Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)

1906-08-10 / 32. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA aug. 10. nyertek. Táv. kb. 1600 m. Teher 3 é. 66. 4 é. 70. 5 é. és id. 73 kg. Kanca és heréitekre IV2 kg. kevesebb. Minden 400 kor. össznyeremény után 1 kg. több, hal­moz..- 3 é.-nél 7 kg.-ig, 4 é. és id.-nél 5 kg.-ig. Fél­véreknek 3 kg. engedmény. Lovasok, kik meg 400 K. értékű versenyt nem nyertek, 5 kg. súly engedmény­nyel lovagolhatnak. Beiratás 10 kor., további 10 kor. az indulóktól. III. Hölgyek dija. Vadászverseny ; 200 kor. ér­tékű tiszteletdij az elsőnek, 100 kor. értékű tisztelet- dij a második, 50 kor. ért. tiszteletdij a harmadik be­érkező lónak, 4-ik beiratási diját menti. Táv. kb. 4JoO m. Szatmármegyében vagy Szatmár-németi szab. kir. város garnizonjának tagjai bona fide tulajdonában levő 4 é. és id. félvér lovak számára. Teher kiegyenlítés nélkül. Lovagolva 50 m.-el a master után. Dress nem kötelező. Beiratási dij 10 kor. IV. Akadályverseny. 1150 kor. adva az Urlova- sok Szövetkezete által. Ebből 800 kor. a győztesnek, 200 kor. a második, 100 kor. a harmadik, 50 kor. a negyedik beérkező lónak. 4 é. és id. lovak szám ira, melyek 1905 — 1906. években 760 kor. értékű akadály versenyt nem nyertek. Táv. kb. 4000 m. Teher 4. é, 68 kg. 5 é. 73 kg. id.-re 75 kg. Lovasok, kik még 400 K. értékű versenyt még nem nyertek, 5 kg. sulyengedménynyel lovagolnak. Beiratás 10 kor., további 20 kor. az indulóktól. V. Tenyészverseny. Sikverseny, 1000 kor. adja a földmivelésügyi m. kir. Miniszter Ur (a dij megadá­sától feltélelezve). Ebből 700 kor. az elsőnek, 200 kor. a második, 100 kor. a harmadik beérkező lónak. 4-ik ló beiratási diját menti. Szatmármegvei Gazdasági Egyesületi tagok tulajdonában levő, 3 é. és id. Magyar országi félvér mének és kancák számára. Táv. kb. 2000 m. Teher 3 é. 66 kg. 4 é. 70 kg. id.-re 73 kg., kancákra D/a kg. kevesebb. Lovaknak, melyek legalább 500 koronás versenyt nyertek, 5 kg. több. Beiratási dij 15 kor. további 10 kor. az indulók­tól. Legalább 1 különböző tulajdonos lovának kell in­dulni, hogy a dij kiadassák. VI. Gátverseny. 750 korona; ebből 600 kor. adva a Magyar Lovaregylet által a földmivelésügyi m. kir. minisztérium támogatásából. 600 kor. győztesnek, 100 kor. a második, 50 kor. a harmadik beérkező ló­nak. 4 é. és id. lovaknak, melyek 1905—1906. évek­ben 760 kor. értékű akadály vagy gátversenyt nem nyertek. Táv. kb. 2400 m. Teher 4 é. 65 kg. 5 é. 69V2 kg., id. 71 kg. Minden, 400 kor, össznyeremény után 1 kg. több 5 kg.-ig. 5 é. és id. nyeretlen lovakra 3 kg. engedmény. Beiratás 10 kor., további 10 kor. az indulóktól. Általános határozatok : 1. Az I. sz. verseny kivételével az összes verse­nyekben a Magyar Lovaregylet szabályai mérvadók. 2. A II—VI. számú versenyekben csak a Szat- mármegyei Lóversenyegyleti tagok lovai indulhatnak, 3. Az I. sz. verseny kivételével az összes verse­nyekben csak Urlovasok és a Szatmármegyei Lóver­senyegylet tagjai lovagolhatnak. 