Gazdák Lapja, 1906. június (5. évfolyam, 22–26. szám)
1906-06-29 / 26. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA junius 29. A baromfi-tenyésztés az ipari növény- termesztés és ezzel kapcsolatban amező- gazdaság szolgálatában. Hajózzunk át az újvilágba s tanulmányozzuk most már az élelmes amerikait, ki kaimár szellemben és élelmességben rokon faját az angolt is túl szárnyalja. Bámulatos, hogy az emberi elme hova fejlődött e népnél; szabadság szeretete nem ismer határt, — az egy szerecsen faj kivételével, melyet biz az amerikai nem igen szeret, — (bár e népfajból is találunk itt ma már nagyon előkelő állású egyéneket) megossza szabadságát a földjére lépett összes idegenekkel. Amerikát tehát joggal nevezik a szabadság klaszikus hazájának. Első állomásunk Newyork, — ezt nézzük meg elősször, hogy minő itt a pénzkirályok többségének szükebb hazájában az élet. Az igaz, hogy a mi pénzviszonyainkhoz képest a munkás keresete itt jóval nagyobb mint nálunk, de azt elfeledik rendesen, hogy itt a munkaerő ki is lesz ám a végletekig használva, és az élet s maga az ipari áru is jóval drágább mint nálunk, dacára hogy fejlett ipara első helyen áll a cultur államok között ; a kivándorlásra csábítók azonban azt rendszerint elhallgatják, hogy a munkás ott csak úgy él meg ha rendkívüli munkaerővel és teljesítő képességgel bir, mert biz ott, ha munkásaink oly kényelem szeretettel dolgoznának mint ide haza, felaszna az álluk; az amerikai igaz, hogy jobban fizet, de munkásától rendkívüli mun- kateljesitő képességet és sok s nagy munkát követel; hogy munkásaink mégis vagyont képesek ott gyűjteni, az magyarázatát abban leli, hogy rendkívüli munka- teljesitő képességük mellett, — melyet az amerikai elismer a magyar munkásról, — tudnak nagyon is nélkülözni és őket ott, — amit itthon nem igen tesznek meg, —egy bizonyos takarékossági szellem szállja meg az otthonra való édes gondolattal, mert maga előtt látja hasonló munkástársai ez irányú törekvését, ez a jó példa hála Isten ami kivándorlottainkra is átragad. Ott nem ismerik azt a sok felügyelői személyzetet a gazdaságokban sem mint nálunk, a béres gazda szerepét ott a gazdasági felügyelő végzi, ez a gazdasági felügyelő egyidejűleg gépész, kisebb gazdaságokban ő vezeti a könyveket és e mellett példaként áll a munkás előtt mint a gazdaság első munkása ki versenyt dolgozik a többiekkel. Node először írjunk valamit Newyork névsoráról és piacáról magáról is. Felhőket karcoló és előttünk különleges építkezésnek tetsző házai, szállodái és vendéglőiben a lakás és élet jóval drágább mint ide haza a fővárosban; igy a dollárok igen hamar elfogynak az ember zseb- jéből, ha tisztán a zsebből kell élnie is nem keres bele valót; az amerikai az utcán folyton siet, az élet harcát, elevenségét a létért való nagy küzdelmet itt tágra nyitott szemekkel bámulhatja az ember; a demokrácia itt főleg a munkában nyilvánul; a szegény sorsú egyetemi hallgató p. u. nappal az egyetemen van, éjjel pincér, lapnál dolgozik, szállodában ruhákat tisztit stb. szóval kenyeret keres s nem derogálja őt semmiféle munka s mire ez azután tanulmányait befejezte, egyidejűleg végig kóstolta munkában az élet összes keserűségeit s gyakorlatát; a munkát ott — bárminő legyen is — senki nem szégyenli, sőt mindegyik törekszik többféle munkában magát tökéletes- biteni és jövőjét igyekszik minden téren előmozdítani. Találtam ott földeinkből is nem egyet, ki itthon vagyonát kártyán stb. eltékozolta, mert azt hitte hogy ő csak arra született s ott az egyik utcasarki cipő pucoló volt, a másik egy szállodai vendéglőben evőeszköz tisztitó volt, a harmadik pedig nyilvános helyeken vendéglők és kávéházakban mindenféle apróságokat árult, — és ntind a három nem zsidó felekezetű, hanem katholikus és magyar volt, ezek tehát ott tanultak meg élelmesek és számítók lenni s dolgozni, megtanította pedig őket reá a létért való küzdelem és az amerikai élet rendkívüli hatása, mely az ember gondolkodása és természeti tulajdonságaira nagy hatást gyakorol és igen jó gyakorlati iskola. (Folyt, köv.) A sovány tej értékesítéséről. A casein a terméssetes tejben foglalt fehérjék legnagyobb részét alkotja és a többi fehérjétől foszfortartalmában különbözik. Ámbár a casein a tejben teljesen folyékony állapotban van jelen, vízben még sem oldható és látszólagos oldhatóságát nagy duzzadható- ságának köszönheti, melynek következtében a vizmole- kulák a caseinmolekulák közzé ékelődnek és az egész anyag suspendált állapotban marad. E suspendált állapotból a casein azonban igen í könnyen kiesik, a mikor U durva szivacsszerü alakban } és összefüggő tömegben válik ki. E kiválást különböző okok idézhetik elő, például j vizelvonó anyagok, sók vagy savak hatása ; és ha caseint akár ipari, akár más czélból elő akarunk állítani, ezt a tulajdonságát használjuk fel. Ipari czélra, és benőnket itt ez érdekel legjobban rendesen a savak hatását használjuk fel, a mennyiben a feldolgozandó sovány tejhez megfelelő mennyiségű ; savat (rendesen eczetsavat) adunk, a mikor is beáll a. \ casein kiválása. E műveletet jobb fölmelegitett tejjel vé- i gezni, mert ekkor a casein kiválása gyorsabb és jobb. A casein előállítására sokféle eljárás van használatban és még több szabadalmazva, de lényegben ezek mind megegyeznek egymással és csak a megvalósításban van köztük eltérés. Minden eljárással a tejből először kiválasztjuk a caseint. A kiváló caseint tiszta vízben kimossuk, hogy S a fölösleges savtartalomtól megszadaditsuk azutáu saj- ! tolással víztartalmának legnagyobb részétől megfosztjuk i és végül alkalmas módon szárítjuk, hogy a még benne ' maradó, de sajtolással már el nem távolítható viztől is megszabadítsuk. A technikai ezélokra szolgáló casein ezzel már készen is van; de mivel ez, ha kis mennyiségben is, mindig tartalmaz zsírt és ennélfogva nem minden czél- : ra használható, szokták még zsirtalanitani is, a mi leginkább extrahálással történik. Az igy előállított casein összetétele a következő : C . . . . 52-96-54-<'0 °/o H . . , . 7.04— 7.53 °/o i N ; . . . 15-60—15*91 °/o Inglik Pál 418 férfi- és női cipész-üzlete Szatmáron, Kazincy-utca 20 szám a zárdával szemben. Mérték utáni megrendelések és javítások gyorsan és pontosan eszkézöltetnek. 20 — 1
