Gazdák Lapja, 1906. december (5. évfolyam, 49–52. szám)
1906-12-14 / 50. szám
december 14. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal. cikkének szószerinti közlését követelő Pethő igazgató urnák már figyelmeztetésemnél fogva is, de annál inkább számítani kellett a válaszra, mert cikke végén maga kér jogot az ügyhöz később szólásra. Nyílt levelében különben két körülmény domborodik ki erősebben ellenem. 1. Támad azért, hogy közre adtam azt a cikket, melynek ellentétes álláspontjáról felvilágosított. Bocsánat, nem bemutattam a cikket előre ? Nem határozatát kértem arra, hogy közre adjam-é ? Nem egyezett ebbe ? Nem igyekeztem minden élét a személyes ügynek elvenni azzal, hogy a cikkben nevét megemlíteni nem engedtem ? Nem ajánlottam fel, hogy név nélkül, szerkesztőség jelzéssel rektifikálja nyomban utánna a közleményt ? Nem újból kértem, hogy kényelmetlenség elkerülése céljából válasz cikkét névaláírás nélkül jelentesse meg ? Nem figyelmeztettem rá, hogy igy újabb választ fog kapni? Nem azt mondta, hogy állunk elébe? 2. Támad azért, mert én őt főmunkatársi szereplésre bírtam, holott neki ideje dolgozni nem volt. — S bár később nézeteimmel nem mindenben értett egyet, tűrte és elhallgatta neve szerepeltetését. Hát bocsánatot kérek, nézet eltérés nélkül 2 embert az egész világon sem lehet találni, s mégis minden lapnak van szerkesztője és munkatársai s azok a legnagyobb egyetértésben dolgoznak. Különben is a főmunkatársi heiyzet csak jogot ad az eltérő nézet érvényesítésére. Volt eset rá, hogy lapunkban nézete tért nem nyert ? Ei tehát megvallom, nem értem, hogy miért támad most engem — ártatlan szerkesztőjét a lapnak, holott az egész ügytől távol tartottam magamat, s miért annyira érzékeny a válasz-cikk közzétételéért, holott ezt kontra cikke nélkül elkerülhette volna. Vagy .amint Írja, ha közös lapunk főmunkatársi tisztségétől szabadulni akart, ezt. tudomásomra adhatta volna már méhészeti polémiája előtt is, s bár, bizonyára nagy sajnálatomra, kénytelen lettem volna bele nyugodni, a mint kénytelen vagyok levele után*), de Ízlésesebb formában hoztuk volna azt igen tisztelt olvasóink tudomására. Ha azonban ezt az abból valóban indokból tenne, mert nevét az enyémmel egy társaságban szerepeltetni nem óhajtja, bocsásson meg, de ezt már komolyabb szempontokból kellene sajnálnom, és pedig annak a mindkettőnk által önzetlenül s egyforma lelkesedéssel szolgált ügynek az érdekében, mely éppen a mai nehéz időkben megkívánja, hogy ne egymással torzsalkodjunk — ok nélkül, hanem egybevetett vállal koncentráljunk minden erőt a zárt sorokban támadók ellen azok védelmére, kiknek érdekeit a magunkéval azonosítottuk. Ezek után pedig én azt hiszem, hogy midőn szeretve tisztelt volt főmunkatársam szószerint közölni kért levelét e lap hasábjain nyomda festékben még egyszer átolvassa, pillanatnyi hevének elmúltával szívesen kihagyná azt onnan; ismerve pedig férfias karakterét és igazságszeretetét, el vagyok készülve arra, hogy a legrövidebb idő alatt nyiltan fogja kijelenteni nekem, hogy ellenem intézett méltatlan támadását sajnálja. Különben higyje el, hogy én ok nélküli támadásáért legkevésbbé sem neheztelek, mert tudom, hogy a közügy útja olyan rózsa pálya, melynek gyakrabban érezzük a szúrását, mint az illatát! A szerkesztő*) A köz'.emény annyira későn érkezett, hogy e számból már a nevet kihagyni nem tudtuk, s igy kijelentjük, hogy mai számunkban — utoljára — tényleg illetéktelenül került nevünk egy társaságba. Szerk. Hírek. — , Királyi kihallgatás. Ő felsége a király dr Fa'ussy Árpádot, vármegyénk főispánját, folyó hó 3-án 6 perczig tartó kihallgatáson fogadta, mely alkalommal a főispán megköszönte kineveztetését. A király a főispánt igen kegyesen fogadta és a vármegye közgazdasági viszonyairól és a munkáskérdésről intézett hozzá kérdéseket és kért felvilágosítást. — Vadászat. A vadász társulat dec. 9-én hajtó vadászatot tartott a sárerdőn. Teritekre került 1 őz, 53 nyúl, 5 róka és 1 fácán. A vadászaton részt vettek: Fogarassy Sándor elnök, Banner Antal. Léber Antal, Losoncy József, Dr. Vajay Imre, Dr. Szíjgyártó Antal, Soltész Miklós, Dr. Lengyel Márton vadásztársulati tagok, Fényes Elek, Fényes Péter, Horváth Ágoston, Dr. Shik Elemér és Banner Zoltán vendégek. — A hajtásokat Dr. Vajay Imre és Léber Antal rendezték. — BiríokváSfozás. Schvarcz Lajos budapesti lakos megvette gróf Dégonfeld József debreceni lakosnak a domahidai 110. sz. teiekköuyvbe, az 1. alatt felvett ingatlan birtokait az azokhoz tartozó épületekkel és jogosítványokkal 980.000 koronáért. — Szerződést kereső munkások. Békéscsaba községben mintegy 2000 olyan mezei munkás van, aki hajlandó az 1907. évi aratás, cséplés, stb. munka teljesítésére távolabbi vidékre is elszegődni. Különösen erős és kitartó hónapszámos mezei munkások vannak köztük. Az érdeklődők forduljanak a „Községi Munkás otthon“ intézőségéhez Békéscsabán, — A szaímár-erdödi h. é. vasút állami kezelésbe vétele befejezett dolog. Az állami üzem igen nagy kihatású s fontos újításokat lesz hivatva eszközölni, s főleg rendet, vasúthoz illő rendet és pontosságot teremteni. Az átadás 1907. január 1-én fog végbemenni s a módozatok megállapítása végett a forgalmi főnökség december 11-én délelőtt 9 órára értekezletet hívott egybe, a melyen a menetrendi kérdésektől eltekintve, megoldásra vár a Deák-téren áru fel- és leadási iroda és kitérő vágány létesítése, a szatmár-bikszádi vasút személyszállító vonatainak a város közepébe való bevezetése és innen való indítása, továbbá a bikszádi vasút végállomásról a gőzfürész állomásra irányított faforgalomnak a város belterületén át való lebonyolítása s a Szamos híd megerősítése s végül a nagyká- roly-somkuti h. é. vasút vonalainak Erdődön át Szat- márig való közlekedése. A városi hatóságot e tárgyaláson dr. Vajay Károly tiszti főügyész képviselte. — A Szatmárvármegyei Takarékpénztár R. T. Termény és Aruraktárában f. évidecember hó 1-én, a következő készletek voltak elhelyezve: búza 18446 mm., rozs 10025 mm., árpa 195 mm., zab 3735 mm. magvak stb. 669 mm. összesen 33.070 métermázsa áru. — Országos vásárok. Krasznabélteken december 18-án; Csengerben december 21-én; Márainarosszige- ten december 17., 18., 19., 20., 21. és 22-én; Nagykárolyban december 24-én; Kisvárdán dec. 24-én. — Külföldi vetések állása. Angolország őszi vetése az esőhiány miatt visszamaradt,— Franciaországban a nagy szárazság folytán az ősziek kelése hiányos. — Ausztria egyes vidékein a szárazság folytán a vetés munkája e! is maradt, azonban a később beállott esős idő lehetővé tette a vetést, a mely szép fejlődést mutat. — Spanyolországban, a hol az idén jó termés volt, az őszi vetés idejekorán megtörtént. — Olaszország egyes vidékein a szárazság folytán az őszi vetés még hátra van. — Oroszországban, dacára a politikai zavaroknak, az őszi vetés kész cs szép fejlődést mutat.
