Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)
1907-04-19 / 16. szám
6-lk oldal április 19. GAZDÁK tőzsdereform és fedezetlen határidő-üzlet eltörlése kérdésének összes vonatkozásait alapos tanulmány tárgyává tenni és minden oldalról vizsgálat alá venni s az idevonatkozó munkálatok eredményét pedig annak idején hozzám felterjeszteni szíveskedjék, hogy a reform irányát megjelölő kívánságokra, azok indító okaira és a kívánt reformok remélhető hatására, a mező- gazdasági érdekek szempontjából az országos érdekeltség óhajtásai felől alapos tájékozódást szerezhessek.“ — Erdősítési jutalmak. A földmivelésügyi miniszter kopár, vízmosásos és futóhomokos területen foganatosított közgazdasági jelentőségű erdősítésekre 6 nagy, 6 elsőrendű, 6 másodrendű jutalmat tűz ki és pedig 1000-1000 koronás, két 800 koronás és két 600 koronás nagy jutalmat, három 500, három 400, három 300 és három 200 koronás jutalmat. Jutalmakat azok kapnak, kik ily közérdekű erdősítéseket államsegély nélkül eszközöltek, első rendű jutalomban pedig csak azt részesítik, akik egy tagban legalább 25 holdat erdősítettek. A jutalmakat a földmivelésügyi minisztérium a most megkezdett erdősítésért, öt év elteltével 1912- ben ítéli oda. Az ez év tavaszán megkezdett erdősítéseket julius hó végéig, az őszi erdősítéseket december 25-ig az iletékes erdőhatóságnál kell bejelenteni. — Nemzetközi nagy lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a f. évben rendezendő XXV-ik nemzetközi lóvásár Érsekujvárott (Budapest és Bécstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) ismét május hó első vasárnap délutánján és az utána következő hétfőn, vagyis május hó 5-én délután és május hó 6-án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és legkeresettebb, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókereskedök szokták az érsekujvári lóvásárt felkeresni. A múlt évben is 600 drb. különféle használatra való ló adatott el. Lakások és istállók az érsekujvári polgármesteri hivatalnál rendelhetők. — A terményhamisitások ellenőrzése. A földmivelésügyi miniszter leiratot intézett a gazdasági egyesületekhez, melyben felhívja azokat, hogy tagjaikat figyelmeztessék, miszerint műtrágya, vetőmag, abrak takarmány vásárlásnál vegyenek szabályszerű mintát s küldjék be a vegy- és magvizsgáló állomásnak ; a tejtermelő gazdákat pedig arra figyelmeztessék, hogy a mezőgazdasági termékek hamisításáról szóló törvény hatálya alá tartozó terményeik eladásánál, ezek hamisitatlanságát kellően biztosítsák. Főleg a termelők ügyeljenek arra, hogy a tejszállitó edényeket az ólomzár megsértése nélkül fel lehessen nyitni. Felhívja végül a miniszter az egyesületeket, hogy az említett törvény végrehajtásában közreműködjenek s ha esetleg működésük területén a mezőgazdasági termények nagyobb arányú hamisításáról, vagy a hatóságoknak a köteles ellenőrzés körüli mulasztásáról tudomást szereznek, neki azonnal tegyenek jelentést. — A munkásegyesületek vizsgálata. A szocialista szervezetekben napról-napra tömegesen ismétlődő visszaélések a hatóság fokozott éberségét veszik igénybe, amit lehetőleg megkönnyíteni akarván, gr. Andrássy belügyminiszter, fővároshoz intézett leiratában a következőkre hivja fel a hatóság figyelmét: Egyes munkásegyesületek, különösen pedig az országos jellegű munkásegyesületek a tagok befizetését, továbbá az alapszabályszerü segélyek kifizetését igazoló tagságikönyvecskébe nem az alapszabályokat, hanem ügyviteli, vagy egyéb szabályaikat, foglalják be. Ezek a szabályok rendszerint oly intézkedéseket foglalnak