Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)
1906-08-31 / 35. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA aug. 31 be, az igazgató választmány azonban ezt ke- resztülvihetőnek nem találta, s igy mindössze nehány hold zab termés segíti ki a jobban rászorult csikókat. Az őszi kalamitások azonban újra csak ismétlődnek úgy, hogy ma már nem csak magunk tapasztalatából tisztában vagyunk azzal, hogy csikót éjjeli istálóra és külön takarmányozás nélkül őszszel is legelőn tartani merőben lehetetlen, de meggyőztek erről bennünket azok is, kik igyekezetünket és jó akaratunkat utánozva, hasonló alapon csikó legelőt állítottak fel. Így az Ugocsamegyei Gazdasági Egyesület által berendezett Fekete-ardói, Kiváló bő füvet termő legelőn úgy a múlt évben, mint az idén a kísérlet nem sikerült már s az idén már 6 héttel ezelőtt a legelőről a jószágot el kellett vinni. Ezek a körülmények indokolják tehát, hogy a legelő kérdéssel komolyan foglalkozzunk s mérlegeljük azokat a módozatokat, melyek alkalmasak a gazdasági egyesületet elvégre is a meg nem érdemelt ódiumtól megmenteni, mert tagadhatatlan, célszerűbb ily legelőt fenn nem tartani, mint évről évre a panaszok tömegét az egyesület fejére zúdítani. Maga a legelő teljes beszüntetése mindaddig, mig az valami módon megoldható, kár lenne ; kis gazdáinknak mégis nagy előny az, ha alkalmat nyernek csikóiknak legalalább a munka idő alatti elhelyezésére. Azzal pedig tisztában vagyunk már, hogy csikó legelőn ősszel takarmányozás nélkül jó állapotban csikót tartani képtelenek vagyunk. A kérdés tehát a körül fordul meg, hogy, ha egyáltalán fenn tartandó a csikólegelő intézménye, akkor vagy takarmányozással egybekötve — természetesen felemelt beváltási bérekkel — vagy pedig takarmányozás nélkül, de csak addig fizetendő dijakkal, mig a jószág ott van kell azt szervezni. Utóbbi esetben tehát meg lehetne állapítani havonkénti legelő dijakat, melyek mellett tavasszal mindig jó legelőt kapna a jószág, aratásig, illetve a nagy munkák befejeztéig mindig ott maradnának a csikók, ezek befejeztével pedig mindenkinek tetszésére lenne bizva, hogy ott hagyja-e, illetve a szerint, hogy kopott-é a legelő vagy nem. Ezzel az eljárással megszűnne minden panasz, mert senki sem vádolhatná az egyesületet azzal, hogy idő előtt haza küldi a csikókat, mert mindenki csak addig fizetne, mig a csikója ott marad. Ezzel a rendszerrel pl. megállapítható lenne csikók után havonként 5 korona, nem egyleti tagoknak 6 korona, amit bárki szívesen megfizetne, mert csak addig fizet, amig a csikókat ott tartja, s ezzel a rendszerrel a költség is apad, igy a legelő bér is fedezete* lyerne s mégis megoldatnék az a kérdés, hogy különösen a kis gazdák hol helyezzék el csikóikat a nagy munkák befejeztéig, a nagy birtokos pedig addig, mig tarló legelői szabadulnak. T Á R C A_ __ Róka koma a japán népmondában. — Irt«-: Fu-tschi. — (Folytatás). Ebben leli magyarázatát az a különösség, hogy a japáni képeken, az éjjel a földeken liancurozó rókákat nagyon gyakran lángoló végű farokkal, vagy tündöklő folttal a hátukon ábrázolva látjuk. Ó japáni nyelven a futó csillagokat .,égi rókáknak“ is nevezik. A japáni istenségek világában ismernek egy ilyen rókán a földre leereszkedő istennőt is. Más népeknél is létező azon hit, mintha egy futó csillag látása a gyermekekre vészt hozna, ezt az istennőt is gyermek pusztítónak bélyegezte, a mig azután Buddha egy sereg más rósz ináulatu szellemmel egyetemben megtérítette és azontúl a gyermekek védőistennőjévé let*. Ehhez járul még egy másik hagyomány, mely a rókát a japáni parasztoknál különleges állásba hozta. Egy shintói istenséget (shintói Japánban igen elterjedt hit-kultusz), „Uganokani“-t, a mezei termés védőjét, állítólag több alkalommai meglepték, a mint róka alakjában kápolnáik oltárán ebédutáni sziesztáját tartotta. Ezt az istennőt „Inari“ — a rizshordó — néven is említik. Csakhogy erre a jóhangzásu névre iiaiigat egy öreg embert ábrázoló Isten is, az „Iuari Dai Mojin“ — a nagy világosság rizshordó szelleme. — Ebből magyarázható, hogy a rizstermelés szellemét hol istennő, hol öreg ember alakjára ábrázolják, holott pedig a róka jelképezi az Inad sháraát. Talán épen említett vonatkozásai az indiai és japáni istennőkhöz, képezik okát annak, hogy a néphit a rókát gyakran egy szép asszony képmásává változtatja és mint ilyen azután sok galibát okoz. Az egyszerű póinép előtt természetesen a ir.ythologia vonatkozásai rejtettek. Jóhiszomüleg megelégszik azzal, hogy az Iuari shámát, a mezei növények oltalmazóját, róka formájában jelképe zze és a kiterjedt, rónán ritkán találkozik paraszt- gunyhó, a melyen ne díszelegne néhány idomtalan róka bálvánv. * Kitsune, a róka gonosz kópé és veszedelmes legény ! Ha egy derék földműves a vásárról visszatérőben áru nélkül és pénz nélkül, de kissé kapatos Ingük Pál 418 férfi- és női cipész-üzlete Szatmáron, Kazincy-utca 20 szám a zárdával szemben. Elérték uiáni megrendelések cs javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. 20 — 15.
