Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)
1906-08-03 / 31. szám
aug. 3. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal és egészségének sem fog ártani, ha a kaszinó vagy kavéház füstös, büzhödt levegője helyett ugyanazon időt költség nélkül szőlőültetvénye, csemetéi és méhei között tölti. Végül a gyermekek idegrendszere és testi felődésére nagy fontossággal fog birni, ha zárt szoba, vagy szűk udvar helyet szabad idejét tiszta levegőjű fás térségen tölti el. Az a meggyőződésem, hogy mentői jobban fognak szaporodni a városok közül a kertek, gyümölcsösök, majorságok, annál nagyobb lesz az anyagi jólét, a megelégedés és annál jobban fognak csökkenni az idegesség, vérszegénység, életuntság tünetei, szóval azok az úri betegségek, melyek az öngyilkosságok számát emelik, a szanatóriumok és tébolydák szaporítását pedig szükségessé teszik. Ezen kívánatos változás azonban csak akkor fog beállani, ha lesz ek gyakorlatilag képzett dolgos, fegyelemhez szokott alkalmas emberek, kikre, egy-egy majorsági kezelés nyugodtan rábízható. Ma már mindenki természetesnek tartja, hogy az állam a népnevelés előmozdítása céljából tanítóképző intézeteket tart fen ; éppen ilyen természetednek fogna idővel feltűnni, ha egy eminenter mező- gazdasági államban gazdaképző iskolákat állítana. Hiszen a magyar állam elsőrangú érdeke, hogy a nép milliói vagyonilag is gyarapodjanak. Azt hiszem Magyarország jelenlegi földmivelés- ügyi Miniszterét alkalmas módon meg lehetne győzni a „Gazdaképző iskolák“ szükségességéről. A munkaadók kötelességeiről gazdasági cselédeiknek az Országos Gazdasági Munkás- és Cse- léd-segélypénztárnál baleset ellen való biztosítása körül. A balesetek alkalmával való teendők. orvoshoz, esetleg kórházba való szállításhoz szükséges fogatot a munkaadó köteles előállítani s ezért, vagyis fuvar eimén a pénztártól kárpótlást nem kap, csak ha a munkaadónak kocsija és lovai nincsenek és fogatról gondoskodni egyáltalán nem tud, követelheti a községi elöljáróságtól, hogy az orvos elhozatalához előfogatot állítson ki. Előfogatot azonban nem lehet követelni, ha azon község belterületén kell az orvosi segélyt nyújtani, a melyben az orvos lakik. Annak a szabálynak, hogy a balesetet az elöljáróságnál azonnal be kell jelenteni, kettős célja van : 1) hogy az elöljáróság kiküldöttje utján azonnal ellenőrzést lehessen gyakorolni a felett, vájjon a baleset oly körülmények között történt-e, hogy a pénztár fizető kötelessége megállapítható. Mert ha például: a sérülés bekövetkezésénél a sérültet, vagy munkaadóját vétkes gondatlanság terheli, vagy a baleset a sérült részegsége következtében történt meg, a törvény érteimében a pénztár nem ad segélyt: 2) hogy az olyan súlyos balesetnél, mely a sérültet egy hétnél hosszabb időre munkaképtelenné tette, az elöljáróság kiküldöttei utján állandó ellenőrzést lehessen gyakorolni a sérült munkaképtelenségének tényleges fenforgása és további gyógyíttatása, illetőleg ellátása felett. A munkaadó ugyanis köteles éppen úgy, mint az első orvosi segélyről, a sérült cselédének további gyógyításáról is, de legfeljebb egy negyed évig gondoskodni. Tartozik végül a sérült cselédnek szerződés szerinti bérét és járandóságát egészben, és ha ellátásra van szerződtetve, teljes ellátását is, a munkaképtelenség tartama alatt, de legfeljebb egy negyed évig, levonás nélkül kiszolgáltatni, tehát ezen idő alatt a munkaadónak a cseléd járandóságaiból nmákamulasz- tás címén semmi néven nevezendő levonást eszközölni Ha a gazdasági cselédet baleset éri, köteles a munkaadó azounal, de legkésőbb 48 óra alatt orvost hozatni, vagy a sérültet az orvoshoz, avagy a kórházba szállítani, s intézkedni arról, hogy az orvos a balesetet a központi igazgatósághoz bejelentse. ' Köteles továbbá a munkaadó a balesetet azonnal, de legkésőbb 48 óra alatt a községi elöljáróságnak (városi tanács, helyi bizottság) bejelenteni. Ezen két kötelesség elmulasztása a költségek megtagadását vonja maga után. Hogy a munkaadó melyik orvossal gyógyittatja a sérültet, az tetszésére van bízva, csakhogy a magánorvosnak a pénztárhoz az előirt bejelentéseket éppen úgy meg kell tennie, mintha az orvoslást az illetékes községi (kör-, járási-) orvos teljesítené, mert különben a munkaadó a pénztárral szemben elveszti megtérítési igényét, s a magánorvos által végzett gyógyításért nem szabad több költséget a pénztárnak felszámítani, mint a mennyibe a sérültnek az illetékes községi (kör-, járási-) orvossal való gyógyíttatása került volna. Az orvosnak a sérülthöz, vagy a sérültnek az nem szabad, de viszont a cseléd a kiszolgáltatott cselédbéren felül egyéb pénzbeli segélyt (például napi 1 koronát) a munkaadótól nem követelhet. Ha a munkaadó a baleset megtörténtében hibás nem volt, s az eddig elsorolt minden kötelességének pontosan eleget tett, a pénztár a baleset folytán felmerült gyógyítási költségeit a törvény által megjelölt mértékben megtéríti, valamint, ha a baleset olyan súlyos volt, hogy a munkaképtelenség 1 hétnél tovább tartott, a cseléd a munkamulasztásáért mintegy kár- téritésképen az igazolt munkaképtelenség minden napjára, de legfeljebb 60 napra (tehát a negyedévnek nem mind a 90 napjára) 1—1 koronát fizet. Ha a munkaadó a gyógyítási és cselédbér-kiszol- gáltatási kötelességeit nem teljesíti, a pénztárral szemben semmiféle követelése nem lehet, sőt ha e miatt a cseléd panaszt emel, a gyógyításról és segélyezésről a munkaadó költségére a pénztár közvetlenül gondoskodik, s ez esetben a munkaadó köteles az összes költségeket a pénztárnak utólag megtéríteni és végleg viselni. (Folyt, köv.) n n ^ p gőz- és járgánycséplőgépekhez, a föidmiveiésMentöszekrenyek ügyi minisztérium előírása szerint felszerelve, (ke/dényfa szekrény) gyári árban beszerezhetők a „Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél“ SZATMÁR, Verbőci-ütca 5. szám.
