Gazdák Lapja, 1906. november (5. évfolyam, 44–48. szám)
1906-11-02 / 44. szám
november 2 GAZDÁK LAPJA 3-ik #Jdal mii, hanem az ép oly feltétlenül szükséges polgári bútorzat, konyha- és evőeszköz, egy-egy hétköznapi és üűnepiő ruha stb. legyenek kivonva a lefoglalható ingók közül. Mert a mostani állapotok szerint a „legutolsó párna“ nagyon sokszor nemcsak symbolum, ha nem szomorú valóság is ; holott a szegény családnak nem épen a legutolsó párna az egyetlen életteltétele. S alig lehetett még eset arra, hogy valamelyik végrehajtó egyszerű polgári bútorzat elárverezéséből még csak részben is, kielégítést nyert volna. 4. A nyert végrehajtási zálogjog bizonyos idő múltával veszítse el hatályát. Ezáltal, ezen időn belül a végrehajtást szenvedő büntető jogi felelősége is hatályosabb lesz, mint most, és a gyakori összejátszással nyert elsőségi jogok is megszűnnének. 5. Julius és augusztus hónapokra ingatlan árverések ne legyenek kitüzhetők. Mert ez a két hónap az, a mely után a végrehajtást szenvedő legkönnyebben szerezheti meg a követelés kifizetésére szükséges pénzt. Különben is ez időszak legaikaimatlanabb ingatlanok adás-vételére, mert az ingatlanok vevői többnyire gazdálkodó emberek; azok pedig közvetlenül aratás előtt rendelkeznek legkevésbbé pénz fölött. Ezen nagy fontosságú reformok megvalósítása a bírósági végrehajtói intézmény államosításával együtt közérdekből szükséges. A végrehajtói eljárás az állam jogvédelmi feladatának fontos része. Az állaraak szükséges, hogy jogvédelmi feladatát saját közegeivel gyakoroltassa, kik neki felelősek, viszont az állam gondoskodjék a felől, hogy ezen közegei állami javadalmazásban részesüljenek, s ezáltal ezen közegek pártatlansága biztosítva legyen. Méhészetünk érdekében.*) Egy méhészkedő szatmári özvegy asszony panaszáról van szó. Ezt azért tartjuk célszerűnek e helyütt felemlíteni, hogy ebből okulást szerezzenek azok, kik a méheket védő törvényt talán nem ismerve, önkénytelenül is jogtalanságot követnek el. — Annál szomorúbb az alábbi eset, mert az nem Mucsán, de itt Szatmáron történt. A felvilágosodottság, a kultúra egyik jelentékeny gócpontján, — a minden modern irányban hatalmas lépésekkel előtörtetésére büszke városunkban, abban a megyében, melynek reá valóban érdemet is szerzett tevékeny gazdasági egyesülete kormány segélyt fog nyerni egy mintaméhes fölállítására, hogy ezen az utón is több alkalma legyen az okszerű méhészet ismertetésére, ennek különösen a mezőgazdákkal leendő megkedveltetésére. De had jöjjön a tény. Nemes szenvedéllyel, de a kenyérszükség által is űzetve, méhészkedik itt egy özvegy jó asszony. A rendben és tisztán tartott méhes igazolja, hogy méhei- vel kél, velük dolgozik egész nap. Becsületes munkával szerez érdemet arra a csillogó mézre, melyet kedvenc bogarai felülmúlhatatlan munkakedvvel, s ha*) Helyet adtunk ily tárgyilagos formában e közleménynek, — mert a közérdeket felismertük benne. A méhtenyésztés fontossága bizonyára megkívánja, hogy az erre vonatkozó védő rendeleteket azok is respektálják, kik a méhészet iránt különös kedvet nem éreznek. De viszont a védelemnek is szívesen tért nyitunk. tárt nem ismerő fáradsággal gyűjtögetnek össze — részére. A méhészkedésnek ezen mézelésen kivül másik fő- s szintén jelentékeny jövedelmet biztositó iránya a szaporítás, melynek alapja a méhekben is rejlő fajfenntartási ösztön s a mely kedvező időjárás esetén, s ha a méhész kontárkézzel közbe nem alkalmatlankodik, május végén, vagy junius havában a rajzásban nyilvánul meg. így cselekedtek a szóban forgó özvegy asszony méhei is. Megkezdte az egyik család, s egy verőfényes szép napon szomszédja egyik fáján telepedett meg. Tulajdonosa törvény által biztosított joga tudatában ntánament rajának s be akarta fogni. Ezt azonban a jó szomszéd nemhogy meg nem engedte, de füsttel addig nyugtalanította, dorongokkal addig piszkáitatta, mig a raj széthullott, elpusztult, megsemmisült. S ez a brutális eljárás megismétlődött nyolcszor, 8 rajat tevén teljesen tönkre, okozván vele védtelen tulajdonosának minimaliter 80 korona kárt. A baj azonban nem jár egyedül sohasem. Beigazolódott itt is. Emelt panaszára tulajdonos a szatmári főkapitányság által nemcsak kártérítési igényével utasittatott el, de méheivel más telekre költözéssel is büntettetett. Ez a tény — minden további kommentár nélkül. Hogy hasonló esetek ismétlődésének eleje vétessék, közérdekből is kötelességemnek tartom az erre vonatkozó törvény idézését : A mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. 59. §-a és az ezt kiegészítő 48000 sz. végrehajtási rendelet biztosítja minden méhész jogát azzal, hogy „Kirepült méhraját a tulajdonos, ha a keresést nyomban eszközli, másnak telepén szükség esetén a községi elöljáróság közbejötté mellett is keresheti és elfoghatja, tartozik azonban a netán okozott károkat megtéríteni.“ Védelemre bizonyára készséggel nyújtott volna segítséget a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület méhészeti szakosztálya, de védelmet nyújt az országos méhészeti felügyelőség is, mely utóbb említett fórum a jelen esetben is megejtette már a vizsgálatot s miniszteri döntéssel fogja károsultat kielégittetni. Szatmár, 1906. október 27. Csiszéri Nagy Sámuel egyleti tag. Hal élettani és szennyvíztisztító kísérleti állomás. Darányi földmivelésügyi miniszter egy újabb, nagy horderejű intézménynyel gazdagította a földmivelésügy keretébe vágó közhasznú szervezetek számát, midőn a földmivelésügyi minisztérium kötelékében a halélettan és a szennyvizek ártalmainak megszüntetése körébe vágó teendők szakszerű ellátására a m. kir. halélettani és szennyvíztisztító kisérleti állomást szervezte, amely már tényleg meg is kezdte működését. Az állomás a halászat és haltenyésztés előmozdításán kivül, a vízügyi közigazgatás érdekeit is szolgálni tartozik. Föladata nevezetesen a közvizeket szennyező jód Laszííi óra- es 78 52—3-jj folyó évi május hó l-töl a Gillyén József ur Jl házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyeztem áf. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.
