Gazdák Lapja, 1907. február (6. évfolyam, 5–8. szám)
1907-02-01 / 5. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA február 1 holmi munkástörvényekkel még jobban megnyomorítják, már segítve van a bajon? Téves nézet! Ezzel a viszony még jobban elmérgesedik, mert ezáltal a gazda munkásában nem segédet, de egy oly objektumot fog látni, ki az ő súlyos terheit még súlyosabbá teszi s igy még az embertársához fűzött erkölcsi kötelékeket is meglazítja. Ám a magyar gazda türelme kifogyhatatlan ! Zúgolódik, káromkodik, elégedetlen, de hogy azért összetartana s az összetartás hatalmával a reá zuduló lavinát feltartóztatná s ekként a terhet súlyosító gazdálkodásnak gátat vetne, azt nem teszi, hanem vagy vigasztalást keres Mózsi korcsmájában s pusztulását ezzel még inkább elősegíti, vagy fogja a vándorbotot s jobb hazát keresve, bizonytalan jövőnek dobja oda önönmagát és pusztulni engedi ős hazáját, aminek jövendőjében már nem remél, mert a reményt és hazafiságot a nyomor szivéből és leikéből rég kitörölte, mert érzi és látja, hogy az egykor oly édes anya, a magyar haza, melynek virágzását hajdan oly szép jövővel biztatták: mostoha anyává vált, ahol reá csak sanyaruság, örökös gond és sikertelen hiú küzdelem leselkedik. A történelem azt bizonyítja, hogy a tatárjárás és a török invázió idejében Magyarország nagyobb megrázkódtatást is kihevert, de kiheverte azért, mert a pusztulást idegen és ellenség idézte elő s mert akkor még tényleg úgy volt meggyőződve, hogy „A nagyvilágon e kívül, nincsen számodra hely“ s a hazafiság erős hangja mellett az önfentartás ösztöne is helyi segélyére volt, azonban ma már, midőn a baj önön nemzetétől jön, a kozmopolitizmus terjedésével s annak tudatában, hogy igenis munkával más földrészen biztosabb existenciát talál: ha nem sietünk segélyére, ha nem ápol- j juk és fejlesztjük lelkében a hazaszeretetei s különösen a földműves osztályban nem egy el- j hagyatott honpolgárt, hanem csak adó médiumot látunk: egyáltalján nem csodálkozhatunk azon,- ha azon veszélyes elvet valja, hogy „Ubi bene, ibi patria!“ (Ott a haza, ahol jó dolgom van.) Nincs sok vesztegetni való időnk! Az egyszer felvetett kis- és közép birtok terheinek könnyítését és tehermentesítését tehát a napirendről levennünk nem szabad! chotnony. Gazdák gyűlése a munkáskérdésben. A Szatmármegyében megindított szervezkedés befejezésével a munkásügyi központi bizottság január 30-án tartott gyűlést Szatmáron abból a célból, hogy az egyes járások viszonyai és munkás szükséglete tekintetében tájékozza magát s megállapította a szükséges teendőket. Az ülésen Domahidy Sándor elnökön kívül a központi bizottságból jelen voltak: Pethő György és Poszvék Nándor, azonkívül a szövetkezetek képviseletében berencei Kovács Jenő, berencei Kovács Miklós, Kanizsay Jenő, Rébay Dezső, Madarassy Dezső és Marosán Kornél. A járások képviselőinek tájékoztatása után az ülés elhatározta, hogy 1. általános jelentés kapcsán felkérik a földmive- lésügyi miniszter urat, hogy szükség esetén az állam kisegítő támogatását a központi bizottság utján bocsássa rendelkezésre, 2. az O. M. G. E. munkás közvetítési feltételei közlendők úgy az összes körzeti elnökökkel, mint a bejelentett birtokosokkal, kik a munkás szükséglet fedezése végett direkt lépjenek az „O. M. G. E.“-vel érintkezésbe, 3. az O. M. G. E. munkás közvetítési feltételei a „Gazdák Lapjá“-ban is közzéteendő, 4. tekintve a vármegyei szövetkezetnek az államvasutak gépgyárával aratógép tartalék raktár és aratás alatt rendelkezésre álló szerelőkre vonatkozó megállapodására, az államvasutak gépgyárának aratógép készletének kifogyta előtt a gazdák figyelme körlevélileg hivandó fel, hogy aratógép szükségletüket még biztosítani idejük legyen. Gazdasági tanulmányai Németországban. Semmiféle tanulság sem lehet hasznosabb annál, amit az utazás s főleg társaságban való utazás nyújt, ha az utitársak célja s hivatása azonos. Azok az ismeretek és tapasztalások, amiket az ember útközben szerez, sokkal élénkebb nyomot hagynak az elmében, mintha ezt csupán hallja, vagy olvassa a tudnivalót. Útközben sok minden megragadja a figyelmet s nemcsak abból okulhat az utas, amit lát, hanem abból az állandó eszmecseréből is, amit utitársaival folytat. A megfigyelés élénkebb, több szem többet lát s naphosszat egyebet sem teszünk, mint megbeszéljük a a látottakat. Ez az első különös haszna a társastanul- mányutnak. De nevezetes előny az is, hogy nemcsak uj viszonyokkal, nézetekkel, szaktársakkal ismerkedünk meg külföldön, hanem ismeretség, barátság szövődik azok között is, akik együtt utaznak. Több napi együttlét, változatosság, közös élmények és emlékek egymáshoz Minta gazdaságban atltBUzhetcttn eszlözifs SÄ“ SSSSSSt gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre f azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
