Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)
1907-05-03 / 18. szám
8-ik oldal GAZDÁK LAPJA május 3. megmaradnak; ezenkívül — állítólag — még azon előnye is meg van, hogy a hernyófészek irtást vele gyorsabban végezhetjük, mint bármelyik egyéb készülékkel, szóval: időt nyerünk. Magam is — kicsiben — gyümölcstermelő lévén, az „uj készülék“ nagyon kezdett érdekelni, sőt már azon gondolkoztam, hogy meghozatom. Ám a Tiszteletes ur megelőzött s ezzel engem hálára kötelezett, amennyiben megmentett a csalódás borzasztó érzésétől s ennek folytán a haszontalan költségtől is megkimélt. Ez a hernyófésü tehát, miként jön, sőt magam is most már közvetlen kísérletezés folytán tapasztalásból eléggé meggyőződhettünk: a hernyófészkes gályát letöri vagy erősen megrongálja, minek folytán az elszárad és igy még nagyobb kárt okoz, mintha az ollóval simára elvágnók, mivel igy a seb könnyebben begyógyul; különben is azzal csak törpe vagy félmagas koronáju fákat lehet hernyózni, ezeket sem könnyen. Részemről én mindenféle hernyózó apparátus között még eddig legcélszerűbbnek tartom az oly hernyózó ollót, amely galy-fogóval van fölszerelve, melybe a levágott galy bele hull. Ilyen galyfogó nélkül, amint tapasztalhatjuk, a galy a sürü ágak közt fenakad és igy annak lerázása többé-kevésbbé időveszteség és fáradsággal jár, ott hagyni pedig azt semmi esetben nem szabad, mert akkor haszontalan munkát végeztünk. Ezen eddig legcélszerűbb hernyózó apparátus külföldön, sőt már hazánkban is a nagyobb gyümölcs- kertészetnél elég rég óta használatos és Budapesten vagy Keszthelyen kapható. Ha tehát a tiszteletes urnák sok és magas koronáju fái vannak, azt jólélekkel ajánlhatom. Becsek Sándor, nyug. főgimn. tanár. A gyümölcsfa-tenyésztés kiterjesztése a rétekre. Az a kétségbevonhatatlan tény, hogy a gyümölcsfa sokkal jövedelmezőbb, mint a rét termése, arra a gondolatra vezette a körültekintő gazdákat, hogy rétjeiken is ültessenek gyümölcsfákat. Ez különösen ott történik, ahol a város, gazdaság, major közelében vannak rétek. A rétre persze lehetőleg magas, sudár gyümölcsfákat ültetnek, mert a terebélyes fák árnyéka nagyobb és igy több meleget és napsugarat vonnak el a fűtől. Az egyes fákat jó messzire egymástól ültetik, legalább 30 méterre, hogy sürü ültetéssel ne gátoljuk a fü fejlődését és hogy a rétet akadálytalanul meg lehessen művelni. A fák által elvont tápnedveknek kellő pótlásáról, tehát a trágyázásról gondoskodni kell. A fa táplálékának nagy részét az altalajból veszi, csak keveset vesz fel a feltalajból, ahonnan a fü is táplálkozik. Azonban azért ezt a kis elvont táplálékot is pótolni kell. Közvetlenül a fa alatt is kell, hogy fü nőjön, minthogy pedig innen szedi fel a fa legtöbb táplálékát, azért a fa körül kétszeres trágyamennyiséget kell adni, hogy úgy a fa, mint a fü kellően tenyészszen. A gyümölcsfákat minden három évben trágyázzuk. Ezt pedig a következőképen ejtjük meg. Á fa körül 2—3 ásónyomnyi mélységű árkot ásunk. Ez árok távolsága a fától feleljen meg körülbelül a koronasugár 2/3-ad részének. A felszínre kerülő gyökereket éles késsel levágjuk, az árkot komposztfölddel jól megtöltjük, olyformán, hogy alapos betaposás után az előbbi szintet kapjuk. Az árokból kiemelt földet a réten elszórjuk, ez előnyére lesz a rétnek. Az árokban az elvágott gyökereken dúsan fejlődnek szivógyökerek, amelyek a komposztföldben bő tápanyagot találnak. Ezek az uj gyökerek 3 év múltán az árokgyürüt teljesen átjárják és amikor már most újabb trágyázáshoz fogunk, úgy ássuk meg az uj árkot, hogy annak belső oldala, a réginek külső oldalával egybeessék. Ezt az eljárást azután 3 évi időközben folytatjuk. Tanácsos a trágyázást ősszel végeztetni, vagy télen, amikor biztosan rendelkezünk munkások fölött és azok mással nincsenek elfoglalva. A rétnek ez a munka nem árt, sőt javára szolgál. Ilymódon lehet tehát a gyümölcsfa-tenyésztést a rétekre is kiterjeszteni, illetőleg a rétmivelést gyümölcsfa-tenyésztéssel összekötni. Hírek. — Gazdasági tudósítók. A m. kir. földmive- lésügyi miniszter dr. Falussy Árpád felterjesztése folytán Uray Lajos tyukodi és Kis Mayer gacsályi lakost a csengeri járásra nézve ; Rébay Dezső uradalmi intéző erdődi, és Benkőj Fülöp királydaróci lakost az erdődi járásra nézve ; Fülöp Lajos czégényi és Christoph Frigyes vámosoroszii lakost a fehérgyarmati járásra nézve ; Németh Elemér győrteleki, Lajla Péter, kántorjánosii, Berger Dezső ópályii, Budaházy István nyircsaholyi és Fisch Lajos nyírcsászári lakost a má- tászalkai járásra nézve; Takács Ferenc szaniszlói, Lé- nárd Jenő mérki és Kese Elek nagymajtényi lakost a nagykárolyi járásra nézve ; Brunner Károly pribékfal- vai lakost a nagysomkuti járásra nézve; Kanizsay Jenő lázárii, Pinkóczy Sándor botpaládi, Pásztory Jenő aranyosmegyesi és Madarassy László nagype- leskei lakost a szatmári járásra nézvé; Jeszenszky Béla borhidi és Juhász Ferenc avasujfalusi lakost a szinérváraljai járásra nézve, végül Ádriányi Zoltán kláramajori lakost Nagykároly város területére, a gazdasági tudósítói tiszttel megbízta. — A szatmárhegyi fogyasztási és értékesítő szövetkezet 1907. évi május hó 12-én d. e. fél 11 órakor a szatmárhegyi ev. ref. egyház tanácstermében évi rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 23. §-a értelmében meghivatnak. Napirend : 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Igazgatóság és — 6. Felügyelő bizottság választása. 7. Netaláni indítványok. A felügyelő bizottság által megvizsgált ,évi mérleg 8 napon át a szövetkezet üzlethelyiségében közszemlére ki van téve. — Gyászhir. Govrik Ödön földbirtokos, szilágyvármegye közigazgatási bizottságának tagja folyó hó 22-én, életének 54-ik évében Érkőrösön meghalt. Az elhunyt a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületnek hosszú idő óta hasznos tagja volt, kinek elhunyta az egyesületnek fájdalmas veszteséget okozott. Kisérje kegyeletes emlékünk az örök pihenésre. — Szakképzett kertészek állami megbízatása. A magyar mükertészek és kertgazdák országos egyesülete legutóbb elhatározta, hogy a földmivelés- ügyi minisztert feliratilag kéri, miszerint adjon minden vármegye területén egy-egy szakképzett kertésznek megbízást, aki megállapított tarifális díjért rendelkezésére állana a közönségnek gyümölcsös kertek tervezése és az ezzel összefüggő gyakorlati munkák végzése céljából. A felterjesztés indokolásából kitűnik,
