Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)
1907-04-12 / 15. szám
2-ik oldal. GAZDAK LAPJA április 12. tűzhelyét otthagyva, kénytelen lenne idegen helyen munkát vállalni, talán ugyanolyan bér mellett. A hegyközség szőlőbirtokossága pedig, mint láttuk, szem előtt tartja munkásaink érdekét. Nem a munkaerő kihasználására törekszik, de a békés együttműködést akarja jóindulatú határozatával elérni. Ha a munkások megtartják józanságukat és nem a felbujtók kiszínezett szemüvegén keresztül nézik jövő helyzetüket, a békés utón mihamarabb célt fognak érni. Ha pedig a tanítás süket fülekre találna s a festett jövő reményében uj, reménytelen harcot kezdenének, meggondolatlanságuk súlyos következményeinek hatása alatt újra a megtérés útjára lépnének. De vájjon nem lesz akkor már késő? A tojáskeltetőgépekről. Újabban a baromfitenyésztés fontossága mindjobban előtérbe lép s annak igazi jelentősége akkor domborodik ki a maga valóságában, ha a baromfi- tenyésztés sorsa, nemcsak mint eddig, csupán a kis- tenyésztők kezében marad, hanem a nagybani tenyésztést is sikerrel meg tudjuk honosítani. A nagybani tenyésztés első feltétele azonban az, hogy azt a százféle mizériát, mely a természetes keltetés körül állandóan tapasztalható, megfelelő rendszerű keltető gépekkel eloszlassuk. így állván a dolog, érthetjük azt a lázas igyekezetei, mely állandóan foglalkoztatja a gépipart oly irányban, hogy egy teljesen megbízható és célszerű tojás keltető gépet konstruálhassanak, mely a fejlettebb nemzetgazdasági kivánalmaknak, minden tekintetben tökéletesen megfelel. A mesterséges keltetés előnyeit már évezredekkel előbb ismerték. Az egyiptomiak például óriási fűtött kemencékben keltették életre a tojásokat. Újabban már szekrényeket készítünk, melyeket meleg vízzel, petróleum lámpával stb. fütve, benne az állandó hö- mérsék fentartását akarjuk elérni, még pedig úgy, hogy az ingadozásnak ne legyen kitéve. Minthogy pedig a tojás kikelésének legfontosabb tényezője a lehetőleg változatlan hőmérséklet, ennélfogva a keltetőszekrény-gyártás legizgatóbb problémája a hő szabályozhatósága volt. A legegyszerűbb keltetőgépek hőszabályozása az által történik, hogy egy szellőztető szelepet próbálgatással úgy állítunk be, hogy az a kívánt hőmennyiséget állandóan fenntartsa. Természetes, hogy az ilyen hőszabályozóval ellátott gép ki van téve kisebb-nagyobb ingadozásoknak; ez pedig az eredményt roppantul bizonytalanná teszi. Ezért igyekezték újabban a gépet önműködő hőszabályozóval felszerelni. Az ilyen automatikus szabályozóval ellátott gépek között a legelterjedtebb az úgynevezett „Thermostat“ villamos hőszabályozóra berendezett keltetőgép. A keltetőürbe ugyanis egy hőmérőt helyezünk, melynek körtéjébe, valamint a cső 40° C-t mutató magasságában finom sodronyszál van beforrasztva s ez a két sodrony egy villamos áramkörbe van beigtatva. Az egyik vezeték delejpatkón vezet keresztül, melyhez a szellőztető készülék olyfor- mán van alkalmazva, hogy az áram működése közben a szellőztető kinyílik; az áram megszakítása alatt pedig Tudományos kuriózumok. A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. Előre bocsátjuk, hogy az itt következő geológiai és biokémiai elméleteket, csupán mint a földmivelés körébe tartozó, érdekes kuriózumokat mutatjuk be olvasóinknak, anélkül azonban, hogy akár mellettük, akár ellenük állást foglalnánk. Mindössze annyit jegy- zünk meg, hogy azokat Flammarion, Hensel és Platen legújabb munkáiból tarlóztuk. Hogy magunk elé állíthassuk a föld keletkezését, eredeti berendezését és azokat az állományokat, melyekből a növényi és állati élet keletkezett, sok-sok százezred évet kell leemelnünk a vén idő vállairól. Földünk a napnak gyermeke, mert a nap tömegéből szakadt ki, tehát a naptól született. Születésekor forró, gáz-formáju anyagokból állott; ezek lassankint lehűltek s fölvették azt a testformát, melyet tengernek és szárazföldnek nevezünk ma. Az embert első sorban a szárazföld érdekli, mert ez létének fentartó és tápláló alapja. Az eredeti szárazföldet egy őskőzet képezte. Az őskőzet a nap, eső, vihar és fagy hatásai alatt a felső rétegekben szétmállott egy iszapszerü anyaggá, az úgynevezett talajjá, melyben aztán megszületett a szerves élet, a vegetáció. A növényvilágnak ezer és ezer alakja, mag nélkül, ősnemzés utján jött elő a talajjá érlelt őskőzetből, még pedig akkora arányokban és oly buja bőségben, hogy mi azt ma elképzelni se vagyunk képesek. Növény kolosszusok s ezer, meg ezer mért- földnyi, áthatlan őserdők borították el a földet, melyeknek óriási méreteiről némi fogalmat nyújt a belőlük keletkezett kőszéntelepek kiaknázhatlan nagysága. A vízözön előtti állatvilág is, még pedig úgy a forró, mint a hideg égöveké, — melynek egyes maradványait ma is csodálhatjuk, — szintén sejteti velünk, minő gazdag tápanyagokat produkált az ősföld, hogy azokon ilyen, alig elképzelhető állatóriások élhettek és tenyészhettek. Mi maradt ránk számos ezredév után abból a csodás vegetációból ? Bizony, nagyon kevés. Szántóföldjeink, az őstalajnak ezen maradványai, ki vannak használva; bennük az, mi a növényzetnek egészséges és természetes növekedéséhez szükséges, föl van KUnien gazdaságban niipjzhetetlcu csztfzöls KI1Ä gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre, azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmáraegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—37 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
