Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)
1907-05-17 / 20. szám
május 17. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. Védekezzünk a hernyó ellen! A gyümölcstermelés legnagyobb ellensége, a hernyó, ellen való védekezést a törvény is elrendeli. De elsősorban a gazdának a saját érdeke kívánja meg a mentül tökéletesebb védekezést. A hoszadaimas és tökéletlen kézzel szedés mellett ma már megfelelő szereink vannak, melyekkel a hernyó gyorsabban és tökéletesen pusztítható. Ilyen szer, mely teljesen bevált, a thanaton. A kevés gyümölcsfával rendelkező kert tulajdonosoknak azonban a permetező anyag beszerzése, vízben oldása, permetezés sok alkalmatlansággal jár. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület már múlt években segíteni kívánt e nehézségen, azért egy megbízottat alkalmazott, ki anyaggal és alkalmas eszközzel kívánatra megjelent a tulajdonosoknál s aránylag csekély dij mellett a permetezést elvégezte. Ez az eljárás annyira megfelelőnek bizonyult, hogy többek kívánságára az idén ismételtetni fog. Akik tehát ezt igénybe akarják venni, forduljanak a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához (Szatmár, Verbőczi-u. 5. sz.) az idő pontos megjelölésével, hogy mikor óhajtják a permetezést eszközöltetni ? A thanaton minden esetre virágzás előtt, vagy virágzás után alkalmazandó. A permetezés anyag és eszköz használattal együtt óránként 1 koronába számittatik. Hasznos tudnivalók. — Sövények madárvédelemnek. Minden nagyobb kertet a szabadban, szőlő- és gyümölcskerteket nem deszkakerítéssel, hanem élő sövényekkel kellene körülvenni. Minden élő kerítés és még gondozatlan, közönséges növények és mezők szegélyén, birtokok határolására stbinek ültetve földdarab, sőt az egészvidék szépítéséhez nagyban hozzájárulnak. Kiváló előnyöket azonban azáltal érünk el, hogy az összes, de különösen az éneklő madaraknak az által jó oltalmat nyújtunk, mert a madarak a sövényeket mindig szívesen keresik fel fészekrakásra, azokba befészkelnek és háborítatlanul szaporodnak. Mindenütt, hol az udvar, kert sürü és csak kevésbé gondozott sövénynyel van körülvéve, ott örömet fogunk a madárdalban, madárcsicsergésben találni és a hasznos dalosokat, mint szívesen látott féregirtókat lakhelyünk közelében üdvözölhetni. Legjobb sövénycsemetéink: 1. akác, 2. Gleditschia (lepényfa), 3. Maciura. Mind a három fajta tüskés és ezáltal betolakodók ellen védelmet nyújtanak. Igen jó és sokat dicsért a galagonya (Crataegus), de ez csakis északi vidékekre megbecsülésre méltó, éghajlatunk alá azonban nem alkalmas, mert itt a hernyók sok évben óriási módon pusztítanak, a galagonya pedig hernyókkal mindig teli, úgyszólván a kártékony férgek költéshelye. Magas sövényeknek mezők, községek, dűlők határolására az összes fane- míiek igen alkalmasak és szépek; különösen akác, jávor, nyír, kőris, tölgy, eper, nyárfa, hárs, sofora, szil stb. Igen szépek és folyton zöldek a fenyőfélék és tobzosok, a legjobb azonban a boróka és Thuja (életfa), mivel ezeknek növése nem igen magas, de rendkívül sürü. — A baromfiak tojásszorulása. Tojásszorulásban akkor szenvednek a baromfiak, ha a tojást nem bírják kitojni. A baj nem is olyan ritka. Az apró jószágnak ilyenkor nagy kínja van, görcsök bántják, a tojás nem esik ki, noha a végbelek mélyen kidudorodnak. Ilyenkor a rögtöni segítség a fontos. A vergődő állatnak főzzünk szénamurvát s a baromfi hátulját ennek gőze felé tartsuk. Ha ez többszöri ismételgetés után sem használ, dacára annak, hogy több Ízben tartottuk egy-egy negyedóráig a szénamurva gőze felé az állatot, akkor próbáljuk meg, hogy valamivel a tojás héját kifúrjuk. Vigyázni kell azonban e műveletnél, hogy a tojó végbelét meg ne sértsük. Ha minden kísérletünk hasztalan s ha a tojó végbelében a kisebb erek beszakadoztak, öljük le az állatot, mert azon már senki és semmisem segit. A szénamurva gőze azonban a legtöbb esetben segit. Az nem baj, ha a vergődő áilat végbele is kifordul; a födolog az, hogy a kilógó végbelet olajjal bekenve helyezzük vissza,, nehogy ebbe pusztuljon bele az állat. A ludak és a kacsáknál az eset súlyosabb alakban fordul elő s iparkodásunk sokszor kárba vész. Legjobb ha olyankor a fejsze nyelét megmentjük s az ilyen állatot levágjuk. — A rügy- és bimbóiikasztó bogarak irtása. Az almafa virágzásakor vehető észre, hogy a bimbók nem mind nyilnak. Ennek oka a bimbóiikasztó bogár (authonomus pomnrum L.) kukaca, mely a bimbót belől elrágta, megsemmisítette. Az almafa bimbóján kívül a körtefa termőrügyeiben fehér lábatlan kukacot lehet találni, mely később báb, majd május elején bogár lesz; ez a rügylikasztó bogár (authonomus piri Boh), mely már szeptember-októberben ment a rügyekbe. Ellenben bimbóiikasztó bogarak március utolsó és április első napjaiban vannak a fán és toj- ják tojásaikat a duzzadó bimbókra, miért is ezeket most kell irtani és pedig úgy, hogy a fák alá ponyvát kell teríteni és a fát, valamint annak ágait jól megrázni. Az erős rázás folytán úgy e bogarak, valamint a fákon található más rovar-kárttevők (hajtástörő eszelény, almaeszelény stb.) a ponyvára hullanak, honnan összegyűjtve petróleumos vízben vagy tűzben megsemmisittetnek. A lerázást több napon át kell ismételni. Hírek. — Méhészeti vándor előadások tartására küldte ki a földrnivelésügyi minisztérium Pataki Béla nagybányai lakost, a „Méhészeti Szemle“ szerkesztőjét, Gazdasági Egyesületünk méhészeti szakosztályának előadóját. A kiküldetés minden esetre szakelőadónk szakismeretének illetékes helyről jött szép elismerése. — Rubinek Gyula — kamarai levelező tag. Rubinek Gyulát, az OMGfc.. igazgatóját a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara abban a kitüntetésben részesítette, hogy a kamara levelező tagjává választotta meg. Szabadalmazott * uj » s (Venyige) szecskázó, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű, s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihálj szabadalma EmMlyfalván, Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Seöyetkezeténéi Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél fii korona árban
