Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)
1907-05-03 / 18. szám
május 3. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal. Misztótfaluban, Szatmárhegyen, valamint szaímafonás- sal egybekapcsolt vessző-fonó tanfolyamot Ér-End- téden; utóbbi helyen dísztárgyak készítését is felölelte a tanfolyam, melynek kiváló eredményét igazolta a múlt hó 18—20-án a készült tárgyakból rendezett meglepő szép kiállítás. Gazdasági értekezleteket az 1906. év folyamán köz- és szakosztályi gyűléseink alkalmával rendeztünk, azonkívül Rázsó Imre m.-óvári gazdasági akadémiai tanár ur volt szives 3 gazdasági előadást tartani Szat- máron, Csengerben, és Erdődön. Ez évben is gondoskodtunk arról, hogy az Egyesület hivatalos heti szaklapot tartson fenn, melyet ez évben a földmivelésügyi Miniszter ur 600 korona külön subvenciójával, terjedelmében növelve kapott meg díjtalanul Egyesületünk minden tagja s állandóan figyelemmel kisérhette a gazdasági életet érdeklő mozgalmainkat, valamint a gazdákat érdeklő összes miniszteri intézkedéseket, de egyúttal e kérdések iránt az érdeklődést is állandóan ébren tartottuk. A gazdák anyagi érdekeinek beszerzések és értékesítés körüli megvédése céljából már 8 évvel előbb megindított, de mind eddig eredménytelen mozgalmat végre a folyó évben sikerre vezettük s megalakítottuk vármegyei fogyasztási és értékesítő szövetkezetünket, melynek már múlt első évi számadási eredményei annak életre valósága mellett bizonyít, amit főként annak a rendszernek lehet tulajdonítani, hogy a szövetkezet vidéki fiók intézményei utján az egyes községek gazdáit tömegesen vonja be szervezetébe, miáltal megoldva látszik a gazdák általános és egész tömegében való szervezésének nehéz kérdése. Tagadhatatlan, hogy csupán társadalmi utón, ily tömeges szervezés, a legapróbb anyagi érdekek szolgálata nélkül, nehezen vihető keresztül, s különösen e szempontból bir fontossággal ez az uj szervezetünk, mely ma már amellett, hogy a nagyobb gazdák érdekeit direkt szolgálja, 6 vidéki körzet, mintegy 22 község szükségleteit elégíti ki teljes megelégedésre. Végre nagy feladat hárult ránk a legutóbbi télen a munkás kérdésben. Az általános munkás hiány, valamint a szocializmus izgatásai folytán mesterségesen tulkövetelésekkel felhajtott munkabérek gazdálkodásaink rentabilitását nagy mértékben megtámadták, de a mellett a folytonos izgatás következtében e szerződések nyugodt teljesítése körüli zavarok előfordulását nem mutatták kizártaknak, úgy, hogy az egész országban megindult szervezkedéssel együtt magunk is szükségesnek láttuk munkaadóink szervezését megindítani. Járásonkint létesített szervezeteink megállapították a legmagasabb munkabéreket ; ott, hol szükségesnek mutatkozott, idegen munkások szerződtetése iránt is intézkedtek, sőt az aratás minden tekintetben fennakadás nélküli lefolyásának biztosítására, a legtöbb járásban arató gépekről is gondoskodtak. Ily intézkedések hatása alatt legújabban vett jelentések nyomán örömmel jelenthetjük, hogy bár a munkabérek némileg emelkedtek, azok a megengedhető határokat túl nem haladják, s az aratási szerződések megkötése is egyes vidékek kivételével, hol még mindig tartózkodó állást foglalnak el, a legtöbb helyen fennakadás nélkül megtörtént. Ezekkel kimerítettük működésűnknek azt a részét, melyről jelentésünk kapcsán részletesebb beszámolással tartoztunk, egyebekre nézve csak annyit jegyziink meg, hogy állandóan figyelemmel kísértük úgy a közgazdasági, mint gyakorlatibb kérdéseket, s ott, hol gazdáink érdekét védeni kellett, ott felterjesztéseinkkel, véleményezésünkkel nem késtünk s annak tudatában, hogy hivatalos gazdasági érdekképviselet hiányában a felelősség súlya a mi vállainkon nyugszik, gondoskodtunk, hogy úgy a törvényhatóságok, mint a kormány minden esetben tőlünk nyerjenek illetékes tájékoztatást a legkülönfélébb esetekben. Amidőn még munkásságunk talán szerény eredményeinek mentségére Egyesületünk anyagi viszonyainak korlátoltságát bátorkodunk felhozni, tisztelettel kérjük a mélyen tisztelt közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul venni szíveskedjék, s azon biztosításunkat, hogy a rendelkezésre álló szerény eszközök felhasználásával, minden tehetségünkkel lelkiismeretesen igyekeztünk teljesíteni fontos feladatunkat. Mély tisztelettel Szatmár, 1907. ápril hó 30. az igazgató választmány nevében Poszvék Nándor, Domahidy Sándor, titkár. elnök. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület működési tervezete az 1907. évben. 1. A földmivelés javítása és a termelés irányítása céljából szakirodalmi tevékenység és mezőgazda- sági előadások tartása. 2. Hivatalos közlöny, gazdasági heti szaklap fentartása s tagoknak díjmentes expediálása. 3. Bikavásár rendezése, állami tenyészdijazással. 4. Üsző díjazások rendezése állami tenyészdi- jakkal. 5. Csikó díjazás rendezése állami tenyészdi- jakkal. 6. Ősz7el gazdasági gépkiállítás. 7. Tűz- és jégbiztosításoknál a tagok részére szerződésileg kikötött kedvezmények nyújtása. 8. Szállításoknál fuvar kedvezmény igénybe ve- hetése céljából igazolványok kiadása. 9. Használt táviró sodrony, katonai élelmezési raktárakból olcsó korpa s egyéb kedvezmények igénybe vehetésének kieszközlése. 10. Vármegyei gazda szervezet tökéletesebb kiépítése az Egylet kebelében., 11. A Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet utján a baromfi termékek, valamint gyümölcs étrékesités és tejszövetkezetek szervezése. 12. A Szövetkezet utján vetőmag tisztitó raktár létesítése. 13. A Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet utján Szatmáron állandó házi ipari telep létesítése, valamint a vidéken szervezett ily telepek rendszeres munkáltatása. 14. Téli házi ipari tanfolyamok szervezése. 15. Egy, esetleg két uj minta gazdaság felállítása. 17. Megfelelő terület esetén a csikólegelő intézmény uj alapon leendő újra létesítése. 17. Arató gép verseny rendezése. 18. Kukorica szár tépő bemutatása. 19. Rosta verseny rendezése. Nyílt levél Öry Tamás lázári ref. lelkész urnák. A „Gazdák Lapja“ f. évi 12-ik számában előlegezett örömmel olvastam Kovács Dénes zilahi polg. isk. tanár ur „uj hernyóirtó készülékéről“, mely a gályát nem vágja le, mint a hernyószedő olló, hanem a galyról a fészket egyszerűen lefésüli és igy a rügyek
