Gazdák Lapja, 1907. június (6. évfolyam, 23–26. szám)
1907-06-14 / 24. szám
junius 14. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal. működik. Kérvényező folyamodványa mellé csatolja faiskolájának vázlatos rajzát, részletes leírását, kor szerint az oltványok kimutatását, A jutalmat az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület es a kertészeti Egyesület kebeléből összeállított biráló-bizottság ítéli oda. — Fogatos szőlészeti eszközök bemutatása. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete, aföld- mivelésügyi miniszter és az alföldi vármegyék gazdasági egyesületeinek támogatásával Palicson, (Bács- Bodrog vármegye) a földmives-iskola szőlőtelepén f. évi junius 16-án (vasárnap) délelőtt 9—% 12-ig és délután 3—6-ig fogatos szölőtalajmivelő és permetező eszközöket működésben fog bemutatni. Palics (Palics- fürdő) a Szeged és Szabadka közt húzódó vasút egyik állomása, mely azonkívül Szabadkáról negyedóránként kezlekedő villamos kocsikkal is elérhető. Déli 7212— Vsl-ig Palicsfürdő nagyvendőglőjében szőlőszeti értekezlet is lesz megtartva, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Szőlőszeti napikérdések, tárgyalja dr. Drucker Jenő, MSzOE igazgatója. 3. Homoki szőlőink helyzete, előadja Halászy Lajos, szol. és bor. felügyelő. 4. A fogatos talajinivelő és permetező eszközökről, előadja Ballay Jenő, MSzOE. titkárja. — Fölirat a rossz szivar ellen. Tatán nincs dohányos ember széles ez országban, a ki egyszer- másszor, a mikor nem szelelő szivarral küzködik, ki ne fakadt volna jó magyarosan az állami trafik ellen. Az azonban még nem történt meg, hogy egyszerre egy-egy. egész vármegye keseredjék el a rossz szivar ellen, hegy hivatalos föliratban szemébe mondja ezt a kincstárnak s arra kérje a kormányt, adjon jobb dohányt és jobb szivart az elfüstölt milliókért. Trencsén- megyéé ebben az elsőség. A megyei közigazgazgatási bizottság minap tartott ülésén Petras Károly árvaszéki elnök indítványára kimondták, hogy a vármegye fölir a pénzügyminiszterhez a dohányosok említett nagy sérelmének orvoslására. — Szöllősgazdák gyűlése. A Magyar Szőllős- gazdák Országos Egyesülete junius hó 16-án Palicson, az ottani földmives iskola szőllőtelepén fogatos permetező és kapálógépversenyt rendez. Ugyanakkor szőlészeti szakértekezlet is lesz. — Tenyészállat kiállítás. Az Aradmegyei Gazdásági Egyesület nagyobb szabású tenyészállatkiálli- tást rendezett Nagykamarás községben, a melyre az ottani és környékbeli gazdák 70 drb tehenet, 50 drb üszőt, 35 fias kancát, 10 drb 3 éves és 14 drb 2 éves kancacsikót hajtottak fel. Az aradmegyei gazdasági egyesület részéről jelen volt a kiállítás megnyitásánál Vásárhelyi József igazgató-elnök, Keller Iván ügyvivő titkár és Kemény Szilárd titkár, akiket lovasbandériummal fogadtak. Vásárhelyi megnyitó beszéde után kezdetét vette a díjazás. Első dijakat nyertek: Szabó József, Nagy András, Káli János, Boda Antal nagyka- marási gazdák. A dijak kiosztása után Mladin Miklós főszolgabíró szép beszéd kíséretében átadta Molnár Ferenc főhercegi uradalmi cselédnek hosszú és hűséges szolgálatáért a földmivelésügyi miniszter által adott 100 korona jutalmat és elismerő oklevelet. Ezután a fogyasztási szövetkezet vendéglőjében 100 terítékű ebéd volt, melyről táviratilag üdvözölték a földmivelésügyi minisztert. — Szolnokmegyei gazdák Kecskeméten. A Jásznagykunszolnokvármegyei Gazdasági Egyesület tagjai gróf Almássy Gyula főispán és báró Schilling Frigyes kertészeti