Gazdák Lapja, 1907. július (6. évfolyam, 27–30. szám)

1907-07-12 / 28. szám

6-ik oldal.

GAZDÁK LAPJA

julius 12.

negre lesz szükség, a földmivelésügyi miniszter, nehogy a szénkéneg kiszolgáltatásában fennakadás történjék, a szénkéneget a kellő mennyiségben a két hazai gyárban megrendelte. A gazdák kérelmére az állami raktárak eddigi számát még hattal szaporította úgy, hogy most már a szénkénegraktárak száma 78.

— Katonák szabadsága. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint a mezőgazdasággal foglalkozó katonák most, a legsürgősebb munkaidőben, két hétre szabadságolhatok. A szabadságolások e hó 5-én már meg is kezdődtek.

— Az amerikai magyarok visszatelepítése. Tekintettel arra a körülményre, hogy a kivándorlás vármegyénkben is nagyobb mérveket ölt s tekintettel arra, hogy ott az uj világban sem mind arany a mi fénylik, közöljük a Magyar Gazdaszövetségnek, az amerikai magyarok visszatelepítése tárgyában kifejtett mozgalmának rövid ismertetését, azzal a célzattal, hogy a kivándorolni vágyók is belássák, hogy ott kint állandó hazát nem talárnak. A kisemberek érdekeiért küzdő Magyar Gazdaszövetség mozgalmat indított az Amerikában élő magyarok visszahozatala és alkalmas pontokon való letelepítésük érdekében. Az idevonatkozó tevékenységet egyelőre és elsősorban öt olyan helyre összpontosítja, honnét erős a kivándorlás és ahol megvannak a szükséges alapföltételek arra nézve, hogy a visszajött magyarok uj és a réginél kedvezőbb megélhetési viszonyok közé kerülhetnek. Az egyik hely Somogyvármegyének az a mocsaraktól övezett része, melyet Nagyberek néven ismernek, és amelyet most az érdekeltek ki akarnak szárítani. Ezzel nagyobb földterületet tesznek müvelhetővé, amelyen a vidék kivándorolt népe találhat munkát és a mainál jobb megélhetési alapot. Az ország déli részén Torontálban és Temesben nagyobb földterületek vannak kiszemelve, amelyeken a visszatelepülök nyernének első sorban elhelyezést. A felső vidéken, Gömörben és Borsodban is megindul a munka, hogy az onnét kint levők a hazajövetel után megtalálják a létüket biztositó feltételeket. Amely községben ezeket a sorokat olvassák és az olvasónak tudomása van arról, hogy a vidékről kivándorolt magyarok vissza jönni szeretnének, tudassák ezt és az illetők címét a Magyar Gazdaszövetséggel, amely összeköttetésbe fog lépni a kint levőkkel. Aki több pénzzel, legalább néhány ezer koronával rendelkezik az megfelelő nagyságú földhöz jut, akinek pedig gyöngébb az anyagi tehetsége az, mint kisbérlő, vagy valamely földbérlő szövetkezet tagja, nyeri meg a boldoguláshoz szükséges alapokat. Á Magyar Gazdaszövetség ezen nagyfontosságu mozgalmát ajánljuk azok figyelmébe, kik a magyar fajt szeretik és kívánják, óhajtják megerősödését és teljes függetlenségét.

— Kolumbácsi legyek. Csak nemrég adtunk hirt, hogy Mikolában a kolumbácsi legyek egy embert és 4 lovat megöltek. Most ismét arról szerzünk tudomást, hogy Fehérgyarmaton a kolumbácsi legyeknek ismét áldozata van. Varga Gábor ácson s feleségén, valamint Nagy Áron földművesen f. hó 11-én a kolumbácsi legyek súlyos sérüléseket ejtettek, melyek miatt eszméletüket vesztették, úgy hogy csak gyors orvosi segélylyel és gondos ápolással lehetett ismét magukhoz téríteni. Mint tudósítónk értesít, jelenleg már köny- nyebben érzik magukat. A hatóság a szükséges intézkedéseket a kolumbácsi legyek pusztítására megtette.