magukban, melyek a tagokra az alapszabályokon tulLAPJA menő kötelezettséget is rónak, sőt legtöbb esetben azokkal ellentétben állanak. Ily intézkedésekkel az említett szabályok a tagok segélyezése, a befizetendő járulékok, az egyesület szervezete, az egyesületi célok eszközei (szaklap) tekintetében, az alapszabályok leg- fonto sabb rendelkezéseibe nyúlnak bele. Miután a tagok joga és kötelezetségei egyedül és kizárólag csak az alagszabályokban lehetnek lefektetve, miután továbbá szükséges is, hogy a tagok az alapszabályokat ismerjék, a tagsági minőséget igazoló tagkönyvecskékbe csupán a kormányhatóságilag záradékolt és érvényben levő hü szöveg foglalható valamint, ha erre szükség van, csak a tagok alapszabályszerü befizetéseinek és segély kifizetésének igazolására szolgáló ro- vatos lapok foglalhatók be. — Az amerikai mezőgazdasági munkabérek. Egri István, az ugocsamegyei tiszántúli járás gazdasági tudósítója, hosszabb időt töltött Amerikában, Texasban és az ottani mezőgazdasági álláspontokat tanulmányozta. Hazajővén közvetlen megfigyelésen alapuló tapasztalatairól hosszabb jelentést szerkesztett, a melyet Darányi földmivelésügyi miniszternek megküldött. Jelentésében az amerikai mezőgazdasági munkabérekről több figyelemreméltó dolgot mond. Amerikában igen kevés a mezei munkás. Ennek oka egyrészt az exten- ziv mezőgazdálkodás; de még inkább az a körülmény, hogy az amerikai farmer a legtöbb munkát gépekkel végezteti, melyek jók és olcsók. A mezőgazdasági munkás átlagos napszámbére egy dollár, mely az amerikai viszonyok közt kevésnek mondható és mégis az amerikai farmert oly annyira nyomja, hogy munkást lehetőségig farmján nem alkalmaz. De nem is igen kap munkást, mert a kivándorlók, még a mezőgazda- sági államokból valók is, a bányák, gyárak felé özönlenek, melynek szokatlan súlyos és kizsákmányoló üzemében tönkre mennek. Egri jelentéséből megdöbbentően tárul elő az amerikai kivándorlás veszélye ; a a mezőgazdasági munkás biztos nyomornak néz elébe, bánya és gyári munkások nagy része pedig idő előtt elpusztul. — A hernyófésüről. A „Gazdák Lapja" egyik közelebbi száma Kovács Dénes zilahi polg. isk. tanár ismertetését közölte hernyófésü találmányáról. Elmondta, hogy a fésű a fiatal hajtásokat nem vágja le, hanem a fészkeket lekefélve, épen hagyja azokat. Az ismertetett fésűt meghozattam, s igy arról tapasztalat utján tehetek bírálatot. Hát biz szerintem ez az uj találmány sokat nem ér. A hernyóollót használhatóságban meg sem közelíti. Igaz, hogy az ágakat nem vágja le, hanem ehelyett leszaggatja! Hát most azt kérdem mi jobb a fának, ha szépen levágják-e az ágát, vagy erőszakkal leszakítják, letépik azt? A hernyóolló levágja, a fésű letépi a fiatal hajtásokat. Ezenkívül a hernyó- fésűvel csak közelről lehet leszedni a fészkeket, majdnem csak annyiról, hogy kézzel is elérni azt. A mit pedig kézzel is elérhetek, ahoz nem szükséges se olló se fésű. A hernyóollóval pedig a legtávolabbi fészkeket is lelehet szedni. Így az olló e tekintetben is felette áll a fésűnek. Ezek szerint én a hernyófésüt hasznavehetetlen találmánynak nyilvánítom. Nem tartom megjegyzés nélkül hagyhatónak azt sem, hogy az ismertetésben 1 koronára szabott áru fésűt nekem a tanár ur 1 K 50 f.-ért és külön 88 fillér portóval küldötte meg, úgy hogy az egész hasznavehetetlen szerszám 2 K 38 fillérbe került: azt mondhatom, hogy ennél nagyobb dicsőséget szerzett, aki a fakillincset találta ki. Őry Tamás lázári ref. lelkész. — Földmives munkások elszakadása a szocialistáktól. Tápió-Bicskéről jelentik: Karácsony óta,
