenkint mintegy 400 darab az igásökrökből kimustrált ökröt és a saját tehenészetéSzabadalmazott íg (Venyige) szecskázó, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert Igényel, különösen kis gazw uj ■ogtekiitketi i legszereibet« i Szituira. Hízd. Egyesült Fogyaszt, és Értékesítő Siövetotéaéi Szatmárit;, tijj ásnák bármely fióktelepeiéi Sfi korén árkai : egy _ . dáknak es szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Keríts Mihály szabadalma ErmiháljfalTái.
