Gazdák Lapja, 1906. október (5. évfolyam, 40–43. szám)
1906-10-05 / 40. szám
október 5 GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal i i egyes állat számára külön kiállítandó bizonyítványba annak igazolása mellett vezetendők be, hogy az állat tüzetesen megszemléltetett és hogy ezek szerint kétségtelenül fenforog amaz előfeltétel, mely a lónak az 50 vagy 75 márka külön vám mellett való bebocsátására szükséges. Ha a származás nem volt megállapítható, ez a bizonyítványon szintén feltüntetendő. 5. §. A 2. és 4. §§-nak megfelelően a bizonyítványok kiállítására az 1., illetőleg 2. számú minta használandó. A bizonyítványokra a hivatalos pecsét rányomandó, a bizonyítványt kiállító közeg aláírásával együtt hivatalos minőségét is világosan megjelölni tartozik. 6. §. Abból a célból, hogy a vámkezelésnél minden a félre származható késedelem elkerültessék, a bizonyítványokhoz azok hivatalosan hitelesített német fordítása is csatolandó. A fordítás hitelesítésére bármely, a hivatali pecsét használatára jogosított közeg fel van hatalmazva. A bizonyítványok német fordítása a jelen rendelethez tartozó bizonyitvány-minták után közöltetik. i 7. §. A 2. és 4. §§-ban megjelölt hivatalos eljárásáért a fél 2 korona, ha pedig az eljárás több mint egy lóra vonatkozik, azonkívül minden további ló után 1—1 korona illetéket tartozik fizetni. A hivatalos eljárásnak rendszerint a lótenyészintézetek vagy az állatorvosok székhelyén kell történnie. Ha valamely lóte- j nyészintézetnek illetékes közege (tiszt vagy állatorvos) ' vagy a m, kir. állatorvos valamely más hivatalos eljá- ! rásból kifolyólag harmadik helyen tartózkodik, akkor j a 2. és 4. §§-ban jelzett hivatalos eljárás mindazon- ; által ezen a helyen is végezhető, feltéve, hogy ez í azzal a másik eljárással összeegyeztethető. Ha valaki az előző bekezdésben említett eseten j kívül a jelzett hivatalos eljárás eszközlését valamely j állami lótenyészintézet vagy m. kir. állatorvos szék- ] helyén kívül óhajtja eszközöltetni, akkor ez az óhaj j annyiban teljesítendő, amennyiben a hivatalos eljárás- j sál megbízandó állami lótenyészintézeti közeg kikölde- j tése, vagy az állatorvos külső alkalmaztatása azok | hivatalos szolgálatával összeegyeztethető. A érdekelt félnek azonban ilyen esetben a 6-ik j §-ban jelzett illetéken kívül azon költséget is viselnie [ kell, melyek a vonatkozó szabályok szerint az illető közeg külső hivatalos működéséért járnak. 8. §. A 2. 4. §§ bán jelzett hivatalos eljárás teljesítésére az össszes magyar királyi állatorvosok iile- { tékesek. 9. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. ; Sötétvörös szinü bor készítése. A Kadarka nem tartozik azon szőlőfajták közé, amelyek a vörös bor festőanyagában nagyon bővelkednek. Éppen azért hüsebb nyár és ősz esetén a belőle készített vörös bor kelleténél halaványabb szokott lenni. Aki tehát sötét vörös bort akar belőle késziteni, az ilyen teendőkben kell, hogy elővigyázattal járjon el a borkészítés körül. Első dolog, hogy a szőlő teljes megérését a lehetőség szerint be kell várni; nem szabad azonban a bogyóknak megtöppedniök, mert az ilyen bogyókban a festő-anyag elváltozásnak indul s a belőlük készült bor, még ha frissen elég szép szinü is, a megváltozott festőanyag kicsapódása folytán, színéből sokat fog veszíteni. Lényeges dolog a kocsányok eltávolítása. A kocsányostól erjesztett vörös bor ugyanis, a kocsányok- ból kivont anyagok kiválása folytán, az ezekkel együtt lecsapódó festőanyag elvesztése következtében, szintén részit színéből. Kivált a még zöldszinü kocsányok eltávolítása fontos, amiért is a leszemelés (lebogyózás) oz okból is igen ajánlatos. Minthogy pedig a bogyók héjaiban foglalt festőanyag kivonása annál tökéletesebben megy végbe, minél bensőbben érintkeznek a héjak a folyadékkal, fontos dolog a héjaknak a folyadékban való bentartása, amit az erjesztő (vörös bor készítő) káciknak alkalmazásával el lehet érni, mert ezekben a bogyók héjait egy fából készült rostafenék állandóan a must szintje alá szorítja, tehát nem engedi, hogy a szénsavgáz által a folyadék szintje főié kalap módjára felemeltessenek. A benső érintkezésen kivül befolyással lesz a festő-anyag kioldására még az érintkezési időtartam, a hőfok, a szesz és a sav mennyisége, amelyek arányában erősebb lesz a szineződés. Ha tehát sötétebb szinü bort akarunk késziteni, elég hosszú ideig (a zajos erjedés végéig) rajta kell hagyni a mustot a törkölyön ; gondoskodni kell a kellő hőmérsékletről is, szükség esetén a helyiség fűtésével, hogy az erjedés kezdetén mintegy 20 C fok körül legyen a must hőmérséklete, amely később az erjedési hő folytán magától feljebb fog szállani s kivált nagyobb kácikban ; magasabb szesztartalom (tehát a must erősebb cukor- tartalma) sziutén kívánatos. Ha pedig a szőlő elégtelen érettsége folytán ezen eljárással nem készíthetünk eléggé sötótvürös bort, akkor vagy úgy segíthetünk magunkon, hogy a szőlőt festőanyagban gazdagabb más fajtákkal együtt dolgozzuk fel borrá (pl. Bouchet-fajtákkal), vagy pedig a must egy részét rögtön a zúzás után külön szűrjük s ebből fehér bort készítünk, a héjakat tehát kevesebb musttal együtt erjesztjük s igy ugyanaz a festőanyag kevesebb borba kerülvén, az színesebb lesz. Egyéb eljárás (pl, a festőanyagnak melegítés utján esetleg a legtisztább és legerősebb szeszszel való kivonása, gipszezés stb.) vagy körülményes és bizonytalan művelet, vagy pedig tiltott dolog, s igy alkalmazásától feltétlenül óvakodni kell, úgy, hogy legfeljebb még a sötétebb szinü borral való házasitás jöhet szóba. Milyen legyen a présház. A présház elég tágas és világos oly helyiség le gyen, melyben a szüreteléskor szükséges edények és eszközök célszerűen elhelyezhetők legyenek, hogy az ott foglalkozó egyének egymásnak útjában ne álljanak. Hegyoldalba vájt, vagy mélyebbre ásott pincéknél igen kényelmes berendezés az, ha a présház a pince fölött van, melynek boltozott tetejéről egy kis- sebb nyílás a pincébe vezet; ezen nyiláson át a mustot egy tömlőcsővel egyszerűen leeresztjük a pincébe. 78 52—3 folyó évi május hó l-töl a Gillyén József ur házába Sziavis< Zs. ur Üzlete mellé helyeztem áf. Tisztelettel J00 LÁSZLÓ utóda.
