Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)

1906-08-17 / 33. szám

4-ik oldal GAZDÁK LAPJa aug. 17. és útbaigazítással szolgál úgy a laikus gazdának, mint hivatásos gépésznek. M jgbecsülhetlen szolgálatot teljesít tehát a szerző, | midőn a cséplőgépek szerkezetét és kezelését mindenki 1 által könnyen megérthető stílusban, mint hézagpótló munkát közre bocsátja. Hasznos tudnivalók. ; r; A gyümölcs eltartása. A „Természettud. Közlöny“ legújabb száma gyakorlati útmutatást ad arra, hogy kell konzerválni a gyümölcsöt. Mielőtt a gyümölcsöt megtörülaök, miáltal a védő viaszszeril buroktól fosztanék meg, selyempapirosba barkóivá, ré- tegenkint hordóba vagy faládába, fagyapot, tőzegpor, vagy ha a gyümölcs kényesebb, vatta közé helyez- j zük s az ekként megrakott edényt födelével lazán j befödjük. Lehetőleg minden két hétben utárina keli néznünk, hogy az esetleg elromlott gyümölcsöt eltivo- litsuk. A gyümölcs is kicsiny, — 1 C. és 3 C. közti hőmérsékleten sokkal jobba i tartható el, mint nagyobb hőmérsékleten, ha fagytól mentes, egyenletesen hűvös, száraz és sötét helyen tartjuk, a melyet előzőleg igen alaposan ki kell tisztítani; a benne levő csirák el­pusztítására legjobb azt néhány nappal a gyümölcs bera­kása előtt kikénezni. Ily mádon igen jól eltarhitó a gyümölcs, s teljesen szükségtelen, hogy formalingőz- j nek, vagy más vegyiszer hatásának vessük alá. A gyű- j mölcs befőzése a gyümölcs eltérésének íegj bb módja, j mert elegendő főzéssel csiramentessé, (sterillé) válik j s kellő elzárással az is marad. A gyümölcs konzervá- j lásának harmadik módja, hogy az alkalmas gyümöl- ! csőt megfelelően szárítják. Á szárított gyümölcsöt ren- j desen erősen cukrozzák, a mi eltarthatóságát még j fokozza s azért eltartására vagyi szereket alkalmazni j teljesen fölösleges. Nagyon meglepte épen e miatt a j német élelmiszer-vegyészeket, hogy a szárított gyű- '. mölcsben gyakran találnak kénessavat, melynek meny- ; nyisége némely esetben 0'36 százalékig is emelkedett, j pedig már a huszadrészét is igen aggasztónak tart- i ják az orvosok. A kénessav felhasználását szárított ! gyümölcs készítésekor azért kell eltiltani, mert a ké- j nessav csak a gyümölcs színéi szépiti és védi meg, j holott a szárított gyümölcsöt gyakran eszik betegek j is, kikre a kéncssav-1 ártalom különösen veszedelmes. : A kénessav nem távozik el a szárított gyümölcs főzé­sénél, hanem több, mint fele hátra marad. A kénessav pártolói használatát azzal akarják menteni, hogy nem marad meg szabad kénessav alakjában, hanem más anyagokkal, nevezetesen a cukorral, vegyületet alkot, vagyis kötött alakban van jelen, mint a borban, mely­ben nem kifogásolják. Csakhogy a bor, illetőleg a hordó kénezóse ősrégi, hasznos és szükséges eljárás, a gyümölcs kénezése pedig teljesen fölösleges. — Eltört íajtókpipa megragasziása Ez követke­zőleg eszközölhető: Az eltört részre finomra tört . gummilakkot kell hinteni, aztán a tajtékot, hogy be j ne füstölődjék, parázs vagy spirituszláng fölé tartani, I míg a lakk egyenletesen megolvad. Ekkor a tört ré­szeket szorosan egymáshoz kell nyomni és száradni engedni. (Np.) — Galambszoktatás. Sokszor megesik, hogy az idegen galambok valamely p adláson míg akarnak te­lepedni. De ezt nem tehetik, mivel a régebben ott lakó galambok kiüldözik őket. Ezt megteszik sajat, számyra- kelt ivadékaikkal is. Egy tapasztalt galambtenyészt; azt ajánlja, hogy a galambpadlás szarufáira több kis darab deszkát vagy fadarabot szegezzünk. Az üldözött galambok itt meghúzódnak és f-.szket is raknak. Mi­után ilyen biztos helyekre vonulhatnak, üldözőik be­leunnak a kergetésbe, végre pedig összeszoknak. Ugyancsak igen hasznos eszköz a galambszoktatásra az u. n. röpülőkalitka, melyet azért álli anak a galambdúc bejárata elé, hogy a még ki nem röpült galamb köny- nyebben tájékozhassa magát. A kirepülő galambok na­gyon sokszor nem találnak vissza a dúcba s világgá mennek, rnig ha ilyen röpülőkalitkát teszünk a kijárás elé, akkor ideje és alkalma lesz a galambnak a környe­zetet jól megismerni. Mikor aztán eltávolítjuk a röpüiő- kalitkát, a galamb akadálytalanul kiröpül, akkor már megszokja a tájékot és biztosan visszaszáll. Hírek. — A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület batízi közlegelője az utóbbi hetek szárazsága következtében annyira megkopott, hogy a legelőn termett zab ál­landó etetése dacára a kényesebb csikók romlanak. A Gazdasági Egyesület épp azért, hogy az utóbbi esők után fejlődésnek induló legelő' csikók részére rezerválja, a legelőre beváltott 54 üsző részére kibérelte a Szatraár város tulajdonát képező gombás erdőnek a legelővel szomszédos részét, mintegy 120 kát. holdat, melyen a szarvasmarha teljesen kielégítő legelőre talál. így tehát remélni lehet, hogy a legelő már is kezdődő ujulásával az idősebb és kevésbbé igényes csikók is maradhatnak őszig, természetesen az eredetileg is ieromolva beváltott, fiatalabb és igé­nyesebb csikók elhajtása kívánatos. A Gazdasági Egylet különben a soványabb csikók gazdáit értesíti. — Arató ünnsp Datnahidán. Domahidy Sándor abból az alkalomból, hogy aratói szó nélkül eleget tet­tek vállalt kötelezetségüknek, az aratás befejezte után az aratóknak lakomát rendezett. A kastély előtti udva­ron vasárnapi díszben sorakoztak az aratók a marok- verő leányokkal a terített asztalhoz, ahol az üstből tálalt gulyás húst és túrós galuskát a belső cselédség szolgálta fel az asztalokra. — S miután a részükre felhordott italokat az arató dalok éneklése közben el­fogyasztották, a vállalkozó vezetése alatt felvonultak a kastély ele és hálásan megköszönték az áldomást, mire a ház úrnője kijelentette, hogy azon ^evőeszközöket és tányérokat, amelyről ettek, ezen nap emlékére elvi­heti!-:. Ezután az e célra beszerzett tulipános edények cső -tetőse és muzsika szó mellett vígan levonultak az Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő sz és legolcsóbb ISüT" „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtiszíiíó-gépek. *0$ Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-fcie nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásához béren.!j tett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegy­zéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verböci-utea 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim : Kalmár-rostagyár. g'unk s. 1 ityjy H -

Next

/
Oldalképek
Tartalom