Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)
1907-05-17 / 20. szám
május 17. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. Hogy melyik gyárosnak, azt nem mondom meg, mert nomina sunt odiosa. Visszaküldötte azért, mert a chradder nem hasogatott, hanem szecskázott, és munkaképessége az Ásványi gépéhez képest elenyésző csekély volt. sége, annyi bizonyos, hogy ez nagy mennyiség. Ez a nagy mennyiségű kukoricaszár eddig elkallódott. Vagy egészében rakták a marhák elé, melyek a leveleket és finom szárrészeket lerágva, a vastagját a tiágyadomra hordották, vagy az állásokba hányták, — csak ritkaMagyarország mezőgazdaságának történetében ságképen szecskázták, ami ugyancsak megv selte a nevezetes mozzanatot képez az Ásványi-féle kukori- szecskavágókat, és célt mégsem értünk vele, mert a caszár tépőnek megjelenése. j szecskának elaprózott szárat a marha megrágni nem Egy hektár kukoricaföldön, most már saját ész- képes, mert úgy ugrál a fogai között a ruganyos kis leiem szerint is, 30—40 mm. kukoricaszár megterem | szárszelet, akár csak parafa dugó lenne. De a nagy és minthogy mintegy 2 és fél millió hektáron termel Magyarország kukoricát, ennélfogva a kukoricaszár termés 75—100 millió métermázsára becsülhető. A A hivatalos statisztika 65 millió métermázsára becsüli a szártermést, — de ez a tétel erős kijavításra szorul. De akár ennyi, akár annyi a szártermés mennyizöme a szárnak az esők által lugozva megpenészedett a szárkepékben. Haszontalan lom volt a kukoricaszár a gazdaságban, amit az is bizonyít, hogy nem egy gazda tavaszig is ott hagyja a kórót a földön, nem helyezve súlyt a kivágására és behordására. Amerikában már néhány év óta nagy kultusza
