Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)

1907-03-15 / 11. szám

2-ik oldal. GAZDAK LAPJA március 15. érdekek szolgálata nélkül nehéz. Már pedig a szövetkezetek azok, melyek szolgáltathatnak anyagi eszközöket is, és nyújtanak a tagoknak anyagi előnyöket is, tehát ezen az utón lehet elérni azt, hogy a gazdák mentül nagyobb része szervezetbe vonható legyen. Könnyű ezután belátni, hogy a jelzett célt az által érjük-é el jobban, ha a vármegyei Gazdasági egyesülettől elkülönítjük a szövet­kezeti szervezkedést, vagy ha ezt annak kebe­lében eszközöljük. De nézzük e kérdés más, gyakorlatibb ol­dalát is. A Gazdasági egyesületeknek sok gya­korlati hivatásuk ' is van. így pl. tejszövetke­zetek alakítása, a gyümölcs értékesítés szerve­zése, a baromfi termékek értékesítése, stb. Mind oly hivatás, aminek megfelelő keresztül­viteléhez megfelelő eszközök is kivántatnak. Könnyű tehát belátni annak horderejét, ha egy egyesület berendezést teremt magának, melynek felhasználásával a felsorolt gyakorlati eredmé­nyeket könnyű szerrel érheti el. Lehet-é pedig erre megfelelőbb berendezés, mint egy kellőleg megerősödött szövetkezeti szervezet? Szóval be kell minden elfogulatlan és ér­dektelen embernek látnia, hogy a Gazdasági egyesületek kebelében a szövetkezeti szerve­zetek megbecsülhetetlen eszközök, minthogy pedig külső anyagi eszközök e célra rendelke­zésre nem állanak, e szervezetek úgy alakítan­dók meg, hogy azok önmagukat fenttarthassák, függetleníthessék s nagyobb szabású alkotá­sokhoz anyagi eszközökkel rendelkezhessenek, va­gyis működésűket oly irányban kezdjék meg, ahol a szervezet fennállásához a szükséges anyagi eszközöket feltétlen biztonsággal megszerez­hetik, s ha ezeket az eszközöket legtisztább szá­mítással azon a téren találja meg egy egye­sület, amely téren már más, vármegyénktől távol álló szervezetek működnek, bizonyára hibás szerénység lenne félre állni az útból, és bizo­nyára határtalan szerénytelenség és önzés kel­lene azoktól a vármegyénktől távol álló szerve­zetektől ezt követelni. Ezt az eszközt pedig legkönnyebben megtalálja egy szövetkezet az által, ha a leg­gyakoribb anyagi érdekeket szolgálja, legbizto­sabban pedig, ha nem egyesek esetleges igénybevételére alapítja existenDiáját, hanem mentül nagyobb tömegekre, ami utóvégre már annálfogva is helyesebb, mert ezzel a gazda­közönség szervezkedését lehető legtágabb kör­ben teszi lehetővé, tehát eléri legideálisabb feladatát. Ha ezt elismerjük, már csak egy hajszál választ el bennünket attól, hogy kimutassuk, hogy a mi fogyasztási és értékesítő szövetkeze­tünknek nem volt szabad megállani azon a ponton, hogy a nagybirtokos egyes gazdasági szükségletét közvetítse, hanem azt a tagadha­tatlanul legtöbb fáradságot igénylő ágazatát is munkakörébe kellett vonnia a szövetkezésnek, mely a falusi kis gazdákat is szervezetébe tömö­ríteni alkalmas: azok anyagi érdekeit is felka­rolni az ő kicsinyes szükségletük körében, a mindennapi szükségletek olcsó és kényelmes kiszolgálásával a falusi elárusító szövetkezeti boltok felállítása utján. Itt csak az elvet akartuk kimutatni, mely e falusi szövetkezeteknek a mi szövetkezetünk általi felállítását indokolja és szükségessé tette, a kérdésnek ,azt az oldalát pedig, hogy ezek felállítása helyes rendszerrel történt-e, és ezek­nek mi általunk történő felállítása minő előnyöket biztosit úgy a közre, mint a szövetkezetre, illetve magukra a tagokra, erre ‘legközelebb fogunk rá térni. /*. A hernyóirtás leghelyesebb ke­resztülvitele.*) Ha széttekintünk gyümölcsfáink között, azt látjuk, hogy jelenleg a szokottnál számosabb hernyófészek éktelenkedik rajtuk, nemcsak az alma-, szilva-, körte-, de még a barackfákon is van hernyófészek, mert az utóbbi száraz évek és a felületes hernyóirtási eljárás elősegítették a lepkék szaporodását. Eltekintve a földmivelésügyi minisztérium által kibocsátott szigorú hernyóirtási rendelettől, minden szőlős-gyümölcsös gazdának érdekében áll gyümölcs­fáit úgy a hernyóktól, mint egyéb káros féregtől meg­szabadítani. Sajnos, hogy ezt a fontos munkát a leg­több esetben csak felületesen és helytelenül végezik. A hernyóirtást kétfélekép szokták végezni: 1. Kéz­zel leszedegetik nagyjából az ágakon fityegő hernyó­fészkeket, az ágakra tapasztott hernyóivadékos száraz leveleket. Nagy, magas fáknál hosszú létrákat és rúdra erősített hernyózó ollókat használnak. Eltekintve attól, Minden gazdaságban nélKnlözhetetlen gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépe­ket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verböci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár. *) A Biharmegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlö­nyéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom