Gazdák Lapja, 1906. július (5. évfolyam, 27–30. szám)
1906-07-20 / 29. szám
4-ik oldal GAZDAK LAPJA julius 20. A sovány tej értékesítéséről. (Folytatás.) Az igy előállított anyagot nevezték el gaklith-nek, a mi annyit jelent, hogy tejkő. Rövid idő alatt sikerült ez anyagot még más mindenféle jó tulajdonságokkal is felruházni. így, ha a casein-oldathoz festőanyagokat adunk, igen szép színárnyalatot érhetünk el. Ha kormot használunk és acaseinkifestéstóiomacetát- tal végezzük, az ébenfához teljesen hasonló anyagot kapunk. A nyert masszát ez esetben vízzel elkeverjük, szűrőruhán keresztül a vizet lecsepegteijük, és a masszát igen óvatosan szárítjuk, mi által sötét-szürke anyagot kapunk; ezt íormaldehyddel itatva újra szárítjuk és szárítás után csiszolásnak és fényesitésnek vetjük alá. Ha a casein-kiejtést nikkelszulfáttal vagy rézszulfáttal végezzük, gyönyörű zöld, illetőleg kék masszát kapunk. Ha a frissen kiejtett caseinba ásvány festőanyagokat gyúrunk, igen szép márványozást érhetünk el. Kellő eszközökkel nemcsak tömör masszát, hanem csöveket, vékony pálcikákat, stb.-t lehet előállítani, melyből azután a legkülönfélébb dísztárgyak készülnek. Az 1903-ik évben Hamburgban tartott nemzetközi tejkiállitáson a Hamburg-Bécsi egyesült gummi- gyárak szebbnél-szebb tárgyakat állítottak ki, melyek mind galalithból voltak előállítva. Volt itt kés-, esernyő és botnyél, fésű, sakkfigura, szivarszopóka, gomb, tálcabetét, hajtü, színes butordisz stb. stb. és mind szebbnél-szebb megmunkálásban. A nézők egész sokasága vette körül állandóan e szép kiállítást és első pillanatra mindenki csodálkozásának adott kifejezést, hogy mit keresnek e dísztárgyak a tejkiállitáson, és még nagyobb lett a csodálkozás, mikor kiderült, hogy ezek a tárgyak mind tejből készültek és nem borostyánkőből, nem szaruból, vagy ébenfából, mint a hogy külső megszemlélés után látszott. De már azóta ismét sokat haladt ez uj iparág, és folyton uj és uj szabadalmak látnak napvilágot, melyek mind ez uj és érdekes anyagnak szélesebb való alkalmazhatóságát célozzák. Újabban papiros- vagy bádogplakátokat, cégtáblákat stb. igen vékony galalith-réteggel tudnak bevonni, miáltal a külső hatások ellen nagyon ellenállóvá válnak. A galalith gyártásával Európában ma leginkább a már említett Harburg-Bécsi egyesült gummi-gyárak alsó-ausztriai és hamburgi gyárai foglalkoznak és érdekes, hogy az előbbiben nagy mennyiségű magyar eredetű anyag kerül feldolgozásra. E gyárban jelenleg naponként 20,000 liter sovány tej kerül feldolgozásra, a mi évenként 250,000 kg. casein-menyiségnek felel meg. A két gyár együttvéve évenként 600.000 kg. caseint dolgoz fel. Dr. H a r s e k a galalith tulajdonságait bővebben tanulmányozta és összehasonlítva a celluloiddal, a következőket találta: Fajsulyra nézve a két anyag közel egyforma: a galalithé t. i. a hozzákevert anyagok szerint 1.317—-1.35, a celluloidé 1.34—1.4. A galalith keménysége valamivel kisebb mint a mészpáté, tehát 2'5, a celluloidé 2. A celluloid késsel könnyen, a galalith nehezebben faragható, de az esztergapadon mind a kettő jói megmunkálható. Mind a két anyag nagyon jól csiszolható, de a galalith jobban fényesíthető. Rugalmassága a celluloidénál kisebb, mart a celluloidból készülő vékony lemezek és rudak erősen hajlítva is visszatérnek eredeti helyzetekbe, holott a galalithból készültek könnyen törnek. Nehéz továbbá a galalithból 2 mm,-nel vékonyabb lemezeket készíteni, holott a celluloidból papirosvékonyakat is lehet gyártani. Szintúgy nem sikerült ez ideig átlátszó galalith-iemezt előállítani. Sajtolással a celluloid jobban megmunkálható, mint a galalith; forró vízben való áztatással azonban ez is könnyen hajlithatóvá és formálhatóvá válik. Ha a galalith hosszabb ideig vízben fekszik, meglehetősen sok vizet szí magába, felduzzad és puhává válik. A vizfelvétel, miként az idevágó kísérletek tanúsították, 9 nap alatt 30%, 12 nap alatt pedig 33%, a celluloidé pedig ugyanannyi idő alatt alig 1%. Zsírok, olajok, benzin, éther, alkohol a gaialithot nem támadja meg, alkálikus folyadékokban azonban erősen felduzzad. A celluloid ezekben sem változik. Mindkét anyag igen jó szigetelő az elektromos árammal szemben és 2 mm. vastag lemezeket még 16,000 volt erős áram sem ütött át. Igen nagy elsőbbsége a galalithnak a celluloiddal szemben, hogy teljesen szagtalan és nehezen éghető, holott a celluloidnak tudvalevőleg igen átható szaga van és nagyon könnyen meggyulad. A galalithra e jó tulajdonság következtében az elektrotechnikában bizonyára még nagy jövő vár és ha a celluloiddal szemben eddig tapasztalt kedvezőtlen tulajdonságokat sikerült majd idővel kiküszöbölni, bizonyos, hogy a két anyag versenyében a galalithé lesz a győzelem, alkalmazása igen széles körben fog elterjedni és amellett, hogy egész uj iparág támad, a sovány tejnek jó és racionális értékesítő módjai ismét szaporodnak egygyel, a mi mind mezőgazdasági, mind ipari és nemzetgazdasági szempontból csak örömmel üdvözölhető. (Vége.) Lang Miksa. Irodalom. — Könyv a kivándorlóknak. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter, követve a külföldi kormányok példáját, különösen az Angol kormányét, elhatározta, hogy az oly tömegesen kivándorló magyarok gyermekeit ingyenes ifjúsági iratokkal és olvasmányokkal fogja ellátni. E könyvek mindegyike egy-egy maradandó láncszemet fog képezni és az Amerikában élő magyarok gyermekeit egymáshoz szorosabban fogja kapcsolni. Mentöszekrenyek gőz- és járgánycséplögépekhez, a földmivelés- ügyi minisztérium előírása szerint felszerelve, (keményfa szekrény) gyári árban beszerezhetők a „Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél“ SZATMÁR, Verbőci-utca 5. szám.
