Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)

1907-05-03 / 18. szám

május 3. GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal. hogy a miniszter legutóbb adott ki egy egyénnek ily megbízatást, az egyesület azonban lehetetlennek tartja, hogy az illető valamennyi vármegye gyümölcsfajtáit és klimatikus viszonyait alaposan ismerhesse. — Károlyi Sándor gróf emléke. Gróf Károlyi Sándor halálának évfordulója alkalmából Darányi föld- mivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a gazdák el­hunyt vezérének márvány mellszobrát a Mezőgazda- sági Múzeumban felállítsák. — Munkásviszonyok vármegyénkben. A múlt számunkban már közölt jelentéseken kívül beszámol­hatunk még a fehérgyarmati járás munkásviszonyai­ról, Kende Zsigmond cs. kir. kamarás ur jelentése nyomán. A járásban e szerint az állapotok türhetők, de ezt, a kivándorlás okozta munkáshiány kellő ér­tékére szállítja le. Az aratási szerződések helyi mun­kásokkal javarészt rendben meg vannak kötve, bár némi béremelés terhével. Cséplési munkákra azonban ezideig még kevés helyen kötötték le magokat a munkások. Férfi napszám 1 korona és P60, korona között változik, de az 1‘20 koronán felüli napszám­bért csak az állam, vagy a vizvédekezési érdekeltség fizeti. Szociálista mozgalmak nem zavarják a nép nyugalmát. A kivándorlás óriási arányban emelkedik. — A baromfi tenyésztés jövedelmezősége. A baromfi tenyésztés a legjövedelmezőbb mezőgaz­dasági ágak közé tartozik, de csakis akkor, ha kellő szakszerűséggel üzzük. A baromfi tenyésztéshez szük­ségeltető összes ismeretek legszakszerübben Parthay Géza lapjában a „Szárnyasainkéban vannak tárgyalva, igy ez a lap úgyszólván nélkülözhetetlen segéd esz­köze minden tenyésztőnek. Aki nem ismeri még a Szárnyasainkat, az kérjen mutatvány számot a kiadó- hivatalból Budapest. Rottenbiller-utca 30. szám. Szí­vesen küldenek. ..........• — Dr. Lacheta Brúnó a budapesti Uj Szt. János kórház volt alorvosa, szatmármegyei körorvos, folyó évi május hó 1-től lakását Deák-tér 21. szám I. emelet (Fehér-ház ipellett) helyezte át. A nevezett orvos, — aki a budapest-lipótmezei m. kir. állami elmegyógyintézetnek is huzamosabb időn át másod- orvosa volt, s az ideggyógyászatban, a neurológiában, valamint a fog- és száj betegségek gyógyításában spe­ciális gyakorlattal és szakképzettséggel bir,_ — rendel minden nap d. e. 8—10-ig és d. u. 2—3-ig. — Gazdatiszti vizsgák. A Kolozsvárott legu­tóbb tartott gyakorlati vizsgák alkalmával 64 jelent­kező közül 62 nyert képesítést. — Heti lóvásár. A Tatterszallban múlt hó 25-én tartott heti lóvásárra felhajtottak: 374 darab I. 301 darab II. oszt. összesen 675 darab lovat. El­kelt 347 darab ló. — A legközelebbi országos vásárok : május 6. Nagypalád ; 6. és 7. Felsőbánya; 7. 8. 9. Aranyos- megyes ; 9. Jánk ; 9. 10. Sáros-Magyarberkesz; 10. Csenger ; 13-án Fehérgyarmat; 13. 14-én Halmi és Sárköz ; 14-én Krassó ; 16-án Erdődön tartatnak meg. Debreceni Urkocsisok Egyesülete junius hó 9. és 11. napján tartja tavaszi meetingjét. A verse­nyen Debrecen város és a m. kir. földmivelésügyi miniszter dija kettős fogatok részére is ki van írva. Nevezési zárlat május 27, déli 12 óra a titkárságnál. — Körlevél uj telepítések érdekében. A föld­mivelésügyi miniszter az utóbbi három év statisztikai adataiból arról győződött meg, hogy számos község­ben a népesedés rohamosan halad ugyan, de a meg­művelhető földterület