4. Minden készpénz nyereményből 5 százalék vo- natik le a versenypénztár javára. 5. Nevezési zárnap szeptember 15 esti 8 óra. Ne­vezések Poszvék Nándor egyleti titkárhoz intézen- dők (Szatmár, Verbőcy-utca 5. sz.) 6. Sürgönyi nevezések 24 óra alatt írásban mege­rősítendők. 7. Beiratási pénzek a nevezési záridőn belül be­küldendők. 8. A nevezési záridőn belül közlendők a prog­ramúiban szükséges összes adatok. 9. Mázsálás előtt a beiratási, illetve indulási di­jakról a nyugta felmutatandó. A versenynél a tiszteletbeli állásokat a következő urak voltak szívesek elvállalni : Verseiiyiutézöség: Igazgatóság: berencei Kovács Jenő elnök, Chol- noky Imre, Domahidy Sándor, Domahidy Elemér Liptay Béla mint az Urlovasok Szövetkezetének kikül­döttje, Papp Géza polgármester. Birő : berencei Kovács Jenő és Szerdahelyi Ágoston. Indító : bér. Kovács Miklós. Mázsáié; Soltész Miklós. Titkár: Poszvék Nándor. Hogyan keli sörárpát csépelni ? A maláta-gyárosok és serfőzők általában arról pa­naszkodnak, hogy a Magyarországon vásárolt sörárpá­ból nem tudnak jó malátát készíteni. Ennek pedig nem az árpa az oka, hiszen Magyarországban kitűnő minő­ségű sörárpa terem, hanem az, hogy a gazdák és a cséplőgépkezelők téves balhiedelemből nagyon is ietok- lászolják, lekoptatják, legömbölyítik és ezzel minden­kor meg is sértik az árpaszemet a csépléskor, úgy gondolkozván, hogy az iiyen lekoptatott árpát a rna- : látagyárosok és serfőzők szívesebben veszik. Pedig ez nem úgy van ! Még a legjobb sörárpa sem adhat jó malátát, ha héjjá megsérült, vagy a szem megrepedt, vagy bárme­lyik hegyes vége túlságosan le van koptatva. Az ilyen árpa áztatáskor nem adhat egészséges csirát, tehát malátát, hanem elpenészesedik. Vagy ha ad is valame­lyes csirát, miután az sértett magból kelt, nem lehet tartós és vele jó sört készíteni nem lehet. Már pedig a gazdának saját érdeke kívánja, hogy olyan állapotban hozza sörárpáját piacra, amint azt a malátagyárosok és serfőzők kívánják. Ezek pedig csak a sértetlen, épszemü árpát keresik és fizetik. Egyáta- lán nem törődnek azzal, hogy az árpa hegyes maradt, sőt ezt jobban fizetik, mint a lekoptatottat, mert a he­gyes szemű árpát a cséplőgép dobja és toklászolója minden bizonnyal kevesebbet sértette meg, mint a le­gömbölyítettet. Ne tévessze meg a gazdákat az a régi felfogás, hogy minél nagyobb a sörárpa hektoliter-súlya, annál nagyobb az ára. A malátagyárosok és serfőzők mind szívesebben veszik a 67 -70 kilós árpát, mint a 70—73 kilóst, azon egyszerű okból, mert az agyonkoptatott, legömbölyített árpa nehezebb hektoliter-sulyu ugyan, de sokkal több, jobban sérült szemekből áll, mint a ie nem koptatott és igy kevésbbé vagy egyáltalán nem sértett szemű árpa. mely malátakészitésre ilyenformán sokkal jobb. A sörárpa csiplésénél tehát nagyon kell ügyelni íngiik Pál 418 férfi- és női cipész-üzlete Szaímáron, Kazincy-utca 20 szám a zárdává! szemben. Mer­ték utáni megrendelések és javítások gyorsan és ponto­san eszközöltetnek. 20 — 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom