Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)

1907-04-19 / 16. szám

4-ik oldal.

GAZDÁK LAPJA

április 19.

hamisításnak tudatára jönnének, ne sajnálják a fáradságot, hogy a bűnösök ellen a feljelentést közérdekből haladéktalanul megtegyék.

Irodalom.

Magyarország selyemtenyésztésének állapotáról szóló jelentés a napokban hagyta el a sajtót. A kis füzet minket különösen érdekel, mert Be- zerédy Pál, országos selyemtenyésztési főfelügyelő a jelentés keretében, legnagyobb részt a Szatmárvár- megyei tenyésztéssel foglalkozik, mint ezt már jelentése címében is kifejezésre juttatja. A jelentéshez fűzött statisztikai táblázatokból kitűnik, hogy vármegyénkben a tenyésztőknek összesen a termelt gubók után ezideig 18513 koronát fizettek ki. Az 1906. évben dacára, hogy a szeder fákra az időjárás igen kedvezőtlen volt, 33 községben 198 selyemtenyésztő, 1728 kgr. gubót termelt és 3362 koronát keresett. Egy tenyésztő átlagos keresete 16, legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 82 koronára rúgott. Megemlíti a jelentés, mely különben a legaprólékosabbra is kiterjedő figyelemmel van összeállítva, hogy Szatmárvármegyével foglalkozik jelentésének 3/* részében, mert megyénket s lakosságát különösen alkalmasnak találja arra, hogy hazai selyemtenyésztésünknek jövőbeni központja legyen. Hogy ez elérhető legyen, első sorban a szederfa állomány javítását és növelését kívánja magasabb színvonalra emelni. A népet pedig, különösen népies előadásokkal és a gubók méltányos, pontos beválltásával óhajtja a folyton fejlődő foglalkozásnak megnyerni. Csakis ezzel az intenzio munkálkodással sikerülhetett elérni azt az óriási előrehaladást, melyet 1880—1906-ig hazai selyemtenyésztésünk felmutat s hogy az 1880-ban elért 22125 koronával szemben ma már, majd 3 és fél millió korona kereset jutott a termelőknek. Úgy hogy a selyemtenyésztés szukcesziv fejlesztése idővel a közvagyon szaporodásának egyik igen erős szerve lesz.

Állami mének fedeztetési állomásairól szóló kimutatás 1907. évről most jelent meg a földmivelés- ügyi miniszter kiadásában. A kimutatásból látható, hogy 918 fedeztetési állomásra, 3189 mént osztottak ki, melyek közül angol fajta 1793, arab 380, Nonius és Gidrán 790 s vegyes fajtájú 287 drb mén került kiosztásra. A tőrzsménekről szóló kimutatás pedig az állomány szaporítása folytán lótenyésztésünk fokozottabb javítását jósolja.

Hasznos tudnivalók.

— Kártévő bogarak és gombák ellen való védekezés. A földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy Nagybányán, ahol a legérdekesebb gyümölcsöt termelik, kísérleti telepet létesít, melyben szakavatott kezeléssel megmutatják a gazdáknak, hogy miként védekezzenek az állati és növényi élősdiek ellen. A minisztert elhatározásában az vezette, hogy gyümölcs- termelésünk részben a férgessége, részben himlős héja miatt értékében sokat vészit. A miniszternek az a szándéka, hogy ha a nagybányai kísérleti telep beválik, több ilyen gyakorlati oktató-telepeket létesít, hogy a gazdák a legjobb, a legolcsóbb védekezési módokkal j

megismerkedjenek, melyekkel megmentik gyümölcstermésüket.

— A tej kátrányszagot vehet fel az esetben, ha az istálló vagy tejeskamra fedele, még inkább ha azoknak belső berendezése kátránykészitményekkel frissen van mázolva. Természetes, hogy hovatovábbá lesz e mázolás, a tej elszagosodása annál inkább csökken s végre beszünik. Némileg gát vehető az el- szagosodásnak avval, hogy az ember minél kevesebb tejgyüjtő edényt használ az istállóban, azokat jól záró fedéllel látja el és huzamosabb ideig az istállóban nem hagyja, vagy azon inkább kívül helyezi el. Még jobban segit a bajon, ha a tejet azonnal és 2-szer 3-szor bocsátjuk át a hűtőn, hogy igy jól ki szellöződjék s ha egyben erősebben is hütjük le azt, mert a szagokat a melegebb tej erősebben veszi fel és tartja meg magában, mint a hidegebb. A jó kátrány és az abból csinált készítmények különben nem is oly penetrikus szaguak, mint a rosszak s az előbbiek kellő szellőztetés esetén hamarább is száradnak. Szövetkezetünk legjobb árukkal szolgál s egyben raktáron tart oly, az istálló belső berendezéseinek mázolására alkalmas anyagokat is, melyek a levegőt s igy a tejet is, el nem szagositják.

Hírek.

— A szatmári háziipari tanfolyam növendékeinek munkájából f. hó 20. 21 és 22-én kiállítást rendez, melyet az érdeklődők ez idő alatt díjtalanul megtekinthetnek.

— Gazdasági gépkezelés. A földmivelésügyi miniszter rendeletére a kolozsvári gazdasági akadémián gőzgépkezelői kurzus nyílott meg e hó 6-án. A kurzust Páll Andor fa- és fémipari szakiskolai tanár vezeti.

— A mezőőr esküje. A kereskedelemügyi miniszter legutóbb elvi határozatként kimondta hogy a mezőőrnek hivatalos esküjére való hivatkozással tett tanúvallomása az 1890. évi 1. t. c. rendelkezéseibe ütköző kihágások eseteiben, bizonyító erejűnek nem vehető.

— A cukorkartel ellen. A sárosmegyei gazdasági egyesület felirattal fordult a képviselőházhoz, a melyben a cukor surtaxe elejtését, a cukorkartelek megszüntetését, a cukortermelési adó leszállítását kéri. — Pozsony város közönsége valamennyi törvényhatóságot és gazdasági egyesületet felkért, hogy a törvény- hozáshoz hasonló kérvénynyel fordujanak.

— Országos vásárok lesznek: 22-én, Mátészalka; 22-23-án Halmi; 26-án Csenger; április 30 és május 1-én Avasujváros és Szatmárnémetiben;

— Háziipari kiállítás Érendréden. A Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület által Érendréden rendezett szalma és kosárfonó háziipari tanfolyam befejezést nyert. A tanítványok Ízléses munkáit, a tanfolyam vezetősége f. hó 18-án kiállítja. A kiállítás 20-ig lesz nyitva, mely idő alatt a csinos és pontos kivitelű munkákat bárki megtekintheti. A kiállított tárgyak a tanfolyam vezetőségének helyes és célirányos működéséről tesznek élénk bizonyságot s igazolja azt, hogy

*uj» E' fjCtff IJJf) S.aCSpVap,

fliegtekUthetö s Megszerezhető a Szálra. 6aid. Egyesölet Fagyaszt, k Értékesítő Seoretkezeténél Szalmám, vagy annak bármely ióktoleféiél 11 korona árbaa