Gazdák Lapja, 1907. június (6. évfolyam, 23–26. szám)
1907-06-14 / 24. szám
2-ik oldal OAZDAK LAPJA junius 14. nemzeti kézben forog, akkor magára az országra, illetve a nemzetre még válságos veszedelmet nem jelent, mert habár közkézen forog, de ugyanazon nemzeti célt szolgálja. Ha azonban ezen földvándorlás idegen — sőt nemzetellenes kezekbe megy át: az már oly veszedelmet rejt magában, mely magát az országot, magát a nemzetet a megsemmisülés útjára tereli! S ez természetes is, ha tudjuk, hogy „akié a föld: azé az ország! Magyarország ma már a megsemmisülés ezen szomorú utján mozog, — s ha a magyarok Istene e nemzetet észre nem téríti, — fel nem nyitja szemeit a magyar fajnak, hogy látván, lássa a sirt, melyet önnön kezével ás : úgy csakhamar be is fog ezen sirba temettetni! Magyar őseink már századokkal előbb be látták a föld kérdésnek eme fontosságát, — amidőn törvényekkel tiltották meg idegeneknek a magyar föld megszerzését, s ekként iparkodtak azt a faj magyarnak megtartani, kimondván, hogy az ország a „Magyar szent korona tulajdona“ s azt a „Donatariusok“ (adományozók) csakis, mint „Membra Sacrae Coronae Regni Hungáriáé“ (a magyar szent korona tagjai) szerezhették meg tulajdonul! Azt is tudjuk, hogy a „Regnum Marianum“ vagyis a „Mária országában“ a magyar szent koronának tagja csak is ősi valódi keresztyén oly született, vagy honfiusitott magyar ember lehetett, ki kiváló vitézsége, honszeretete az alkotmány és korona iránti hűsége folytán erre kiváló érdemeket szerzett. Amerikában az idegen szintén nem szerezhet földtulajdont, Oroszország pedig alig 15 éve tette lehetetlenné idegeneknek és zsidóknak a földtulajdon megszerzését, — sőt ma már Német, Franciaország és Belgium is felszínen tartja e fontos kérdést, — nem is említve, hogy Angliában a feudális és hitbizományi rendszer századok óta lehetetlenné teszik a földnek idegen kezekbe való átvándorlását. Magyarország azonban , felejtés nem okul!“ hanyag nemtörődömséggel nézi vagyonának — az országnak pusztulását, behunyja szemét, hogy ne lássa a világos jövőt, sőt bizonyos blazirtsággal válik meg ősei örökétől! Sőt nem régen maga egyik pénzügyi vezérférfiu, — egy magyar ember, tette azon nyilatkozatot, hogy „midegy, a föld akárkié — csak az a fő, hogy adó fizettessék“. Talán az ily felfogásnak kell tulajdonítanunk azon szomorú jelenséget is, hogy amig más országok és földrészek az inproduktiv erők beözönlését és az ezt előidéző bevándorlást nemcsak korlátozzák, de sőt meg is tiltják: ma- gyarországban akár Galícia, akár Oroszország, vagy Románia felől a zsidóság — ezen improduktív — sőt veszélyes elem nemcsak nehézség nélkül özönlik be, hanem rövid időn belül meg is telepszik s romboló munkáját akadálytalanul folytathatja! Hogy a magyar faj nép ezt tétlenül nézi és tűri, ezen nem csodálkozhatunk, mert e nép úgy lelki, mint testi rugékonyságát elvesztvén, erejének és hatalmának öntudatára ébredni teljesen képtelen ! — Azonban méltán csodálkozhatunk azon, hogy maga az asszimilálódott zsidóság nem látja be az imminens veszélyt, mely az ő létét is megtámadással fenyegeti, s nem iparkodik ennek megakadályozására. Már pedig az e fajta nemtörődömség hová juttatta ma már az országot: szóljanak a megdöbbentő statisztikai adatok, melyekből a következő megdöbbentő tényeket látjuk: Magyarországban 1884. évben 100 holdnál nagyobb birtokos zsidó volt 1898; — mig e szám tizév alatt megkétszereződött, vagyis lett 2788; — s a kezébe került 1745255 kát. holdról e rövid idő alatt 2619300 kát. holdra szökött fel! száz holdnál nagyobb bérlet 1884. évben 4291, — miből zsidó kézen volt 2697 és pedig 2745100 hold kiterjedésben, —tizév múlva pedig 4861 bérlet közül már 3170 bérlet lett zsidó kézen 3350740 kát. holddal. Ezer kát. holdnál nagyobb terület van zsidó kézen: Hajdumegyében 65‘2%; Szabolcsban 5T3%; Trencsénben 5T1%. — A nagy- birtokosoknak több mint 7» része zsidó Baranya, Bihar, Máramaros, Turóc, Jász-nagykun- szolnok, Ung, Zemplén, Tolna, Abauj és Pestmegyében. — A nagybirtokosoknak több mint % része: Borsod, Komárom, Fehér, Somogy, Szatmár, Ugocsa, Heves, Alsó-Fehér, Bereg, Liptó és Nyitramegyében, — V4 résznél kevesebb az aranykalászos Kánaán — a magyar alföldön: Csanád, Csongrád, Arad, Temes, To- rontál és Bácsmegyékben, úgy, hogy borzadva uomágszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb. jfUltfiSt! gaiflESipäll ttClplOZIICtClUtt CSZtyOZOg eredeti Kalmir-rostSH,Un és heretaagiisziitógépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre, azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Siatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—46 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
