Gazdák Lapja, 1907. január (6. évfolyam, 1–4. szám)
1907-01-11 / 2. szám
január 11. 5-ik oldal. GAZDÁK Tehát aki gyakran fejt, süriin töltöget, tisztán kezeli a bort, szűr, dérit, pasztőrizál, az azzal az első évi 10 és további 2%-os leírással ki nem jöhet: vagyis még külön adót fizet azért, hogy okszerűen kezeli a borát. Vannak oly esetek is, amikor kétszer kell ugyanazon bor után az adót megfizetni. Köztudomású dolog, hogy a termelő 50 literen alul nincs jogosítva bort eladni, (ez maga is erős korlátozása a szőlősgazdák szabad cselekvőképességének, különösen ott, ahol finom borok teremnek, például a Tokaj-Hegyalján!), ennélfogva az 50 literen való borszállítást a szemle- ivből nem Írják le, s igy ezért az adót a régi helyen is, az uj helyen is meg kell fizetni. Romlott bor után, ha az emberi élvezetre többé nem alkalmas és megsemmisittetik, vagy pálinkafőzésre lesz felhasználva, adóleirásnak van helye, kivéve éppen a leggyakoribb esetet, ha a bor megecetesedik. Az ilyen bor után meg kell fizetni a teljes adót. Minden bortermelő anyagi veszteségnek tekinti, ha egyik vagy másik hordó bora megecetesedik, csak a fiskus nem vesz erről a csapásról tudomást és kérlel- hetlenül beszedi azon a jóformán értéktelenné vált boron éppen úgy az adót, mintha az ötputtonyos tokaji asszu volna. A legerősebben hívja azonban ki a kritikát a bor- italadó behajtásának módja. Ott, ahol ezt a nagy körültekintést, jól berendezett hivatalnoki apparátust és gyakran méltányos elbírálást igénylő munkát állami vagy törvényhatósági közegek teljesitik, ott legalább rosszakarat, zsarolási szándék vagy szekatúra nincsenek napirenden, csakhogy a fogyasztási adók, sajnos, még ma is — akár csak a középkorban — bérbe adhatók. Azt a nagy rendőri és diszkrecionális hatalmat, mely a boritaladó beszedésére jogosított egyén kénye- kedvének a pincetulajdonosokat kiszolgáltatja, a községek nyilvános árverésen kiadják a legtöbbet Ígérőnek. A következmények könnyen érthetők. Az adó beszedésére jogosított bérlőknek joguk van a felekkel pausálékban kiegyezni, hogy pedig a felek gyakran inkább magasabb átalányokat hajlandók fizetni, csakhogy a bérlők zaklatásaitól megszabaduljanak, az természetes. A szedett többletből persze az államnak semmi haszna sincs. (Folyt, köv.) Hírek. — Gazdák szervezkedése a munkáskérdésben. A január hó 30-iki Szatmári általános gazdagyü- lés határozatának nyomán az egész vármegyében megindult a gazdák szervezkedése. A csengeri járás gazdáit, mint már múlt számunkban említettük, Madarassy Dezső január 13-ára hívta össze Csengerbe. A szatmári járás gazdáit berencei Kovács Jenő Szatmárra, január 16-ára hivta össze a következő szövegű körlevéllel : „Tisztelt Gazda társaim ! A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület december hó 30-án Szatmáron tartott általános gazdagyülés határozatából a szatmári járáshoz tartozó gazdáknak a munkásviszonyokkal szemben kimondott szervezkedése céljából felkérem, hogy Szatmáron, f. hó 16-án, d. e. 11 órakor, a városháza tanácstermében tartandó gyűlésen megjelenni szíveskedjenek. A gyűlés hivatása lesz a járási gazdakör megállapítása, a járás területén kisebb körzetek szervezése, mely körzetek feladata leend a makszimális munkabéreknek, aratási szerződéseknek és a cselédek LAPJA járandóságának egyöntetű megállapítása s a megállapított feltételeknek egyetemleges kötelezettség mellett való biztosítása. Teljes tisztelettel berencei Kovács Jenő. — A mátészalkai járás gazdáit Jármy Ödön január 13-ára hivta egybe Mátészalkára. — Az erdődi járásra vonatkozólag Rébay Dezső a következő meghívót bocsájtotta ki: Meghívó a gazdagyülésre. A szatmármegyei gazdasági egyesület által összehívott és megtartott nagy gazdagyülés megbízásából van szerencsém t. címet, és esetleg általa más járásunk minden nagy, közép és kisbirtokos érdekelt gazdáját, avagy megbízottját, az erdődi járás gazdakörének, szükség esetén gazdaköreinek megalakítása szempontjából folyó évi január hó 15-én d. e. 10 órakor Erdődön a „Pannónia“ vendéglőben tartandó gazdagyülésre meghívni. Tárgy : 1. Az erdődi járás gazdakörének, szükség esetén gazdaköreinek megalakítása és ennek kebeléből egy szükebb körintéző bizottság tagjainak kijelölése. 2. Megállapítása az aratási és munkaszerződésekben, valamint a cseléd szegődmény levelekben megadható legmagasabb béreknek és ezzel kapcsolatban a szolidaritás kimondása. 3. Megállapítása és összeírása a lelketlen buj- togatók által félrevezetett munkásaink helyett idegenből hozatni szükséges munkásoknak számának hogy a gazdasági egyesület közp. bizottsága utján, a magas kormány segítségével azok a gazdaközönség érdekében idejében biztosíthatók legyenek. A járás gazdaközönségét érdeklő esetleg előadandó más indítványok tárgyalása. Erdőd, 1907. január 7-én. Hazafias üdvözlettel: Rébay Rez»ö. A gyűlést a törvényes formák betartása mellett bejelentették a szolgabirói hivatalnak, melynek erre vonatkozó végzését őszinte elismerésünk mellett érdekesnek tartjuk teljes szövegében itt közölni: 2/1907. ein. szám. Rébay Dezső erdődi lakos, mint a „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ által, a vidéki gazdaköröknek a nemzetközi szociálisták, nemzet és munkászavaró izgatásaira irányuló terveinek megakadályozására kiküldött elnök, beterjeszti a benti gyűlésre való meghívást és kéri a gyűlés engedélyezését f. évi január 15. napjának d. e. 10 órájára. — Végzés. A gyűlés megtartására vonatkozó bejentést tudomásul veszem, azt engedélyezem és azon személyesen is részt fogok venni. — Teintettel pedig azon körülményre, hogy a lelkiismeretlen, hazátlan nemzetközi szociálisták, vallást, családot; s egyáltalán semmi nemesebb érzést nem ismerve, munkás népünket már annyira felbujtogatták, hogy gazdasági munkást és cselédet kapni nem lehet, íami gazdanépünk teljes tönkrejutását jelenti, magam is hivatottnak érzem magamat, hogy ezen harcban a nemzetközi szociálisták ellen a törvényes korlátokon belül helyet foglaljak. Ugyanazért a Rébay Dezső által megszerkesztett meghívó megfelelő példányát azzal adom ki valamennyi jegyzőnek, hogy helyezkedjenek ezen szomorú, de mindenesetre közérdekű fontos kérdés magaslatára, a kiküldött meghívókat osszák szét, úgy a nagyobb mint a kisebb birtokosok között — különösen] a kik gazdasági munkásokat és cselédeket alkalmaznak — azonkívül a legkiterjedtebb módon tegyék közhírré is mi
