Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)

1907-03-15 / 11. szám

4-ik oldal GAZDÁK LAPJA március 15. Fűmag számla . Épületek tűzbiztosítása s kémény seprés . Állatorvos tiszteletdija Pásztor bér Só számla Kötszer számla . Trágya kihordás Szalma vétel s különféle Elhullott csikó bonc dija 189 „ 50 „ 18 „ 78 „ 300 „ - „ 470 „ - „ 140 „ 48 „ 9 „ 88 „ 20 „ 80 „ 191 „ 32 „ 9 „ - „ 4087 K 00 f Házi ipari tanfolya­mokra . 1000 K — f 1000 „ — f Sz.-kezeti szervezetre 600 K — f 600 „ — f Fogyasztási Szövetke­zetnél jegyzet üzletrész 1000 K — f 1000 „ — f Különféle költségekre: Nyugta bélyegek Úti számlák 97 K 84 f 37 „ 88 „ 136 „ — „ 271 K 72 í 1 Egyenleg, mint pénz­tári maradvány 19492 K 97 f 19492 K 97 f Összesen: 31190 K 66 f Készpénz 1fagyon leltár: 19492 K 92 f Postahivatalnál telephon letét 50 K — f: Fogyasztási szö­vetkezet 100 drb. részvénye 1000 K — f Nagy-Hodos kö­zségnél bika köl­csön 103 K 55 f Tagdíj hátralék . . ... 2234 K — f Legeltetési hátr. . 391 K 38 f Tejszövetkezeti felszerelés értéke 585 K 84 f Eszköz leltár ér­téke 39 K — f Összesen: 23896 K 79 f Egy sikerült magyar találmány. A nagyváradi 1906. évi mezőgazdasági kiállítá­son felköltötte az érdeklődést egy igen könnyen ke­zelhető s éppen azért praktikus mezőgazdasági gép, a Kovács Mihály-féle szabadalmazott kézi szecskavágó; előnye a többi használatban levő hasonló szecska vágó felett az, hogy a kés vége nincsen szilárdan rögzítve, hanem alkalmasin vezetékben fel- és alá, húzás és taszítás által rézsútos helyzetben önmagával párhuzamosan, kereken mozog, a kerekek a kés vé­gére erősített könnyen leszerelhető tengelyre lazán vannak helyezve s működésben felfelé az alattok, le­felé pedig a föléjök helyezett sínpáron gurulnak s megfelelő súlyúk és a felső sínpár ellenállása folytán biztosítják a könnyű munkát, a kés igy önsúlyával ferdén esvén a takarmányra azt leszorítja s egész könnyedén metszi el, egy ember kevés erővel vághat vele óránként 40—50 kgr. szecskát. Ezenkívül min­denféle zöld, száraz, puha és kemény szálú takar­mány, szőlő trágyázás céljából venyige felapritására alkalmas s igy sertések és baromfiak részére is vág­hatunk vele lucernát, csalánt, répalevelet stb. Ezt a praktikus, különösen kis gazdákra nézve megbecsülhetetlen gépet Kovács Mihály érmihályfalvi lakos találta fel, s mindazok, kik már használják, a legelismeröbben nyilatkoznak annak sikerültségéről. A gépet a Szatmármegyei Gazdasági egyesület fogyasztási és értékesítő szövetkezete raktáron tartja s ott eredeti árban 36 koronáért beszerezhető. A réti ecsetpázsit. A réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) a ré­tek legjobb minőségű, legbőtermőbb, sokáig tartó, gyorsfejlődésü füve, melyet eme jó tulajdonságai igen becsessé tesznek. A fagyok iránt nem érzékeny, a be- árnyékolást nem tűri s ezért árnyékosabb helyeken, parkokban, gyümölcsösökben is igen jól fel lehet gyep- alakításra használni. Az időjárási viszontagságokat ál­talában igen jól elviseli s csak a szárazság iránt mutat nagyobb érzékenységet. Épen igy a száraz talajokat sem kedveli, ily talajokon lassan fejlődik, törpe ma­rad, esetleg ki is pusztulhat. A humuszdus agyag és vályogtalajon igen jól fejlődik s nagy tömeget ad, kövér talajnemeken azonban könnyen megd ül. Az ön­tözhető rétek egyik legbecsesebb növénye. Gyepal­kotása tarackos gyöktörzse miatt össze nem függő. Előző időben terméshozama csekély, de ked vező vi­szonyok mellett már a harmadik évben teljes termést ad. Áz összes füvek között a leghainarább indul fej­lődésnek, május elsején már javában virágzik s ezért ahol nagy rész;ét képezi a gyepnek, mindig legkoráb­ban lehet használni. Évente 3—4-szer is kaszálható, ami természetesen a rét talajának minőségétől és táp­anyag gazdagságától függ. A gazdától függ, hogy gyors fejlődését felhasználva oda törekedjék, hogy mentül több kaszálást vehessen le egy ugyanazon te­rületről. Szabályul kellene venni azt, hogy mentői ki- tünőbb füvek alkotják rétjeink növényzetét, annál több gondot is fordítsunk azokra, mert az egyes kitűnő réti füfélék jó tulajgonságai csak igy bírnak kellően érvényesülni. A rétek rendes ápolásáról és trágyázá­sáról gondoskodni kell s nem kell sajnálni a műtrá­gyák vásárlására fordított költségeket, mivel azok min­dig megtérülnek, ha rendszeresen és kellő adagban alkalmaztatnak. Visszatérve a régi ecsetpázsithoz, még csak annyit kell mondanom, hogy tisztán vetni nem tanácsos, mivel igy a terület szaggatott gyepalkotása miatt nem használódnék ki jól. Más füfélékkel keve­rékben vetik. Legelőkre is igen alkalmas, mert a rágást, tiprást könnyen kiheveri. Általában kitűnő réti fü, melynek egy résztől sem szabadna hiányoznia. Mag­termelés céljából külön ágyakba vetik. Magszedése lassú, mert igen egyenlőtlenül érik. A búgokat egy­szerűen letördelik s jól kiszárítva és utóérlelve ki­morzsolják. Egy métermázsa mag ára 200—300 korona között ingadozik. 0. 6. £. Baromfitenyésztés. Irta: Szathmáry Miklós. Ereky Károlynak, a baromfitenyésztésről minap megjelent cikkére, mint gyakorlati baromfitenyésztő, néhány észrevételt kívánok tenni. KA. Joí lászlí íra- fl(sz«fcz üzletét 19o6. évi május 1-től a Gillyén József ur názába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyeztemát. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom