Gazdák Lapja, 1907. február (6. évfolyam, 5–8. szám)
1907-02-08 / 6. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA február 8. A külföld sovinisztáknak nevez minket; bár valóban is azok lennénk, de csak látszólag vagyunk azok snem valóban, mert a mi magyar eredetű, ahhoz kevés a bizalmunk, vagyis a tényekben nem vagyunk sovének. Nálunk a tekintélyek és nem a tények az irányadók, legnagyobb tekintély pedig előttünk a külföld; mig ez el nem fogad valamit, addig ennek nálunk értéke nincs, habár hazai földünkön termett is az meg, s bármi látjuk közvetlen közelről, sőt érezzük is ennek hasznos és célravezető voltát, de azt elfogadni, mégsem fogadjuk el a külföldet megelőzőleg, a minek kétségtelen bizonyítékai, a gyufa, a Röngten sugár s a gyors táviratozás stb., melyeknek mind külföldre kellett vándoroiniok, hogy érvényesüljenek s elösmertessék a világ által, annak hasznot, előnyöket, sőt hírnevet hozzanak, nekünk csupán annak tudata maradt meg, hogy az illető úttörő vagy feltaláló magyar ember volt, de találmánya nekünk sem erkölcsi, sem anyagi hasznot nem hajtott, sőt inkább e termékeket drágán kellett megfizetnünk a külföldnek, egyszerűen azon okból, mert azt, amit nálunk magyar szellem termelt, nem ösmertük el hasznosnak, nem érvényesítettük, úgy vagyunk vele, akárcsak terményeinkkel, kiviszi olcsón az osztrák s feldolgozva azokat eladja nekünk drágán, pedig e feldolgozást mi is eszközölhetnénk, ha igazán sovinisták volnánk, s nemzeti terményeinkhez ragaszkodva, nemzeti készítményeket kívánnánk azokból. * mechanikai meteorologia is nemzeti termény, akik azonban annak nagy mezőgazdasági hasznát látva hazai, nemzeti feldolgozását, tehát nálunk való érvényesülését óhajtják, kevesen vannak, s bár odaadó kitartással és meggyőződéssel támogatják ez ügyet, mind ezen támogatás azonban oly kevés ahhoz képest, a mily támogatást a cél nagy hordereje és hasznos volta megkívánna s mint a tényleges eredmények mutatják, azt meg is érdemli, miként kevés egy csepp, a nagy tengerben. A tengert is azonban csak cseppek alkotják, a különbség e kettő közt csupán a számarányban van. Ha tehát e felette hasznos és nagyhorderejű törekvésben is a támogatók számaránya kellőleg növekszik, úgy a cseppekből e téren is meglesz azon tenger, melynek hátán a gazdaközönség szállító hajói a legnagyobb könnyűséggel siklanak tova s viszik terményeiket a madár gyorsaságával oda, ahonnan aranyat hoznak ezekért. Ma ezzel szemben rozoga igákon, kátyus utakon szállítja a gazdaközönség a legközelebbi hetivásárra terményeit, hogy azokat valahogy értékesítse. Ilyen hasonlatot használhatunk a mai meteorológiai adatok és a mechanikai meteorologia utján nyer- hetőknek az összehasonlítására, a mi az ezek által nyújtott hasznot illeti a gazda közönségre nézve. A mai meteorologia előleges jelzése csak a kátyus utak és rozoga iga szállításhoz hasonlíthatók, mig a mechanikai meteorologia utján nyert jóslatok már most is tengerparthoz vitték a gazda közönséget, a mely sziklás ugyan még, de ha a sziklák eltávolíttattak, az ut a messze világrészekbe nyitva lesz, s e sziklák eltávolítására pedig már csak anyagiak kellenek. Egy Budapesten felállítandó s kellőleg felszerelt obszervatórium is már óriási előny lenne a szükséges adatok megszerzésénél, de erre vagy az intéző szakkörök, vagy a nagyközönség támogatása szükséges. Az előbbit már megkisérlette a Meteor megnyerni, de ezt lehetetlennek találta rendszerével szemben, a legmerőbb tagadással áll e kör, sőt még a kétségbe vonhatatlan tényeket, beválásokat is, legfeljebb autoszuggesztiónak nevezi, igy ez utón a célhoz jutásra a kellő támogatás teljesen ki van zárva. A fenmaradó másik ut a társadalmi, vagy a nagyközönség támogatása, tehát az egyedüli, a melyre támaszkodhatunk. E téren, ezen utón még könnyebben elérheti azt, a mit keres, az anyagi támogatást, miután itt már a kölcsönösség is meg van, amennyiben a gazdaközönség már most is 85—90°/0 beváló időjóslatokat kap azon 5 koronányi csekély összegért a mi az időjelzéseknek az előfizetési ára. A kérdés csupán az lehet, ha e jóslatok megérik-e az évi 5 korona dijat ? Erre csak azt hozzuk fel bizonyító okul, hogy ha 400 gazdának, köztük hazánk sok legelső gazdáinak is, már az 5-ik éven át megéri ezen összeget, miután az egész öt évi folyamon át legnagyobb reszt majdnem ugyanazok a lap előfizetői, akkor az egész magyar gazdaközönségnek is megéri. Ezen következtetés nemcsak igaz, de majdnem kézzelfogható is. Ha pedig a magyar gazdáknak csak negyedrészt is előfizet a Meteorra, budapesti obszervatórium felállítása rövid időn belül létesül, s ha fele előfizet, úgy a magas Tátra valamely csúcsát nemsokára egy nagyobb szervatorium disziti, amely a mechanika-me- terologiai megfigyeléseknek egy kiegészítő szervét képezné. A magyar gazdaközönség tehát a támogatásával még áldozatot sem hoz, hanem már eddig is, csak előnyt, csak hasznot húz ily előfizetésből, jövőre nézve pedig egy nagyszabású, s kiszámithatlan haszonnal járó akciónak veti meg az alapját. Az időjárás további változása a legközelebbi csomópontok hatáskörében fog végbemenni, a melyek ugyan még másrészről nagyobb részt hideg jellegűek, de a Holdnak földtávolba való jövetele folytán az enyhébb jelleg már növekszik s e csomópontokat köve- tőleg enyhülésre vezet, a mely a 29-iki csomópontnak hatáskörébe fejlődik ki leginkább, úgy, hogy ez utóbbi csomópontot követöleg már egészen enyhébb időjárást várhatunk a bolygókrészéről. Februárius havának csomópontjai 2—6—7 —9— 10—12—13—14—20—21—22 és 28-ra esnek. Február hó 8-án Jupiter felszálló pálya csomópontjába kerül, a mely állását csak az 1919-ik évben éri el újra. Ez szintén hozhat változást légkörünkbe, de miután ez most részünkről megfigyelés tárgyát képezi, igy e napot jelzésünk körébe még nem vehetjük fel. * * * Ajánljuk tehát vármegyénk gazdaközönségének figyelmébe a Meteort, mivel ezen időjelző lap tájékozást nyújt a várható időjárásra, valamint a csapadékra, a mely két körülménynek csak valószínű tudása is megbecsülhetetlen kincs a mezőgazdára nézve. Ezen időjelző lap előfizetési ára 1 évre 5 korona, félévre 2 kor. 50 fillér. Megjelenik havonta négyszer. Kiadóhivatal Budapest, II. kerület, Dónáti-utca 8. szám. Hírek. — Szent Istvánkor tilos a vásár. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter legutóbbi rendeletében kimondta, hogy Szent István király ünnepén sem országos, sem heti vásárt nem szabad tartani, még akkor sem, ha Szent István napja vásárnapra esnék. A miniszter ezen rendelettel a nemzeti ünnep méltó megülését akarja elérni, hogy az üzleti zaj ne zavarja.
