Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)
1907-05-10 / 19. szám
május 10. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. helyteten mérlegelése, mely szerint a gazda fizetési kötelezettségét a cselédével ekvivalens értékűnek véli. E szerint a gazda, ha cselédjét időközben elbocsátja a szolgálatból, köteles az egész évi járandóságát kárpótlásként megfizetni. Igaz ugyan, hogy a paritás elve érvényesül a javaslatban, de csak papiroson, mert a cseléd fizető képessége számításba nem vehető. S igy ez a pont egy ilíuzoris intézkedés, mert a cseléd részére a maga valódi értékét, a gazda javára pedig az abszolút semmit jelenti. Az is igaz, hogy a mennyire jogtalan a cselédekkel való inhumánus bánásmód, épp oly elítélendőnek tarjuk a javaslat azon intézkedését, amely arra kényszeríti a gazdát, hogy a 18 éven felüli, de még kiskorú cselédjét is a törvény betűin alapuló rideg jogszabályokkal korlátozza. Illetve, amilyen tág teret enged a javaslat a cselédnek munkaadójával szemben, az a még fegyelmezetlen és éretlen gyerek cseléd a törvényjavaslatnak ha nem is kimondott, de a sorok közül kiolvasható összes fegyvereit elhasználhatja a gazda molesztálására és büntetlenül maradó károsítására. A családi kötelék ilyesforma szétszakítása bizonyára nem nyújt a jövőre semmi garanciát sem a cselédnek, sem a gazdának. Egy szükségtelen rósz, ami számtalan baj és kellemetlenség bő kutforrása. Ilyen pedig a törvényjavaslat majd minden szakaszában található, hiszen kifogásainknak e helyen nem akadna elég tér. És csodálatos, hogy a mennyi panaszunk akad nekünk, a gazdáknak, a tervezet ellen, mintegy kétszeres visszhangját halljuk azoknak, magát a cselédosztály hivatott védelmezőjének tekintő szociáldemokrata párt vezetősége és sajtója felől, mely a javaslatot “derestörvénynek“ hívja s ellene a legféktelenebb lázitás hangján izgat. S hogy az ilyen izgatóknak mi a következménye, azt már eléggé megmutatták a közvetlen múltak eseményei. Csakhogy azt mi már megszoktuk, hogy mindennel elkéssünk. Mert bizonyos, hogy annak idején, mikor a munkás mozgalmak már a méltányosság határát túllépő követeléseivel és igényeivel a gazdatársadalom létkérdése forgott a kockán, egy ilyen tendenciájú törvény- javaslat talán meghozta volna a tőle várt eredményt, de azóta megint fordult az idők kereke; a mezőgazdasági munkás és munkaadója már nem néz farkas szemet egymással. Az a méltányos keret, melybe a gazdák engedékenységüket, s a munkások igényeiket beállították, fölöslegessé teszik a törvényjavaslatnak — a múlt idők e mézesmadzagának — intézkedéseit s csak egy újabb zavar előidézésére alkalmas, ami az izgatásnak természetes következménye. Mindenki belátja ezt, a gazdatársadalom és cselédosztály, csak az nem, ki a gazdasági életet nem ismeri s a kinek e törvény ábrándja. Izgat ellene a szociáldemokrata párt, s állást foglalnak ellene a gazdák érdekeinek megóvására hivatott megyei gazdasági egyesületek. A szatmármegyei gazdasági egyesület is kiveszi részét a hibás célzatú törvényjavaslat elleni küzdelemben. Ilyen értelemben feliratot intéz a tervező minisztériumhoz, melyben a javaslatot, mint időszerűtlent, a tárgyalás napirendjéről levenni kívánja. De egyidejűleg a megyei közgyűlést is állásfoglalásra mozgatja, ép úgy, mint a megye összes országgyűlési képviselőit, hogy a javaslat elleni álláspontunk kellő súlyt kapjon. Annak a törvényjavaslatnak a szükségességéről senki sincsen meggyőződve s a szociális intézkedések ilyesforma keresztülvitele csak a békés együtt munkálkodás akadálya s megzavarja a nehezen heiyreállott nyugalmat. Olyan formán, mint mikor a nyugodt tó csendes vizébe egy nagy követ dobnak s a viz kicsap a medréből. Hanem aztán az a felelős érte, aki a nagy követ a tóba dobta. Gazdasági gyűlés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya f. hó 8-án d. e. 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében ülést tartott, melyen jelenvoltak Domahidy Sándor elnök, Szeőke Barna al- elnök, Poszvék Nándor titkár, Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás, Költsey Antal, Luby Béla, Szuhányi Lajos és Rácz Elemér. A múlt igazgatósági ülés jegyzőkönyve felolvasás után változatlanul hitelesíttetett. Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás javaslatára egyhangúlag elhatározta az ülés, hogy úgy a pénzügyminiszterhez, mint Szatmár szab. kir. városhoz átiratot intéz az iránt, hogy a Szatmári dohánybeváltó állomás rendes nyomtávolu iparvágánya még a folyó évben, a beváltások megkezdése előtt elkészíttessék. MÜHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító = TEMESVÁR = mag-, növény-, rózsa és fa-nagy- e nyészetek. (Alü velési terület94hold)--------------- VILÁGKIVITELI --------------AL EGJOBB MAGVAK kerti és mezei veíeményezésre tők, de ebien felülmúlhatatlan) A . . . ............ i. . r, i (Mühle fái többször átültettek, jól iskolázottak, le gnemesebb gyümölcs- aisz es sorfák mindenütt jói és biztosan gyarapodnak.) A i II, -r' i»i j. 'n • m (Mühle tülevelei mind télállók, disz és kuszőlegszebbfenyofelek, díszcserjék, rózsák cserjéi valamint rózsái a íéteiő íegszeb ek.) Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dillettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatva. rt.I, — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinek ingyen Dusán illusztrált foarjegyzek és teSentve mefküidetik. 450 25-25