egyáltalában nincs arányban a lakosság számával. E bajon segítendő, a miniszter körlevelet intézett a vármegyék alispánjaihoz, melyek­ben ismertetve e körülményt, felhívja őket, hogy tő­lük telhetőleg ez irányban egészségesebb állapotokat teremtsenek. A rohamosan népesedő községekből kívá­natos volna a kirajzás, még pedig olyan vidékié, ahol a népesség ritkább, ami által a megélhetési viszonyok is kedvezőbben alakulnának és a munkáshiányra is kedvező befolyás volna gyakorolható. — A szociálistáskodás eredménye. Csanád- megyében a szociálisták által fölbujtott gazdasági munkások olyan magas béreket követelnek, hogy a gazdák képtelenek megadni. Hogy tehát az aratást elvégezhessék, harmincnyolcán — mintegy 50 ezer hold képviseletében — egyesültek s 120 aratógépet hozattak, mely gépekkel Makó, Mezőhegyes, Battonya, Mezőkovácsháza, Nagy- és Királyhegyes községek egész termését lebirják aratni. A szövetkezés öt évre marad fönn. Az eredménye a féktelen szociálistásko- dásnak tehát az, hogy a gazdák gépekkel aratnak, a munkások pedig munka nélkül maradnak. — Háziipartelep Szatmáron. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezete Szatmáron háziipari telepet létesített, melyet már meg is nyitott egyelőre a Rákóczi-utcai Fogarassi-féle házban. A telep egyelőre 4—5 munkást kíván foglal­koztatni, kik némi gyakorlat után díjazásban fognak részesülni. Jelentkezni a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalában, Verbőczy-utca 5. szám alatt lehet. — Förster Géza meghalt. Lapunk zártakor vesszük azt a szomorú s mindenütt mély megdöbbe­nést keltő hirt, hogy Förster Géza udvari tanácsos, a vaskoronarend lovagja, hosszas szenvedés után éle­tének 57-ik évében, tegnap jobblétre szenderült. Az elhunyt másfél évtizeden keresztül az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület élén mint igazgató állván, a mezőgazdasági érdekek hiv és odaadó munkálásával hervadhatatlan érdemeket szerzett. Ravatalát fájdalmas gyásszal veszi körül a társadalom minden rétege, de különösen a gazdák tömege, kiknek érdekeit hosszú időn keresztül a legönzettlenebb önfeláldozásával és szaktudásával védelmezte, s a kiktől ez irányú munkás­ságáért a nagyrabecsülés és közszeretet mértékét nyerte el. A gazdaközönséget súlyosan érintő veszte­ségben osztozik minden magyar gazda. — A francia® tömegsztrájk bukása. Az álta­lános sztrájkok — a szociáldemokraták főreménysé­gei — rendesen halva születnek. Ez a kegyetlen sors érte a napokban a franciaországi általános sztrájkot is. A gyűlésekkel, plakátokkal és újságokban hirdetett általános sztrájk meghiúsult. A szociálista hadiparancs alig volt valami hatással. Páris hétezer sütödéje kö­zül mindössze hatszáznyolcvan sztrájkolt. Ezeknek a számú is egyre apadt, mig végre kénytelenek voltak kudarcukat bevallani. — A selyemgubó árának emelése. A földmi­velésügyi miniszter a selyemárak világpiaci emelke­désével kapcsolatban a selyemgubó beváltási árát kilogrammonkint az első osztályban 2 korona 20 fil­lérről 2 korona 30 fillérre, a második osztályban 1 korona 20 fillérről 1 korona 60 fillérre emelte fel, a harmadosztályú gubó beváltási árát pedig 20 fillérben állapította meg. A gubóárak ily felemelése által, 2 millió kg. gubótermésre számítva, a tenyésztők a folyó évben mintegy 450.000 koronával több jövedelemre számíthatnak, mint a múlt évben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom