Gazdák Lapja, 1906. július (5. évfolyam, 27–30. szám)
1906-07-13 / 28. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA julius 13. vetkezet, a saját alapszabályai 2. §-ának a) és b) pontjaiban kitűzött azon célnak, hogy: az összes munkásokat testvérekként egyesítse abból a célból, hogy helyzetüket a mai törvények betartásánál, a rábeszélés és összetartás erejével javítsák, — hogy a birtokosokkal való egyezkedés megkönnyítessék, a munkabérek és egyéb föltételek szabályozására nézve, nemhogy a legkisebb mértékben is megfelelt, avagy annak egyáltalán még csak kísérletet is tett volna, hanem, amint hivatalosan megállapított tényekkel támogatott köztapasztalat bizonyítja, éppen ellenkező célra törekedett és ellenkező eredményt is ért el. A renitens munkások egytől-egvig fizető tagjai a szövetkezetnek. Fizetnek annak, aki szertelen izgatásaival kiveszi szájukból a kenyeret és fizetnek azért a koldusbotért, amit a szövetkezet lelketlenül a kezükbe nyom. De számtalan a panasz azoknak a munkásoknak részéről is, akik olyan községekben laknak és dolgozni akarnak, ahol a szövetkezetnek számosabb tagja van. Ezeket folytosan életveszélyesen fenyegetik, szidalmazzák, sőt a nyilvános terrorizálástól és szidalmazástól nem kímélik a munkaadókat sem. Sok községben a közbiztonság már is csak állandó csendőri karhatalommal tartható fönn. A járási főszolgabírók túl vannak halmozva munkásügyekkel, pedig dicséretes buzgalommal kijárnak a helyszínére, megpróbálják az egyezkedést, de a szövetkezet izgatásaival szemben tehetetlenek, mert még olyan esetben is fölbontották a munkások az aratószerződést, ahol a munkaadó, a főbíró közbenjárására az Írásbeli szerződésben megállapított munkabéreket 40°/„-al volt hajlandó felemelni. Azt mondták nekik, majd a központ állapítja meg a munkabért. Méltán feltehetjük itt azt a kérdést, hogy hol vannak tehát a szövetkezetnek azok az emberei, a kik a saját maguk csinálta alapszabály 2. §-ának a) és b) pontja értelmében hivatva valának a munkaadó és munkás között az egyességet megkönnyíteni ? Ilyen szövetkezeti taggal még senki sem találkozott, hanem, aki az osztálygyülöletet praeditálja és a munkásokat nemcsak szertelen követelésekre, hanem a birtokosok és bérlők ellen izgatja, minden vasárnap lát minden falu, mikor azután valami baj van, a központi vezetőség elszelel és otthagyja bűnbaknak a szegény „helyi csoportot.“ A legmélyebb fájdalommal kell tapasztalni azt, hogy a földmivesmunkásokat a sérelmes szabályrendelettel bűnös és gonosz kezek kiszolgáltatták a nemzetközi szocialisták központi vezetősége lelketlen izgatásainak. Nem a munkásnép anyagi érdeke itt a fö- dolog. hanem az osztálygyülölet lelketlen szitása és azáltal zavargások előidézése. A munkásnép érdeke csak cégér, melynek ürügye alatt a zavarosban összeharácsolják a szegény nép filléreit. Nem lehet elzárkózni annak beismerésétől, hogy a gazdasági cselédek és mezei munkások helyzete sok helyen és sok esetben javításra szorul, de azért még nem ismertünk olyan lelketlen munkaadót, a kinek munkásai, — ha szegényen is — de meg ne éltek volna ; ámde a szövetkezet erőszakkal csavarja ki a kenyeret a föld népének kezéből. Ez a szövetkezet veszélyezteti az állam érdekei is, mert zsarnoki szervezetével a munka snép százezreinek munkakeresete, egyéni szabadsága fölött korlátlanul rendelkezik, e tekintetben több jogot vindikál magának az egyesekkel szemben, mint maga az államhatalom. Ilyen szövetkezet tehát jogállamban meg nem tűrhető. Méhészeti közgyűlés. Gazdasági Egyesületünk méhészeti szakosztályának folyó évi rendes tavaszi közgyűlése — mennyiben a f. évi május hó 20-ára kitűzött közgyűlés érdeklődés hiánya miatt megtartható nem volt — foiyó julius hó 11-én d. e. 10 órakor tartatott meg városunkban a városháza közgyűlése termében. A közgyűlés ad hoc elnökül G i 11 y é n József urat kérvén fel, miután az a gyűlést megnyitotta, a múlt 1905. évi szeptember hó 27-iki őszi rendes közgyűlés jegyzőkönyvét észrevétel nélkül hitelesítette. Ezután Pataki Béla szakelőadó bejelentette, hogy a szakosztály mintaméhesének felállítására a kerületi méhészeti szaktanár által javaslatba hozott kor. kormánysegély tárgyában a földmivelésügyi minister úrtól mindezideig semmi értesítés nem jött, ő azonban ; — t. i. szakelőadó — folyó évi junius hó elején, a pünkösdi ünnepek alatt föajárván Budapesten Kovács Antal országos méhészeti felügyelőt is felkereste s ezen ügyben kérdést intézvén hozzá, azon utasítást nyerte, hogy — tekintettel az újabban bekövetkezett kormányváltozásra, adjon be a szakosztály a miniszter úrhoz egy újabb kérvényt s ő biztosítja a szakosztályt, hogy a kormánysegély ügye a kér. szaktanár javaslatához képest kedvezőleg fog elintéztetni úgy, hogy a minta- méhes a jövő 1907. év elején már fölállítható lesz. A í közgyűlés utasította a szakelőadót ezen kérvény mié- ■ lobbi elkészítésére. Ugyancsak a szakelőadó abbeli kérelmére, hogy j a közgyűlés mondja ki határozatilag, hogy az általa Ingük Pál férfi- és női cipész-üzlete Szatmáron, Kazincy-utca 20 szám a zárdával szemben. Mérték utáni megrendelések és javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. 20 — 1