Gazdák Lapja, 1906. szeptember (5. évfolyam, 36–39. szám)
1906-09-28 / 39. szám
szept. 28. GAZDAK LAPJA 5.-ik oldal amennyiben segédkönyveket kíván használni, mily segédkönyveket használjon. Elutasítás esetés a folyamodónak, jogában áll az értesítés kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt a földmivelésügyi miniszterhez felebbezni. 7. A beérkezett folyamodványok átvizsgálása után, a tanintézet igazgatója legfeljebb 30 nap alatt jelentést tesz a földmivelésügyi miniszternek arról, hogy hányán jelentkeztek vizsgára és egyúttal javaslatot tesz arra nézve, hogy a jelentkezés sorrendje szerint, hány csoportban tartassanak a vizsgák. Ezen javaslat alapján a földmivelésügyi miniszter a vizsgálóbizottság, vagy bizottságok összeállítása és a jelentkezők beosztása iránt intézkedik.- Az erre vonatkozó rendeletnek leérkezte után, az igazgató a kimutatást, melyben a vizsganapok és a vizsgázók nevei vannak feltüntetve, minden egyes vizsgáló bizottsági tagnak megküldi. 8 A vizsgára jelentkezőket az illető tanintézet igazgatósága a vizsga napjáról — átvételi elismervény mellett — legalább két hónappal előbb értesíti. 9. Á vizsga nem nyilvános, vagyis azon e bizottsági tagokon és a miniszteri biztoson kívül más jelen nem lehet. 10. Aki a kitűzött vizsganapot önhibájából, előzetes kellő igazolás nélkül elmulasztja, újabb határidő kitűzésére nem tarthat igényt. 11. A gyakorlati képesitő vizsgáért 35 korona vizsgadij az illető tanintézet pénztárába előzetesen befizetendő. A vizsgadij a vizsgáló bizottság tagjait illeti egyenlő arányban. 12. Aki a vizsgát „jó eredménnyel“ letette, erről a vizsgáló bizottság tagjai által aláirt „Bizonyitvány“-t kap. A bizonyítványért két korona bélyegdij és két korona kiállítási dij fizetendő ; utóbbi az irodatisztet illeti. 13. A vizsgázók részére külön anyakönyv nyittatik és vezettetik, melyben az illető neve, születési helye és éve, állása és a vizsga eredménye bevezettetik és nyilvántartatik. Előkészület a szüretre. A must szellőztetése. Sajátságos változást veszünk észre a muston, ha abba 1—2 óráig levegőt fajtatunk oly módon, hogy a levegő a must alsó részéből számos buborékban haj- tatik a muston keresztül; a must megbámul, erősen megzavarodik s anyagok válnak ki belőle, melyek az előtt a must bán Moldva voltak. Tapasztalás bizonyítja, hogy & isvegővel ekként megszellőztetett must gyorsabban és jobban kiforr, törésmentes lesz, a bor gyorsabban megtisztul s egy-két fejtés után tükörfényes és zamatosabb lesz, tehát értékében, jóságában felülmúlja azon bori, melyet must korában nem szellőztettünk meg. A must szellőztetésére különféle készüléket ajánMentőszekrenyek lanak. Részemről legjobbnak tartom az Alhreiler-féle SBárayaeirattyut, mely mijj egyrészről borfejtésre igon jól hannnálható, másrészről a must szellőztetésére nyílt kádakban, valamint hordókban is alkalmazható. A must szellőztetését úgy kell teljesíteni, hogy ha már 8—-10 hektoliter mustunk van, azt egy nagyobb kádba gyűjtjük össze, mellé állítjuk a szárnyszivattyut, a felső végére felesavarjuk a tömlőt s ezt belehelyezzük a mustba a kád feuokéig. A szivattyú fogantyújának előre és hátra mozgatásával, a mit egy 10—12 éves gyermek is könnyen teljesíthet, a levegő nagy buborékokban szorittatik fel a mustba, s azt erős mozgásban tartja. Ezt a munkát 1 —2 óráig kell folytatni, azután a mustot, a szivótömlőt is felcsavarva, ugyanezen szivattyúval át lehet fejteni egy hordóba, hagy abban kiforrjon. A lisztharmatos fiatal bor szellőztetése. Sokféle szőlőbetegség terjedt már e! hazánkban is. Egy ily, még pedig veszedelmes betegség a lisztharmat : egy gomba, mely leginkább a fürtöket s a zöldhajtásokat, ritkábban a leveleket támadja meg. Felismerhető arról, hogy a szőlő bogyói s néha a levelek felső lapja fehéres, a liszthez hasonló szinü anyaggal vonódnak be. Ha a lisztharmat a szőlőbogyókat belepte, azok a szőlőbogyók később felrepednek, annyira, hogy magvaik kilátszanak. Az ilyen bogyók száraz időjárás mellett éretlenül összeasznak, nedves időben pedig megpenószednek. Ezen szőlöbetegség hazánkban az utóbbi években s»k helyen lépett fel s ellene a kéuporozással védekeznek. A kénporozott szőlőből nyert must erjedés (forrás) közben záptojásszaguvá lesz s nem erjed tovább. Ezen záptojásszaga légnemű anyag a finom kénpornak erjedéskor való jelenlétében képződik. Az ilyen záptojásszagu uj borból gyorsabban lesz használható bor, ha azt a hordóban, vagy egy kádba fsitve, alaposan megszellőztetjük. A levegő ezen záp- tojnsszagu bűzös légnemű anyagot (kénhydrogént) az uj borból kiűzi. A lenyálkázás. Lenyálkázás alatt azon eljárást értjük, melylyel a mustban levő, fel nem oldott szilárd anyagokat iparkodunk leülepités által elkülöníteni. Ilyen anyagok a szőlő szétzúzott húsos része, a szőlőre tapadt földnemü anyagok, különösen a szőlő penészes és rothadt részei, a lisztharmat ellen való védekezéstől a bogyókon maradt kénpor stb. A mondottakból elég világos, hogy az egészséges és jól megérett szőlő mustját nem keli, de nem is szabad lenyálkázni, mert a lenyálkázás kónezéssel történik s mint később kimutatjuk, a kéaezés a must erjedésére, forrására ártalmas. Ellenben a penészes, rothadt és kénporozott szőlő mustját okvetetlenül le kell nyáikázui, hogy a benne levő, a bor jóságát és tartósságát veszélyeztető anyagokat elkülönítsük. I gőz- és járgánycséplőgépekhez, a föitímiveiés- , ügyi minisztérium előírása szerint felszerelve, k (keményfa szekrény) gyári árban beszerezhetők a „Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél“ SZATMÁR, Verbőci-utca 5. szám.