— Miként juthatunk jövedelemhez? Kétség- telelen, hogy ma, amidőn a husdrágaság napról-napra fokozódik, a legjövedelmezőbb gazdasági foglalkozás

a marha és a baromfitenyésztés. Azonban szarvas- marhát nem mindenki tenyészthet, de baromfit jóformán minden család s ha nem is tenyészti azt tojásból, — tarthat — azaz csibe korában pár fillérért veszi azt, s otthon hulladékokon nagyra neveli s igy olcsón finom és tápláló húshoz, tojáshoz, és tolihoz juthat. Főként a pulyka tartása és nevelése jövedelmező. Maga a miniszter 3 év előtt országos felhivá st intézett a közönséghez, hogy karolják fel jobban a jövedelmező pulykatenyésztést. És van is ennek a felhívásnak hatása. Ma sokkal nagyobb arányú már e tenyésztési ág, mint 3 év előtt volt. Most Hreblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő, régi és közkedvelt gazdasági iró tollából megjelent a „Pulykatenyésztés és értékesítése“ cimü 120 oldalas s 48 képpel díszített munka, melynek megszerzését és az abban kitűnő magyarsággal adott tanácsokat és útmutatásokat mindenkinek a legmelegebben ajánljuk. Megrendelhető e munka 3 korona 20 fillér előleges beküldése mellett a szerzőnél Budapest Városliget, Mező- gazdasági m. kir, muzeum.

— A haltenyésztés fejlesztése. Az országos halászati felügyelőség előterjesztésére a földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy a folyó évben hatvanhárom millió megtermékenyített süllőikrát szereztet be és azt szétosztja a különböző halászati társulatok és haltenyésztők között. Összesen 104 folyamodót segélyeznek ily módon, akik ieginkább közvizek beha- lasitására kértek süllöíkrát. Tizennyolc millió jut a Dunába, ugyanannyi a Tiszába, a többi a Vágba, Rábába Kisdunába, valamint a Tisza minden nagyobb mellékfolyójába. Magánvizek behalasitására hat millió ikrát adott a miniszter. — Ugyancsak a földmivelésügyi miniszter rendeletet intézett valamennyi törvény- hatósághoz, melyben meghagyja, hagy a halászati tilalmak ellenőrzésére és végrehajtására hivatott hatósági közegeket a legszigorúbban utasítsák, hogy az árvizek várható leapadása után, a kiöntések lefolyására gondosan felügyeljenek s amennyiben a halak fogására, avagy visszatartására irányuló átkötések észleltet- nének, azokat megsemmisítsék, a tetteseket pedig kinyomozva, azok ellen az eljárást az illetékes hatóságnál soron kívül indítsák meg.

— A hernyó. Figyelmeztetjük gyümölcstermelő gazdáinkat, hogy alaposan vizsgálják át a fákat s a rajtok csomókban begubózott bábjait a gyapjas pillének szedjék le, tapossák össze, mert ha ezt a kis fáradságot sajnálni találnák, jövőre bizony megint kopasz fákban gyönyörködhetnek a nyár elején.

— Fellépett a peronospora. Hiába reménykednek néhol gazdáink, hogy a tavalyi nagy peronospora járvány után az idén nyugtuk lesz, már ismét itt a nyakunkon ez a legkonokabb ellensége a szőlőnek. Egyelőre Baranya-, Bihar-, Nógrád-, Somogy- és Pestmegyéből érkeztek ezirányu panaszok, de kétségtelenül rövid idő alatt meg fognak szaporodni. Gazdáink közül még mindig sokan szeretik az első permetezést júniusra halasztani, s igy történik meg aztán, hogy a frissen permetezett leveleken is burjánzik a peronospora, mely persze jóval korábban vetette meg ott a lábát. A mostani gyakori esőzés, mely sok helyen jéggel vegyesen lép fel, igen kedvez ezen gombabetegségnek, s igy nagyon ajánljuk gazdáinknak, hogy a tavalyi peronospora és korai fagy által úgyis elcsigázott szőlőik permetezésénél lapunk más helyén közölt tanácsot pontosan kövessék, ha szüretjüket biztosítani akarják.