szakosztály-elnök vezetésével kirándulást tettek Kecskemétre, hol a gazdasági egyesület látta szívesen a vendégeket. A vendégek megtekintették a zöldségtermelő telepeket, majd a földmivesisko- lát és a műkertet. Hajnalban a zöldségpiacra látogattak el a vendégek, kik a pinceszövetkezetben és a konservgyárban fejezték be a tanulmányozást. — Állami mének selejtezése. A földmivelésügyi miniszter az ország valamennyi lótenyésztő bizottságot értesítette, hogy az összes méntelepeken a következő napokra tűzte ki a mének kiselejtezését: Julius 15-én Nagykőrös és Székesfehérvárra, 16-án Dorozsmán, 18-án Baján, 20-án Nyitrán és Versecen, 22-én Békéscsabán, 23-án Palinban, Nagyatádon, 27-én Désen, 29-én Sepsiszentgyörgyön, 30-án Homoródon, augusztus 3-án Debrecenben, 4-én Szatmárnémetiben, 6-án Turiaremetén, 7-én Eperjesen, 9-én Rimaszombatban, 12-én Jászberényben. A miniszter felhívta a bizottságok elnökeit, hogy a selejtezésnél legyenek jelen, ugyanilyen felhívást intéz a gazdákhoz is. Akiselejtezett méneket a helyszínén mindjárt el is adják. — A mezőgazdasági érdekképviselet kérdé- dését folyó hó 10-én tárgyalta a Gazdasági Egyesíi- sület Országos Szövetségének végrehajtó-bizottsága Budapesten. A kérdés fontosságára való tekintettel különösen pedig, mert a kerületek beosztásánál a tervezettől nekünk eltérő érdekeink vannak, a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület mindhárom rendes kiküldöttei, u. m. Domahidy Sándor, Szent-lvány Zoltán és Poszvék Nándor jelen voltak az ülésen. Az érdekképviselet kérdésében ez alkalommal is nagy vita indult, s a felszólalók sorba támadták a tervezetet, sajnos ennek dacára sem voltunk képesek a tervezettől lényegében eltérő határozatot hozni. így újból csak a több vármegyére kiterjedő kamarai rendszer lett kimondva. — Domahidy Sándor megnyugtatást kért arra nézve, hogyha tervezetnek az a része, mely szerint Szatmármegye a nagyváradi központhoz tartozzék, nem lesz felterjesztve, Poszvék Nándor pedig a Gazdasági Egyesületek mellett felállítandó kamarák azon hátrányára mutatott rá, hogy Így a gazdák kétszeresen lesznek megterhelve, illetve kamarai illetéket és azonkívül egyleti tagdijat is fizetni kénytelenek, aminek természetes következménye a Gazdasági Egyesületek esése lesz. — Az árpa és zab betegsége. Az idén nagyszámban küldöttek be gazdák a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomáshoz árpát és zabot megvizsgálás végett, a melyek eddigelé csaknem ismeretlen növénybetegség tüneteit mutatják. A betegség ismertető jele a növény levelein kisebb, vagy nagyobb mértékben megjelenő rozsdaszinű, utóbb megfeketedő sávok, a melyek ha nagyobb mértékben lépnek fel a növényen, vagy semmi, vagy csak tökéletlen magot hoz. Linhort György a gazdasági akadémia tanára megállapította, hogy ez az idén nagyobb mértékben fellépő betegség oka az úgynevezett Hefminshos- porium gomba. Védekezésül ajánlja a következőket: 1) nem szabad árpát — árpa után vetni; 2) tisztított és csávázott vetőmagot kell használni; 3) a tarlót mélyen kell szántani; 4) a vidéknek megfelelő fajtát, esetleg tenyészkiválasztás által ellenállóvá nevelt árpát kell vetni. Azonban eddig még számbavehető kárt még Magyarországon nem okozott a betegség, a mely megtámadja a tengerit és cirokot is. — A tojás kedvezményes vasúti szállítása. A M. Á. V. igazgatósága a tojáskivitel előmozdítása végett a Duna balpartján lévő összes budapesti állam- vasutakról és Budapest Kelenföldről Linden-ba menő